Biomérnök vagy élelmiszermérnök?

A biomérnökök, biotechnológusok, ha jó egyetemre járnak (BME, SZIE, Szeged természettudományi kara) akkor a legeslegújabb módszerekkel, eljárásokkal ismerkednek meg, amelyeket nemcsak az élelmiszeriparban, hanem a biológiai iparágak mindegyikében lehet hasznosítani. Olyan molekuláris biológiai és in vitro technológiák, biokémiai és genetikai módszerek amikre a jövő épül, amik bármilyen élettudományi MSc-n vagy PhD-n is fontos módszertani ismeretek.

Az élelmiszermérnök képzések sajnos eleve gyenge egyetemeken (BCE, Szeged volt főiskolai kara, Mosonmagyaróvár, Debreceni agrárközpont) vannak meghirdetve és ott döntően az élelmiszeripar jelenlegi iparági technológiáit, az azokhoz tartozó műveleteket és folyamatokat tanulják meg, vagyis olyan ismereteket amelyek inkább a múlthoz tartoznak mint a jövőhöz.

Alapvetően persze az egyetem én annak professzori kara számít, nem a szak neve. A BCE budai campusza például, amelyen mindkettő meg van hirdetve alapvetően egy élelmiszeripari kar, annak is borzasztóan gyenge színvonalú, de a biomérnökséghez aztán végképp nem értenek, csak azért hirdették meg, mert már az eredeti szakjukra sem jelentkezik elég hallgató.

Magyarországon a korábban meglévő kiterjedt élelmiszeripar mára nincs sehol. Nincs szükség olyan módon kiképzett üzemi élelmiszermérnökökre, mint a rendszerváltás előtt volt, viszont az élelmiszeres karok képzési struktúrája azóta sem változott túl sokat, továbbra is erre vannak beállva.