Szerintetek ez tényleg akkora ballépés, hogy "jó tanuló" létemre nem szeretném fősulira/egyetemre menni?
17 éves lány vagyok, és világ életemben jó tanuló voltam. Mondjuk a matekhoz, és a reál tárgyakhoz csak 4es eszem volt, de a nyelveket, a magyart nagyon szerettem. Általánosban végig kitűnő voltam, talán hatodikban volt egy matek év végi négyesem... De azon kívül mindig ötös voltam :D Aztán eljöttem a környék viszonylag színvonalas gimijébe tanulni. Ez tényleg nem csak érettségit, hanem műveltséget is ad(ott) azoknak, akik csak legalább egy kicsit szivacsok (befogadóak). Az iskola hitvallása: felsőoktatás...
Nem a fájdalmas filozófus beszél belőlem, de úgy érzem, hogy tényleg nincs már erőm a tanuláshoz. (Sok OKOS osztálytársamtól is ezt hallom... akiknek tényleg csak egy kisujj mozdítás lenne a gyógyszerész, vegyész, mérnök...) Alig szenvedem magam végig egy előrehozottan, egy német v. angol nyelvvizsgán. Persze megcsinálom, mert még mindig könnyebb jó eredményekkel gondolkodni a jövőn, mint semmivel a kezedben. Sokáig úgy gondoltam, hogy tanítónő szeretnék lenni, viszont azt is időpazarlásnak érzem. Egy pesti egyetemhez nem lenne erőm és kitartásom, egy kisvárosin (amivel most én számolok), nem adnak akkora tudást, hogy belőlem "okos tanítónő" legyen. Butácska diplomás pedig nem szeretnék lenni. Vagy legyek nagyon jó, vagy semmilyen.
Viszont egy másik álmom: a fodrász ... :D Lehet, hogy kicsit eltérő, de tényleg, én mesterfodrásznak is el tudnám magam képzelni. Úgy érzem, hogy ilyen téren is lehet neves iskolát, képzéseket végezni, amihez tudom, hogy szintén sokat kellene tanulni, de talán mégsem annyit, mint egy diplomához.
Mindkét szakom, szakmám felől visszajelzéseket kapok, hogy ez is jó lenne, és az is, a tanítónőtől kifejezetten el van ragadtatva mindenki, hogy igen, hisz tényleg milyen jól bánok a gyerekekkel, úgyis sokat tanultam egész életemben, legalább lenne egy kis eredménye (diploma), jól magyarázok, kedves vagyok, viszont azt is megkapom, hogy szintén jól bánok az emberekkel, nyitott vagyok, közvetlen, kreatív és lelkes- ami a fodrászatot illeti.
Anya állandóan az óvónő ötletével dobálódzik, azt nem szeretném. Az is illene hozzám, de az mégsem én lennék. Apa felveti sokszor, hogy egyetem, milyen drága, drága oktatás, drága évek, és valahol igaza is van. Szerencsére ő külföldön dolgozik, és bár nem milliárdos, de tudná támogatni a tanulásomat, vagy esetleg a saját vállalkozásomat is.
Persze ők bármelyik ötletemet támogatnák, és nem szeretnének irányítani.
Nem vagyok az a karrierista típus, annak ellenére, hogy elképzelhetetlennek tartom (tényleg), a napi agytornát, az olvasást, a művelődést, a kulturális programokat, az új témákban való elmerülést, de én inkább a családra, a barátomra, és önmagamra szeretnék összpontosítani, hogy kiéljem a fiatal éveimet, hogy világot láthassak, hogy fejlődjek, és hogy egyszer majd anyuka lehessek - és lehetőleg ne a 30as éveim derekán.
Kérlek, ne egy tini lázadásnak fogjátok fel, mert tényleg komolyan gondolkodom ezen. Eddig nekem is csak a felsőoktatás villogott a szemem előtt, de egy kicsit félrekukucskáltam, és mintha ezen kívül is lenne élet ... !? Noszogatnak páran, hogy "de azért menj főiskolára, nehogy megbánd, az mindig jól jön, diplomával könnyebb elhelyezkedni", no de a gimi után 2 évvel is elmehetek főiskolára, ha máshogy döntök, nemde?! Persze, biztos kemény visszarázódni, de nem hinném hogy lehetetlen...
Mit gondoltok?
Előre is köszi!
válasza:Azt gondolom, hogy nem sokat tudsz a felsőoktatásról. Egyrészt nincs akkora különbség fővárosi és nem fővárosa egyetem közt, és nem feltétlenül könnyebb utóbbi, vagy ad kevesebb tudás. Másrészt egészen más olyat tanulni, ami érdekel, és nem csak azért kell, már általánosságban kötelező. Én például az egyetemre járás előtt nem igazán tudtam rávenni magam a tanulásra. De azért megint csak abszurd az a kép, amit festesz, miszerint a fiatalságodat és az emberi kapcsolataidat fel kell áldozni az egyetemért.
Szóval a lényeg, hogy döntsd el, mit szeretnél később dologzni. Ha fodrász lennél, akkor hajrá.
válasza:Sztm ne hagyd magad ilyen szinten belerángatni a mókuskerékbe, nyelvek kellenek bármibe is kezdesz ez tiszta sor DE...
...neked is csak egy életed van. Ha úgy érzed, hogy most nem akarsz igazán dönteni, mert nekem igazán ez jött le, akkor ne dönts, akkor pihenj egy évet és meglátod, de ezalatt az idő alatt is próbálj valami hasznoat csinálni ha nem is fizikálisan, inkább azt mondanám, hogy megtalálni magad.
A másik oldala, értem én, hogy világot akarsz látni és a pároddal lenni, de ez pénzbe kerül. Ha a párod vagy a családod tudja vállalni, hogy ezt finanszírozza, akkor oké, ha nem akkor neked kell megtalálnod ehhez a forrásokat. Én azt mondom, hogy menj ki egy-két évre külföldre a pároddal és utána ha hazajössze meglátod. Ha nem jössz haza akkor pedig kint építed az életedet.
Ha fodrász akarsz lenni, bármelyik országban vannak nagyon jó és nagyon rossz képzések, Próbáld meg, ha ez az álmod és B verzió mindig van az ember életében. A nővérem 30 éves koráig kozmetikus volt, aztán beiratkozott a Corvinusra, megcsinálta levelezőn, most egy pénzügyi szolgáltatónál risk vezető. Senki nem várhatja el, hogy már most 17 évesen fix elképzeléseid legyenek, hiszen nem is adtak lehetőséget a kibontakozásra, csak a tanmenetet nyomták.
Egyébként ne gondold, hogy ez csak a te válságod és azt kell mondjam egyre több főként kitűnő vagy jó tanulót érint, mert annyira le vannak foglalva az iskola által nyújtott követelmények plusz nyelvvizsga, plusz zongora, plusz sport stb. teljesítésével, hogy egész egyszerűen nincs ideük megismerni saját magukat és azt hogy igazán it is szeretnének. Ez jó a break time.
(ha mellégépeltem bocs, de a munkába angol, itthon pedig magyar billenytűzetem van és néha bekavarodok)
válasza:Azért arra a kisujjmozdítós mérnökre ne vegyél mérget. :D A felsőoktatás nem az, amit a középiskola alapján elképzelsz. És igen, ostobaságot csinálsz, méghozzá nagyot.
Óvónő ne legyél, tanító sem, ha valami, az aztán időpocsékolás, kivéve ha szeretsz nyomorogni. Ha egy tehénke életére vágysz, azt is könnyebb leszervezni ha nem azon kell agyalnod, miből adsz enni a gyerekeidnek... de könnyen lehet hogy rájössz, hogy ott egye meg a fene a családosdit.
És nem, a felsőoktatás nélkül nincs élet, csak vegetálás.
Kedves Első... szerintem félreértettél... Nem akartam mindent túl részletesen leírni, mert így is regény lett... DE:
-Ismerem a konkrét pesti, és a konkrét közelbe eső kisvárosi fősulit+egyetemet, személyes tapasztalatokat hallottam, és a kisvárosi fősulis megmondta, hogy egyáltalán nem olyan színvonalas az oktatás. Ilyen az élet, el kell fogadni, de ez tényleg így van. Erre mondtam, hogy én akkor inkább nem megyek a "könnyebb" kisvárosira sem, még ha a pestit nem is tudnám teljesíteni.
-Ne haragudj, de nekem igenis feláldozódtak a barátaim és a családi kapcsolataim a suli miatt. Délután 3-ra hazaesni, 4-ig kikupálódni, utána meg minimum este 8ig tanulni... Hétvégén szintén tanulás, készülődés, témazárók, tételek, márpedig hidd el, ha valaki, akkor én igenis jól beosztom az időmet, mert még azt is bele veszem szó szerint hogy 20.00-tól 20:05-ig mosdó, és utána írom 21:00-ig a tételt. A barátaim hétvégén bármit tervezhettek (persze nem a gimis társaim), elmentek bulizni, vagy bárhová, nekik ez nem volt időkiesés, mert könnyebb iskolába jártak. (És most ne azt mondd, hogy nem bírom a sulit, mikor 45-ös átlaggal végigvittem, + az iginő is azt mondta, hogy ilyen gyerekeknek minimum 4 óra tanulás kell naponta otthon). A tesóm számtalanszor kint beszélget Anyuval a konyhában, nevetgélnek, csevegnek, ha úgy hozza idejük, én meg bent kuksoltam számtalanszor és tanultam. És jó, ha annyit volt időm elmondani anyunak, h holnap hanyas busszal jövök... Akkor egyetemen? Mikor hallom a sztorikat a jó tanulóktól, hogy ki hogy esik haza? Meg kb mire van időd? Hogy az a kérdés, hogy tételkidolgozás, vagy kajálás? :D Szóval... Lehet, hogy egyeseknek olvasgatás a tanulás, de nekem nem, szóval én tényleg olyan típus vagyok, hogyha lúd, akkor legyen kövér.
Kedves Második... a világot látásba még csak ne is külföldre gondolj, meg ne arra hogy én pl. a szüleim pénzéből szeretném élvezni a fiatalságom. Mert szeretnék dolgozni, tényleg, hasznos ember lenni, és a világot látás csak annyi, hogyha Pesten program van, akkor esetleg fel tudok ruccanni Pestre hétvégén :D Jókat írtál, köszönöm, most azt erősítetted bennem, hogy igazán rosszul nem dönthetek, mert ott a B terv.
Köszi mindkettőtöknek, azért még várom a kommenteket, v a tanácsokat! :)
Kedves Harmadik... ha jól sejtem, te az igazgatónőnk fia vagy lánya vagy tán? :D
Az utolsó mondatod szerinted mennyit ér, már ne haragudj?! Hányan vannak, akik külföldön dolgoznak takarítói vagy pincérkedős állásban, és többet keresnek mint itthon egy diplomás? :) Nem dobálódzás, konkrét példám van rá! Vagy szerintem hány titkárnő veszi fel a 150-200 ezer forintos fizetését, hogy volt egy érettségije, egy nyelvvizsgája, plusz egy ismerőse, és ez a 3 pont elég volt? :)
válasza:Második vagyok, ne foglalkozz ilyen butaságokkal. Nem igaz, hogy diploma nélkül csak vegetálnál.
A tesóm kozmetikusként 2-szer annyit keresett, mint most risk vezetőként. Jó volt a szakmájában, tanított is, versenyekre járt stb. Aztán egyszerűen azt mondta, hogy oké most valami homlok egyenest mást akarok és jött a pénzügy...32 évesen kezdett el egy könyvvizsgáló cégnél dolgozni, majd 4 év múlva tavaly a jelenlegi munkahelyén, ahol előbb helyettes volt, két hónapja pedig vezető.
Most már a 21-dik században élünk és felgyorsult a világ, nem kell életünk végéig ugyanazt csinálni. 10 év múlva hatalmas piaca lesz a 30-40 éves korú pályamódosítóknak. Ez a trend egyébként már a skandinávoknál elindult és az amerikaiakhoz is begyűrűzött, hamarosan itt is érzékelhető lesz a változás. Akik 10 év múlva lesznek 30-35 év körül, azok ma 20-25 évesek és már a mostani 30-35 évesek sem úgy élnek, mint a 10 évvel ezelőttiek. :)
válasza: válasza: válasza:Ahogy első hozzászóló is írta neked, tévedésben vagy. Nincs akkora különbség felsőoktatásban a azonos szakok viszonylatában. Vidéken sem leszel butácska ha végzel, és fővárosban sem leszel okos és jól képzett. Bocs de az egy hatalmas sznobság, ne vedd be hogy csak a budapesti egyetemek képeznek jó szakembereket, és vidéken csak valami reszli alig tudásra adnak diplomákat. Ezen már is elgondolkozhatsz!
Másik pedig az hogy diplomával tényleg könnyebb érvényesülni.Nem véletlenül terel arra középiskola, hogy tovább felsőoktatásban.
Fodrászból annyi van mint a tenger. Kevés szakma van amiből ekkora túlképzés lenne. Nem tartom egy nagy ötletnek.
válasza:Nem kötelező az egyetem, csináld úgy ahogy jobban érzed magad. Én jövőre fogok kezdeni majdnem 23 évesen, pár év kihagyás belefér.
A fodrász és a tanári fizu között sem lehet nagy differencia szerintem, főleg ha lehetőséged van egy saját vállalkozásra.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!