Jogi vizsga: Ptk. Vélemények?
Most csináltam meg a polgári jogi szakvizsgát.
Nem tudom, hova jársz és milyen szintű vizsgáról beszélsz, de alapvetően mindenhol az a szabályzat (egyetemen és szakvizsgán is), hogy mindig az aznap hatályos joganyagot kell ismerni.
Az új Ptk-ban alapvető különbségek vannak a régihez képest, és egyértelmű bukás, ha nem azokat ismered.
(Annak ellenére, hogy a gyakorlatban 10-15 évig biztosan kifutóban a régit (is) kell még alkalmazni, hiszen a Ptké szerint - amit mellesleg szintén ismerni kell! - például a kötelmi jogi szabályokat a jogviszony létrejöttekor hatályos állapot szerint kell alkalmazni. Ami azt jelenti, hogy minden régebbi szerződésre, hacsak a felek nem térnek át közös megegyezéssel az új szabályokra, továbbra is a régi Ptk. lesz irányadó.)
De vizsga szempontjából már az új kell, és a régit nem fogják elfogadni. Sőt, kifejezetten rá szoktak kérdezni a nóvumokra.
Jó hát engem csak a különbségek érdekelnek , megtudnád fogalmazni pl, kötelmi jog mennyiben tér el?
Egyébként idegesítő szerintem ez a specifikusság is ami egy alapvetően több mint 50 éve egyértelmű normát részletesen taglal vagy a nem egyértelmű megfogalmazás , az attól való eltérés engedése is érdekes, kógens-e a diszpozitív vagy fordítva? Vicc
De milyen szinten vagy egyáltalán? Jogi egyetem, vagy mihez kell? Mert, ha igen, akkor bocsi, de remélem te sem gondolod komolyan, hogy így elég lesz, ha leírom a különbségeket...
Az új Ptk. egy teljesen új törvény, új logikával, más rendszerezéssel... hogy lehetne ezt pár mondattal összefoglalni?
- belekerült a családjogi törvény és a gt. is. A Gt. ezzel együtt - az eddigiektől eltérően - diszpozitívvá vált, ami okoz némi fejtörést mindenkinek, mivel idegen az egésznek a logikájától. Amihez nincs odaírva, hogy "az ettől eltérő rendelkezés semmis", azt tehát jelenleg szabad, ugyanakkor vannak generális szabályai is, amit szintén szem előtt kell tartani (pl. hitelezők hátrányára semmitől sem lehet eltérni, stb.). Van, ahol csak az egyik irányba enged eltérést (pl. valamire hosszabb határidőt meghatározhat a társasági szerződés, de rövidebbet nem)
- az öröklési jog is megváltozott, a túlélő házastárs öröklését nézd meg nagyon, és kibővült a parentélás rendszer is. (Dédszülői) Ezen kívül a házastársak közös végrendelkezési joga, az utóörökös nevezés... ezek is újak.
- Társasági jogból emelkedett a kft kötelező törzstőkéje, az áttérés 2016. március 15-ig kötelező. Volt egy kis vita abból, hogy a Ptké ír olyat is, hogy az első változásnál ezt is módosítani kell, de kezd kialakulni a gyakorlat (mondjuk úgy, bejegyeztek már több ilyet is - de volt elutasítás is...), hogy nem kötelező felemelni hárommillióra még a törzstőkét, viszont addig a régi Gt. hatálya alatt kell továbbműködni, és nem lehet például osztalékot sem fizetni.
- Külön fordíts figyelmet a vezető tisztségviselők megváltozott felelősségi szabályaira - tuti kedvenc kérdés lesz, sokkal szigorúbb lett, és ez nagy port kavart.
- A kötelmi jogi rész tele van újfajta szerződésekkel. Ezek egy része eddig is bevett volt már, csak nem nevesített (pl. franchise), viszont van köztük eddig eléggé idegennek tűnő is, például a bizalmi vagyonkezelés, amit az angolszász szabályokból vettek át.
- Minden jogi személy lett (kkt, bt)
- A társasági jogi törvénykönyv felépítése (általános - jogi személy általános - egyes formák)
- Termékfelelősség fogalma
- Nagyon fontos: elévülés újraszabályozása!!! Eredmény: mindenki pereskedhet kb. azonnal, mivel a felszólítás már nem fogja megszakítani az elévülést.
És emellett vagy tízezer más dolog is, amit lehetetlenség felsorolni.
Ez egy új törvény, és tudni kell a vizsgára. Azt tanácsolom, nyisd ki, és kezdd el olvasni...
Akkor talán elég lehet a főbb pontokat átnézned, bár ebben sem vagyok biztos...
Mindenesetre rengeteg cikk, tanulmány jelent meg az új Ptk-ról, kijött már egy ideje a kommentár is, meg kiadott a Kúria egy jogegységit arról, hogy az eddigi gyakorlatból mit tekint meghaladottnak, és mi az, ami továbbra is alkalmazható (PK-k), ezeket érdemes lenne megnézegetned.
A Ptk hatálybaléptetőt pedig mindenképp nézd meg, mert ott találod, hogy mikor kell az új Ptk-t alkalmazni, és mikor a régit. (Pl. gondnokság új szabályainál elég bonyolult az átállás, a felülvizsgálat stb. miatt. Támogatott döntéshozatal is bekerült, ezek már alkalmazandóak...)
Igen ezt az tisztségviselősdit már olvastam , már ügyvezető lett az is...
Szerencsére csak a fontosabb fogalmakat kell tudni mindenképpen , és amit az előbb említettem nyomatékosabban.
Számomra néhány új változtatás nem értelmezhető, minek kellett valamit ami működött elrontani na mindegy.
Egyébként köszi, hogy megosztottad velem a frissen szerzett tudásod.
Nyugi, ez nincs annyira elrontva, az új Ptk. nem olyan rossz. Tény, egyes részei egyelőre a gyakorlatban még gondot okoznak - speciel az pont tök mindegy, hogy most ügyvezetőnek hívnak mindenkit, szerintem ettől csak egyszerűbb lett.
Ami probléma, az akkor téged most úgysem fog érinteni, ha nem vagy/leszel gyakorló jogász, akkor ilyen mélységig nem kell belemenned.
Az új Btk-val nekem már nagyobb gondjaim vannak... Az új tényállások fele tökre nem értelmezhető számomra, megjegyezni meg még annyira sem sikerül. (Bár ez abból is adódhat, hogy én inkább polgárjogos vagyok...)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!