Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium vagy a Fazekas Mihály Gimnázium?

Igazából ha normálisan tanulsz egyik helyen sem lehet gond bejutni. Fazékba járok, és a természettudományi osztályban messze többet tanítanak, mint az elvárt alap az egyetemen, az Apáczai meg kifejezetten biosz-kémia irányra állt rá.

Szóval attól nem kell félned, hogyha ezek közül rosszat választasz nincs esélyed, a helyedben inkább más alapján döntenék. Esetleg ha megismerkedsz pár leendő tanároddal, osztálytársaddal, vagy ha koleszos akarsz lenni, akkor talán az Apáczai a jobb (egy épületben van a sulival, és a Fazéknak nincs külön kolesza csak egybevont másik sulival).

Én azt mondanám, hogy egyik se. Ezek az ún. elitgimnáziumok nem igazán a személyes fejlődésedet fogják segíteni, hanem sok magolásból álló versenyistállók, ahol mindenből mindent kell tudni ahhoz, hogy ne nézzenek le a (gyakran sznob) osztálytársaid.

Válasz inkább egy viszonylag jó (de nem túl híres) általános gimnáziumot, amit könnyen teljesítesz és a felszabaduló energiáiddal készülj speciálisan azokra a tárgyakra amelyek különösen érdekelnek és fontosak neked. Állatorvosi esetén a biológia, kémia és az angol nyelv igazán fontos, ezekre hajts rá!

EmberAdam3 (18:51)

Csak hogy felvilágosítsalak, mint Apáczais, ez egy ostoba sztereotípia, amit máig is táplálnak egyes emberek. Az Api egy nagyon jó hely, nem sznob senki sem. Akik nagyon ráhajtanak egy tárgyra, és a tanáraik is alkalmasnak látják rá, azt küldik folyton versenyre, de az sem erőltetés. Én speciel nem voltam még versenyen, (csak nyelvtanon, de azt is csak csoportosan, mert az tök könnyű és az ofőnk szerette volna).

Aki meg nem hiszi el, az menjen nyugodtan egy olyan helyre, ahol felszabadultnak érzi magát.. Mi majd röhögünk az érettségieredményeiken. :*

(+: pl. aki kettes kémiából itt, az simán ír egy 90%-os érettségit, ezt egy tanárunk mondta. ;) ) Csak nehogy elromoljon a személyiségetek :/

Egy magyar viszonylatban nagyon jó egyetem (akkor még nagyon jónak számító elitszakára) jártam közel 20 évvel ezelőtt.

Az évfolyamtársaim jelentős része a leghíresebb elitgimnáziumok valamelyikéről jött. Ez önmagában azt támasztaná alá, hogy az elitgimnáziumok jók, mert onnan sokakat felvesznek jó egyetemek jó szakjaira, és ez igaz is. A 200-250 gólya között akikkel kezdtem az egyetemet 70-80%-ban elitgimnáziumok végzettjei voltak. Szakközépiskolából mindössze hárman jöttünk, a többi egyéb gimnáziumokból.

Azonban, ha most körülnézek a volt évfolyamtársaim között, hogy ki van még a szakmában, ki doktorált, azok közül ki habilitált, kinek van itthon vagy külföldön számottevő szakmai sikere, komoly tudományos munkássága, elismertsége, akkor a hajdani 200-250 évfolyamtársamból 5-10 kollégára tudok rámutatni. A többiek valahol elsiklottak, pályát váltottak, vagy a szakmában vannak ugyan, de a hierarchia alján. Ezen 5-10 kolléga közül mindössze 1 olyan van, aki az elitgimnáziumok valamelyikében érettségizett, a többiek szakközépből, vidéki gimnáziumból, nem kiemelkedő sulikból jöttek. A három hajdani szakközepesből ketten azok között vannak, akik ma is a szakma csúcsán vannak.

Azt hiszem, hogy a jelenség mögött a motiváció állhat, az a belső motiváció, valódi éreklődés, önálló útkeresés, kreativitás, amit az elitgimnáziumok sokakból kiölnek.

Kétségtelen, hogy van néhány olyan kivételes tehetség akinek még az elitgimnázium sem árt, sőt lehet, hogy még segíti is, de ez ritka kivétel.

Ez az én tapasztalatom, másnak lehet más véleménye.