Hol van a legjobb építészképzés Magyarországon?

Látatlanban senkitől ne várj valós véleményt!

Az építészet az egy szint alatt csak egy szakma - tök mindegy hol szerzed meg - s afölött meg maga a maradandó művészet - ez esetben e tehetséged lesz a munkaerőpiacon a mércéd!!!

A kérdésed nem igazán szerencsés: hidd el, hogy ha valóban akarsz valami maradandót alkotni, akkor nem az iskola neve fog megakadályozni - vagy előléptetni...

Nézz szét az utolsó évek tervpályázatainak nyertesei között: ahol igényes, az ízlésednek megfelelő munkákat látsz, arra orientálódjál - vannak igazi építészeti kihívások...

Ha már Debrecen: talán ott vannak a legszélesebb körű beruházások (a legnagyobb ipariak Győrben!) a már megvalósult Kölcsey úgy ocsmány ahogy van, a Nagyerdei Stadion - szerintem - zseniálisan lett megtervezve, és most van egy giga-beruházás kiírva: intermodális központ - teljesen szabad elgondolások, szabad lehetőségek alapján - ez nagyon nagy szó, és nem is mindennapos lehetőség.

Nézz szét, és gondold át, hogy Te mit is szeretnél?...

Ez egy 8 éves kérdés, de a net szépsége, hogy bárki bármikor rápillanthat - és hát a kérdés bármikor időszerű is lehet (ha egynél több helyen képeznek itthon építészeket). Az eredeti kérdés föltevőt már nagy valószínűséggel nem érinti, de mások, újak számára érdekes lehet.

Először is érdemes tisztázni: kit nevezhetünk általános és teljes értelemben építésznek, és hol folyik ma (2021. év) ilyen a diplomát biztosító építészképzés?

Egyrészről vannak a középfokú építészképzések - bár itt nem föltétlenül válik el az építész- és az építő szakember képzés, mint a fölsőoktatásban. Ez persze középfokú szakemberek képzésére irányul, legmagasabb szintű a technikusképzés. Nagyon hasznos és fontos dolog ez, de ezek a végzettségek nem biztosítanak a kissé magasztos értelemben használt "építész" munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget, a kivitelézés terén sem, az építész tervezéshez pedig lényegében semmi lehetőséget sem biztosítanak (nem csak a középfok ám!).

Ami a fölsőfokú továbbtanulás esélyeit illeti, mindenképpen megjegyzendő: az építőipari szakközépiskolák (ma aktuálisan: "szakgimnáziumok") a szakmai képzés miatt (mint minden szakképző iskola) a közismereti tárgyak oktatása terén hátrányt jelentenek a gimnáziumokhoz képest. Vagyis matekból-fizikából a már végzett diákok döntő többségének tuti nincs olyan előképzettsége, ami az igazán magas színvonalú fölsőfokú (mérnök-) képzéshez megfelelő lenne.

Valaha ez úgy volt, hogy a szakközepek elsősorban a korábbi szakmai főiskolák (pécsi Pollack, debreceni és pesti Ybl) felvételijéhez biztosítottak kellő tudást, a BME Építészkarra elvétve (10% alatti arányban) jutottak be szakközepesek. És ez a helyzet bizony a mai, átkeresztelt, de a múltat nagyon sokban hordozó oktatási struktúrára is igaz.

Elérkeztünk a fölsőfokú ("egyetemi") képzésekhez - de manapság ez sem ad egyszerű választ rá, ki is lesz építész. Hangsúlyozom: én most az építő szakma azon végzettségi krémjére-elitjére gondolok, aki diplomájával az építészkamara tagja lehet, korlátozásmentes tervezési jogosultsággal, megszerezheti a felelős műszaki vezetői és a műszaki ellenőri jogosultságot. Momentán a bolognai rendszer bsc diplomáját is építészmérnök titulussal állítják ki, de ez szimpla hazugság: a bsc gyakorlatilag főiskolai végzettség, a valahai üzemmérnöknek feleltethető meg, építész kamarai tagságra nem jogosít, építészeti tervezést az életben nem lehet majd vele végezni - praktikusan beosztott műszaki munkára jó, bár a kivitelezésben lehet vele egészen messzire is jutni.

Vagyis elérkeztünk oda: igazi építészdiplomát elsősorban az ún. osztatlan (10 féléves) építészképzés nyújt, másodsorban a bsc kiegészítéseképpen az msc diploma is teljes értékű építészdiplomának tekinthető. Persze, mindez megjelenhet különböző megnevezésekkel (okl. építészmérnök, építész, építőművész, tervező építész etc.), egy a lényeg: a MÉK (Magyar Építész Kamara) által preferált végzettségnek kell lennie. Erről a kamara aktuális és a múltra is vonatkozó részletes táblázatot vezet - mármint hogy milyen hazai diploma mire jogosíthat. Nagyon érdemes ezt tanulmányozni, nehogy a diploma után érje meglepetés az ifjú kollégát:

[link]

És hát most értünk el a valahai (8 éves) kérdés lényegéhez:

melyik oskola milyen jó is?

Előre bocsátom: egyrészt magam is vidéki származású vagyok, nem vagyok főváros fan. Igaz, a BME Építészkarán végeztem (Özönvíz előtt, 1985-ben), ami akkor az egyetlen (teljes értékű) hazai építészképző intézmény volt - hozzá kell tennem ma is az egyetlen ilyen egyetemi kar Magyarországon, ami bizony nem csak formai jelentőségű dolog. Tudom, hogy számos magasan jegyzett szakmában vannak a fővárosival egyenértékű egyetemi képzések is (orvos, jogász, bölcsész, természettudós - TT-ban van olyan szegedi képzés, ami országosan a legjobb), de az építészképzés nem tartozik ezek közé, és föltehetőleg ez a helyzet még nagyon sokáig így is marad. Ha nem tekinthető (bizonyos értelemben) objektív adottságokon alapuló stabil, végleges helyzetnek is.

Az építész szakma (az igazi építészek) elég kicsi és belterjes. Talán ma sem lépi túl az 5-6000 főt, és ezen létszám jóval több mint fele a BME ÉSZK-on végzett. Persze, ez az arány hosszú távon biztosan módosulni fog, de nem radikálisan. Miért is?

Először is minden oktatási intézmény számára nagyon fontos dolog az intézményi tradíció, a múlt. A BME ÉSZK esetében ez jóval meghaladja az évszázadot, és nagyon sokáig (kb az ezredfordulóig) lényegében monopolhelyzetben is volt (eltekintve az Iparművészeti építészképzésétől, ami egy kicsit kilóg a sorból). A hazai jelentős épületek döntő-döntő többségét BME építészek tervezték, és a BME nem csak a saját oktatói utánpótlását biztosítja évszázada folyamatosan - hanem a vidéki képzés számára is az utóbbi évtized elejéig a BME-n végzett építészek jelentették a személyi lehetőséget (hiszen máshol 2000-ig nem is lehetett egyetemi építészdiplomát szerezni).

Olvastam bejegyzést, ami arra hivatkozik: a debreceni képzés egyre javul, mert a tanárok jelentős része Pestről jár oda oktatni. Ez bizony mindennél többet mond: majd ha a BME arra lesz büszke, attól várja a színvonaljavulást, hogy debreceni, pláne, ha Debrecenben diplomázott kollégák a pesti vendégoktatók - nos, az a helyzet valós változását fogja mutatni.

A BME építészképzésén kívül én érdemben a pécsit tudom még említeni. Számos okból. Itt alakult először Magyarországon vidéki építészműhely, talán nem függetlenül a város architekturális értékeitől-hagyományaitól. Eleve csak két vidéki (és egy pesti) főiskola működött, és a pécsi volt a legambíciózusabb, elsőként teremtve meg és akkreditálva a vidéki egyetemi szintű építészképzést. A pécsi építészműhelynek valós vonzása van, akár még az is elképzelhető: olyan hallgató is ezt választja, akit Petre (Újbudára :)) is fölvettek volna. Más iskolák esetében ezt (lényegében) kizártnak tartom. Komoly elhivatottságot mutat, hogy Pécsett osztatlan- és doktori képzés is van.

A másik, múlttal rendelkező vidéki képzés a debreceni. Nagy tudományegyetem kicsiny szakképzéséről van szó, olyan minimális strukturális (tanszéki) differenciálódással, olyan kicsi oktató karral, ami szerintem komolytalanná teszi ezt az "intézményt". Tudom, komoly területi bázis kapcsolódik hozzá (lényegében a Tiszántúl), de én abszolút biztos vagyok benne: igényes diák, ha teheti, Pestre (vagy akár inkább Pécsre) próbál bekerülni. Nem akarok senkit megbántani, de bizony a DE építészképzése maradék anyagból dolgozik.

Az Óbudai Egyetemhez frissen csatolt zuglói (Thököly úti) Ybl (ami nevében ma is őrzi technikumi majd főiskolai múltját) helye, pozíciója teljesen magától értetődő: ugye, senki sem tudja elképzelni, hogy valaki úgy iratkozzon ide be, hogy egyébként fölvették volna a BME Építészkarra is? (pár buszmegálló csak a távolság).

A Fővárosban hagyományosan képez építészeket az Iparművészeti Egyetem/Főiskola (ma: Moholy-Nagy Egyetem). Ez a képzés kifejezetten rajzkészség- és dizájncentrikus, gyakorlatilag nem nagyon alternatívái a műszaki (mérnök) képzéseknek egymással.

Két feltörekvő vidéki intézmény is folytat építészképzést: a Soproni és a győri Széchenyi Egyetem. Sopronban a tradicionális faipari-bútortervezési képzésre épült rá, Győr (mint minden mást) lényegében a semmiből teremtette meg az oktatói-intézményi alapokat. Nem nagy jelentőségű és nagyon csekély múltú képzések, amik egyrészt a szakmát alig érintik meg, másrészt (minden gonoszság nélkül is) szintén azok számára adhatnak menekülő megoldást, akiket a színvonalas intézmények (Pest, Pécs) nem vesznek föl.

Összefoglalva: aki felvételi teljesítménye alapján megteheti, egyértelműen a BME Építészkart válassza. Itt a legmagasabb a bejutási pontszám (ergo legerősebb a hallgatói bázis), legjobban struktúrált az intézmény (önálló kar számos szakmai-tervezési tanszékkel és intézettel), az ország vezető építészeitől kaphat színvonalas oktatást.

Ha a BME ÉSZK nem megy, feltétlenül Pécset javaslom, mint a Pesten kívüli egyetlen színvonalas képzési intézményt. Minden más lehet jó pótmegoldás, de senki se válassza őket elsődlegesen.

Szia!

Annak ellenére, hogy nem én vagyok a kérdező, köszönöm az átfogó választ. Régóta keresek viszonylag szubjektív véleményt a témában (az egyetemek tájékoztatói mind szépek és jók, de egy kissé túl vannak cifrázva) és örülök, hogy találtam egyet, ami ráadásul időleges!

A legtöbb helyen a BME-t részesítik előnyben (és tény, hogy a legszínvonalasabb képzés itt van) viszont én mindenképpen vidéki egyetemre pályázom, (tősgyökeres falusi vagyok és megtűröm a fővárost de megszeretni igazán sosem tudtam) de attól tartottam, hogy túl nagy a különbség a két diploma értéke között. Így viszont nyugodt szívvel jelölöm meg Pécset!

Ha lenne egy-két tipped a rajz alkalmasságihoz vagy a felvételi beszélgetéshez - amit nem lehet olvasni a katalógusokban - igazán szívesen venném.

Üdv

Judit