A gyógyszerészek az egyetemen azt is megtanulják, hogy hogyan kell injekciót beadni meg infúzióra kötni valakit?
Nem, gyógyszerész ilyesmit nálunk nem csinál -az arab országokban, ill. egy-két trópusi helyen, ahol az injekciós készítmények szállítása nem megoldott, igen-, injekciót és infúziót csak és kizárólag orvos és nővér adhat be.
A klinikai gyógyszerterápiás ismeretek a klinikai gyógyszerészetre készít fel. Itt a gyógyszerész feladata továbbra sem a beteg diagnosztizálása és ápolása (a az orvosé ill. a szakápolói személyzeté), hanem a betegágy mellett, az orvossal vizitelve annak megállapítása, hogy a beteg klinikai tüneteit okozhatta el gyógyszerérzékenység, gyógyszermellékhatás vagy gyógyszerkölcsönhatás, illetve ha igen, akkor ez milyen gyógyszer lecseélésével kerülhető ki, esetleg milyen más gyógyszert kell adni a kivédésére.
Ha az orvosbiológiai elméleti ismeretek SZTE-s tárgy, akkor az általános biológiát jelent, ha SOTÉs, akkor olyannyira elméleti, hogy nem emlékszem rá, hogy vala is lett volna ilyenünk.
Összefoglalva: a gyógyszerész a klinikumban elméleti szakember, a munkánk gyakorlati részét más területeken (gyógyszertechnológia,analitika, szintetikus kémia) lehet kiélni. Ha a betegápolás gyakorlatiasabb része érdekel, akkor talán nem ez a neked való pálya, ha a tanácsadás, esetleg a gyógyszeripar, akkor viszont egy gyönyörű hivatás.
Bocsi, sajnos én nem szolgálhatok hasznos válasszal, csak azért írok, mert ez engem is érdekelne. :-)
#1 válaszoló!
Írtad, hogy "Itt a gyógyszerész feladata továbbra sem a beteg diagnosztizálása és ápolása (a az orvosé ill. a szakápolói személyzeté), hanem a betegágy mellett, az orvossal vizitelve annak megállapítása, hogy a beteg klinikai tüneteit okozhatta el gyógyszerérzékenység, gyógyszermellékhatás vagy gyógyszerkölcsönhatás, illetve ha igen, akkor ez milyen gyógyszer lecseélésével kerülhető ki, esetleg milyen más gyógyszert kell adni a kivédésére."
Ez azt jelenti, hogy a gyógyszerészek dolgozhatnak kórházakban is? Vagy legalábbis egyetem alatt vannak kórházi gyakorlatok is? Nem csak gyógyszertárakban, gyógyszergyárakban és orvoslátogatóként helyezkedhetnek el (vagy csak ez a 3 a legtipikusabb?)?
Röviden: gyógyszerészek szép számmal dolgoznak kórházakban is, ez is az egyik legtipikuabb elhelyezkedés. Azért itt is tegyünk különbséget kórházi és klinikai gyógyszerész között, mert teljesen más a két szakma (még ha jókora átfedések is vannak a kettő között). Tegyünk különbséget humán és állatgyógyászat, kémiai, nővényi ill. biológiai eredetű gyógyszergyártó gyárak, üzemek között is, mert teljesen más munkaköröket kínálnak. És akkor még nem is beszéltünk a vérkészítmények gyártásáról és a galenusi laborokról..
Az elhelyezkedési lehetőségek gyógyszerész diplomával:
- Gyógyszertár=patika: nem részletezem, bár ez is elég sokrétű. Vannak homeopátiás gyógyszertárak ill. gyógynövényforgalmazó helyek, ügyeletes gyógyszertárak, stb. A legtipikusabb elhelyezkedési lehetőség, kb. a végzettek 80%-a VÁLASZTJA ezt (azaz nem kell patikussá válniuk, hanem ezt szeretnék csinálni).
- Kórház: kórházi és klinikai gyógyszerész lehetsz. A kórházi a kórház gyógyszerellátásáért felel, ami nem csak logisztikai felaatokat foglal magában, de pl. a betegek gyógyszereinek (infúziók, kúpok, kenőcsök) elkészítését, ill. a szeméylre szabott gyógyszerelés ellenőrzését. A kórházi gyógyszerész a kórházi gyógyszertárban (minden kórházban van ilyen) dolgozik. A klinikai gyógyszerész ezzel szemben az előző válaszomban leírt szaktanácsadó, aki az orvosokkal vizitel. Itthon még csak nagyobb kórházakban ill. az egyetemi klinikákon alkalmazzák, külföldön nagy múltú és presztizsű szakma. Az átfedés abból adódik, hogy a klinikai gyógyszerész is kórházban/klinikán dolgozik, ill. a kórházi gyógyszerész is közreműködik a klinikai gyógyszerkipróbálásokban, de az alapfeladatuk teljesen és tökéletesen más.
-Orvoslátogatás: hát ez totál nem szakma, szerencsére egyre kevesebben helyezkednek el ilyen vonalon.
- Közigazgatás
- Hatóság (pl. OGYI, ÁNTSZ)
- kutatás (egyetemek, alapkutatások, klinikai kutatások - a kutatók egy része oktat is, mint a téma szakértője)
- Klinikai monitor (CRA): a gyógyszerkipróbálásokat szervezi, csak orvos v. gyógyszerész végzettségű lehet
- Minőségbiztosító: elvileg még mindig csak gyógyszerész végzettségű lehet, gyakorlatilag hát.. A gyógyszerek ellenőrzésénél ő az utolsó láncszem, mielőtt az forgalomba kerülhet, plusz mége egy sor egyéb tennivalója van.
- Törzskönyvező: a gyógyszer forgalomba hozatali enbgedéllyel kerülhet a piacra, miután a gyártó igazolta, hogy az biztoságos, megfelelő minőségű és hatékony. Az ezt igazoló több ezer oldala dokumentációt állítja össze a törzskönyvező, aki anno csak és kizárólag gyógyszerész végzettségű lehetett, mára sajnos már nincs kizárólagosságunk.
- Gyógyszergyár: ez sokkal diverzebb terület, mint ahogy elsőre gondolnád. Szedjük szét először is humán gyógyászat, állatgyógyászat, élelmiszeripar (=tápszerek), gyógynövény- és drogfeldolgozás területekre. Ezen belül is teljesen eltérnek a betölthető szakterületek, .. ide nem írok leírást, de tényleg a teljesség igénye nélkül:
- kutatás + fejlesztés (fejlesztő technológus, fejlesztő analitikus, ezen belül pl. morfológus, anyagtechnikai szakértő.. ezer féle terület)
- mikrobiológus
- (ipari) gyógyszertechnológus, termelésirányító
- analitikus: GC, HPLC
- törzskönyvezők, dokumentációs koordinátoorok itt is vannak
- minőségbiztosítók is
- mellékhatásfigyelők
- termeléstervezők
- projekt managerek
- bioanalitikus, toxikológus, farmakológus
- sejtbiológiával foglalkozó munkakörök tucatjai (pl. bioassay szakértő, fermentációs laborban dolgozó munkatárs, stb.)
Hát most így hirtelen ennyi jut eszembe, de tuti hogy még ezer különböző dolog van, ami csak nem ugrott be. Szerintem egy teljes élet kevés ahhoz, hogy minden lehetőséget alaposan megismerj, .. tényleg nagyon változatos elhelyezkedési lehetőségeket kínál és ált. első választás a munkáltatóknál a gyógyszerész diplomás jelölt. :)
Nagyon szépen köszönöm a válaszokat!:)). Eddig nagyon keveset tudtam csak a gyógyszerészekről, pedig nagyon vonz ez a szakma, de most végre nagyon sok értékes információt kaptam.
Amúgy az orvosi pálya engem egyáltalán nem vonz, viszont gyógyítani szerintem csodálatos dolog, de az embereket nem akarom nagyon vizsgálgatni, én sokkal jobban szeretnék egy laborban összekutyulni dolgokat. Ezt az injekciós dolgot én inkább csak olyan plusz "orvosi fogásnak" véltem, amit -annak ellenére, hogy gyógyszerészek ilyet nem végeznek- így is úgy is megtanítanak minden egészségügyi pályán tanulónak.
Akkor gondolom gyógyszerészek csak laborban végzik a műveleteket. Laboron belül csak krémeket, kúpokat, tinktúrákat és egyéb gyógykészítményeket készítetek, vagy kísérletezni is szoktatok(pl: savakkal, lúgokkal)? És azzal a tudással, amit így a gyógykészítmények készítése terén nyertek bármit el tudtok készíteni(pl: arckrémek, meg amik youtube videókban láthatók: szappanok, testápolók,egyebek)?
Megmondom őszintén, hogy engem nagyon nem érdekelt a vad preparatív szerves kémia, de pl. az egyik szintén gyógyszerész munkatársam aranyvegyületek előállításából PhDzett, illetve többen is preparatív szerves kémiával foglalkoznak - ugyanúgy, mint ahogyan azt a vegyészmérnökök is teszik, de értelemszerűen leginkább a gyógyászatban alkalmazható vegyületek esetében (igen, még az arany is ilyen). Erős vegyszerekkel még a patikai munka során is napi szinten dolgozol, egyrészt egyes külsőleges gyógyszerek (pl. szemölcs elleni ecsetelő) készítsekor jégecettel, tömény NaOH-val, másrészt a beérkező gyógyszeralap- és hatóanyagok bevizsgálásakor tömény savakkal és egyéb reagensek egész sorával. Iparban pl. citosztatikumokat gyártó üzemben már nem is részletezem.. Ha nem szeretnél erős vegyszerekkel dolgozni, akkor talán nem ez a világ legjobb választása, mert elég sok lehetőség kiesik nálad, de ha erre nincs eü. okod, akkor ezt is meg lehet szokni/tanulni, akárcsak a kábítószer nyilvántartást, az infúziókészítést vagy bármi olyan munkafolyamatot, ami nagy figyelmet igényel :) Egyetemen brutál erős vegyszerekkel kell doglozni, főleg II. év szerves kémián és III-IV és gyógyszerészi kémián.
A krémek kevergetéséről: az egyetem III. évben megtanítja az alapokat, de az igazán jó krémeket csak kísérletezgetéssel tudod kifejleszteni, amire hát ugye munkahelytől függ, hogy mennyi lehetőséged van - én azért ezt ált. mindenhol megteremtettem. Több, elsősorban patikában dolgozó gyógyszerésznek is ez a hobbija, nekem is van egy még hallgatói koromban elkezdett receptgyűjteményem pl. kénes arcradírral, arclemosóval, testápolóval, kézkrémmel meg egy csomó egyébbel, pl. a pattanásleszárítómat még mindig magamnak keverem. A többit már nem, amióta nem dolgozok patikában, de ez a része tényleg hiányzik az ottani munkának. Szappant még nem főztem, de szerintem ezen kívül minden egyebet igen (samponok, krémek, izzadásgátló deó, stb.). Ha ez érdekel, akkor talán érdemes lenne az egyetemen maradnod végzés után és gyógyszertechnológiából PhD-zni, elvileg van olyan tanár, akinek a kozmetológia a szakterülete és spec. képzéseket is tart (gyakorlatilag is, csak elfoglalt :) ).
Utólag eszmebe jutott, hogy a kereskedelmi területet (gyógyszermarketing, portfólió menedzsment) és a szabadalmi ügyvitelt, valamint a szakfordítást teljesen kihagytam az előző felsorolásból.
Köszönöm a választ!:)
Az előző kommentemben elfelejtettem kérdezni, hogy ha a gyógyszerészek képesek maguknak krémeket és egyebeket készíteni, akkor ez a sminkekre is igaz? Végülis ha van kozmetológiai szakterületű professzor, akkor sminkeket is elő tudnak állítani a gyógyszerészek, nem?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!