Én érzem csak ezt tisztességtelenek?

Van egy ismerősöm, aki most kezdi el majd az egyetemet, mint én. Ő egy kb. 5 éve nyitott magán egyetemre megy, én meg egy államiba, ami már idestova 50 éve szolgálja a diákokat. Nem irigykedésből írok ilyeneket, de az ő felvételije kb. a 0-val volt egyenlő. Volt 100 kérdés, karikázgatni kellett. Ennyi. Egy felügyelő tanára volt, aki ki is ment, így mindenki kiírta a helyes megoldást a papírjáról, amit vitt. Nekem meg kb. 200 példám van. Elég nehezek is, és ezt még majd átírják + a számok sem lesznek azok, és ezekből kapok 6 példát. 3 hónapja készülök rá. Voltam párszor külön órán is. Ő meg elő sem vette az ő tanulni valóját, egész nap csak a számítógépes játékokat nyomogatta, és szerintem max. pontja lesz. Én örülök, hogy sikerül neki, de akkor is. Nekem hétfőn lesz, és be vagyok parázva, hogy nem fog sikerülni. :S Minden álmom az, hogy végre járhassak egyetemre. Ő meg csak azért megy, hogy ne keljen dolgoznia. Én meg aki igazán akar, majd még nem jön össze. Nem valami jó tanuló azt hozzá teszem. Egy szak van amire bír menni, de annak is az alapja kémia meg ilyenek, de azt sem tudja, hogy eszik-e avagy isszák. A közép suliban semmit sem tanult, csak úgy átvergődött. 2,3-as eredménnyel. Nekem mondták, hogy ne menjek arra az egyetemre, mert nem fogjál elismerni, azért nem mentem oda. Meg azért is mert a szak, amit ott belehet fejezni az számomra nem érdekes.