Mennyi egy egyetemen dolgozó professzor fizetése?

Ne vegyétek el a srác kedvét. Mint fiatal adjunktus, én pozitív véleménnyel vagyok az egyetemi oktatói hivatásról. 28 évesen szereztem PhD-t, most 30 vagyok, és két éven belül szinte biztos, hogy docens leszek. Kedves kérdező! A lényeg valójában nem az, hogy a közalkalmazotti bértábla alapján 140e vagy 170eFt nettót keresel-e, mert az csak kajapénz ahhoz képest amit pályázatok és ösztöndíjak útján össze lehet hozni az --egyébként nem túl megerőltető-- egyetemi oktatói állásod mellett. Ha az egyetem elvégzése után ott maradsz doktorandusz hallgatónak, akkor pályázhatsz különböző ösztöndíjakra, főleg külföldire gondolok (Suzuki, JSPS, Mombusho, majd hazatérve Deák). Ezekkel a magyar fizud többszörösét keresed, valamint olyan élményekkel és élettapasztalattal gyarapodsz, amit kishazánkban maradva soha nem gyűjtenél be. 4-5 év alatt végül megcsinálod a PhD-t, és utána még nagyobb pénzekre lesz esélyed (Bolyai, Magyary, OTKA, EU-s pályázatok, vagy ismét külföld: JSPS, Suzuki). Ehhez persze olyan tudományterületen célszerű elhelyezkedned, ami húzó ágazat, pl. villamosmérnök, mérnök informatikus, esetleg vegyészmérnök, gépészmérnök, vagy közlekedés mérnök. Egy korábbi kommentelőnek viszont igazat kell adnom: csak akkor vágj bele egy ilyen húzóágazat meglovagolásába, ha érdekel amit csinálsz. Mert ha nem, hamar el fogod veszteni a motivációdat, valszeg már a PhD megszerzéséért folytatott küzdelemben. És hogy konkrét számokat is írjak, hiszen ez volt kérdésed lényege: én villamosmérnökként 240e nettó átlag bevételt hoztam össze a PhD előtti 5 évben, amiben benne volt 1 év külföldi ösztöndíj. Ez nem volt versenyképes az iparban dolgozó volt évfolyamtársaim 300-350 nettójával, de amióta megvan a PhD-m, és ismét dobbantottam külföldre, szemérmetlenül sokat keresek a magyar fizukhoz képest. 1 év múlva végleg hazatérek, és folytatom a egyetemi oktatói-kutatói karrierem építését. Amennyiben reál beállítottságú vagy, érdekel a számítógép vagy az elektronika, és úgy érzed, helyt állnál egy Műegyetemi felvételi vizsgán, csak bátorítani tudlak.

Azért, ha valakitől, akkor egy egyetemi professzortól én nem sajnálom a pénzt, mert mire valaki oda eljut, addig vért kell izzadnia keményen. A válaszolóknak pedig igazuk van, ha azért akarsz professzor lenni, mert tanítani akarsz, de nem ám 90-100 ezerért, akkor megette a fene. Az egyetemi tanár nem azért TANÁR, mert annyit tanít, hanem mert ez az egyetemi beosztása. Gyakorlatokat, szemináriumokat professzorok egyáltalán nem tartanak, előadást is hébe-hóba. Előbbit főleg PhD hallgatók tartják meg, utóbbit pedig adjunktusok, docensek (tehát egyetemi tanárok), de legritkábban professzorok. Ahogy előttem már írták, ők főleg kutatnak meg olyan előadásokat tartanak, ami nem egyetemistáknak szól, hanem végzett szakembereknek.