Tényleg nem éri meg gimibe tanárnak menni? Tapasztalatok?

Nekem nyelvszakos tanári diplomám lesz, de tudod a világ összes kincséért sem mennék középiskolába tanítani. még az jobb gimiben is kibírhatatlan, ami ott folyik. alulmotivált, lusta, visszapofázó serdülők, akikkel alig foglakozik a szülő otthon, mert azt hiszi, a nevelés kizárólag az iskola felelőssége. én úgy veszem észre, hiába minden tanári hatékonyság, szuggesztivitás, lelkesedés, a tanár már rég nem számít szociális hatalomnak a tanuló szemében. csak egy "hülye, paraszt tanár". az osztálytermi kommunikáció egyszerűen nem működik.

Nagyon erős, érett, karizmatikus személyiségnek kell ahhoz lenned, hogy megtaláld a közös hangot az osztállyal, akit kapsz, különben megesznek téged reggelire, a csontjaidat aztán szépen kiköpködik.

arra meg ne nagyon apellálj, hogy egyből egy elitgimiben kapsz állást. a végzős barátaim, miután megcsinálták a komplex tanárszigorlatot, seggüket a földhöz verték, hogy egyáltalán álláshoz jutottak. (megjegyzem, egy etnikummal telezsúfolt szakközépben)

Ha továbbra is kitartasz a vágyad mellett, miszerint tanári pályára lépsz, a következőt javaslom: ne égjen benned folyamatosan 1000 fokon a tűz, mert nagyon hamar ki fogsz égni. apránként éld ki a lelkesedésed, így később lesz csak pályakrízised.

Ha eltökélt vagy akkor hajrá! Pedagógusokra mindig nagy szükség lesz:)

Viszont az előző hozzászólást szeretném annyival kiegésziteni, hogy nálunk ( elitgimnázium!), az osztályfőnökömet, aki egyébként nagyon aranyos, lelkiismeretes nő, nemes egyszerűséggel fellökte az egyik osztálytársam!

Ezen azért gondolkozz el, mert ha tanárnak mész, lehet hogy kiteszed szived-lelked mégse lesz tekintélyed. Nehogy az legyen a vége, hogy kiégsz és megutálod a szakmádat.

Engem annak idejen mindenki - szuleimmel az elen - visszatartott a tanari palyatol. Megis az lettem: nemet-tortenelem szakos kozepiskolai tanar. Fiatalon - 24 evesen - kezdtem tanitani egy abszolut nem elit gimnaziumban. Ne tudd meg, milyen kellemetlen elmenyeim voltak! A diakok kihasznaltak, hogy en vagyok az ujonc, es nagyon szemtelenek voltak. De en nem adtam fel. Fel even belul en voltam az egyik legkedveltebb tanar a diakok koreben - sokat koveteltem, de mindig adtam javitasi lehetoseget. Igyekeztem baratkent kozeledni hozzajuk, es ez hosszu turelemmel, de sikerult. A modszereim eleg "alternativak" voltak, ezert a tapasztaltabb kollegak kineztek maguk kozul, de par ev mulva a jobbnal jobb erettsegi eredmenyeket latva elismertek.

Bar most kulfoldon dolgozom, es oktataspolitikaval foglalkozom (nem azert valtottam, mert nem szerettem a hivatasomat!), a tanarkent eltoltott eveket sosem felejtem el. Nagyon sok diakot ma is a baratomnak tudhatok (a 40 even is tul vagyok mar, nem vagyok mai darab :) ).

Egyet mondhatok: csak akkor valaszd ezt a palyat, ha elhivatott vagy, de akkor mindenkepp, mert meg fogod talalni a szamitasodat. Ellenben csak azert, mert bolcsesz beallitottsagu vagy, de kedved a tanitashoz nincs (bar ahogy irod, ez nalad nem all fent), akkor nem ajanlom.

Es rasszistanak sem kell lenni. Biztos, hogy fogsz etnikummal talalkozni a tanari palyad soran, de egy _igazi_ tanarnak ez kihivas, es oromteli feladat. Ne feledjuk, hogy ezek a gyerekek mit latnak otthon, hogy nonek fel! Nem varhatjuk, hogy mintapolgarok lesznek, ha egyszeruen nem nevelik oket. A pedagogusok feladata az, hogy raebressze oket arra, mashogy is lehet elni. (Idealistanak tunik, de nem egy roma diakomat segitettem at egy durva, kritikus idoszakon - na de errol inkabb privatban meselek, ha erdekel valakit.)

Nos erre még nem jöttem rá, milyen szakos lennél, egy szakra nagy szükség van ez pedig a fizika.

Szerintem csak ha nagyon eltökélt vagy akkor. Én fizika alapszakos vagyok Pécsen, de semmiképpen sem lennék tanár , még gimiben sem, pedig az én gimim még az egyik legjobb volt, és tudom hogy ott se volt könnyű a tanárok élete. Sőt a szüleim is tanárok. Látom mit szenvednek.

De ha eltökélt vagy....