Gyermekorvos szeretnék lenni. A boncolás az egyetemen nem
kerülhető el?
Figyelt kérdés
2010. dec. 12. 22:08
1/8 anonim válasza:
Nem. Már az első évben azzal kezditek.
2010. dec. 12. 22:21
Hasznos számodra ez a válasz?
2/8 anonim válasza:
Nem. Én első vagyok a SOTE-n (szintén gyermekorvosnak készülök), és október óta boncolunk. Egyébként csak az első vágásig furcsa, utána inkább csak a formalin szag kellemetlen (olyan, mintha hagymát vágnál, nagyon csípi a nyálkahártyát). Erre viszont szükség van, mert boncolva sokkal könnyebb megtanulni az anatómiát, mint csak könyvből, és a ZH-k úgyis a boncolt preparátumokon lesznek (első félévben felső, és alsó végtagon). Ezt bírni kell, mert fontos, hogy hozzászoktasd magad ahhoz, hogy az emberek halandók, különben tönkre vág lelkileg a hivatás.
2010. dec. 13. 08:39
Hasznos számodra ez a válasz?
3/8 anonim válasza:
Nem. És az első év még csak hagyján, mert ott csak konzervált testek vannak. Nincs vér...
Viszont harmadikban patológián...
Vagy megbarátkozol a gondolattal, vagy nem mész orvosnak.
2010. dec. 13. 10:23
Hasznos számodra ez a válasz?
4/8 A kérdező kommentje:
Köszönöm a válaszokat, azt hiszem ettől az álmomtól el kell búcsúznom.. vagyis nem tudom,hogy képes lennék-e végigcsinálni!
2010. dec. 14. 18:35
5/8 anonim válasza:
figyelj, én is csak az első halottig féltem .-.. azt hittem, nem bírom, aztán meg én is furcsálltam, hogy mégis bírtam ... sztem csak emiatt nem kell feldni, na az más kérdés, hogy sajnos ezzel párhuzamosan megindul az orvostanhallgatókban egy elérzéketlenedési folyamat, ami nem mindig jó, mert nem képesek különválsztani utána a privát élettől sem, na de a munkához meg szükséges ...
tudod milyen durva, amikor kimegyünk a mnetővel, aztán az ember agyveleje az út másik oldalán van? de hát ezt is meg kell szokni ... (na volt olyan társam, aki egy ilyentől idegrohamot kapott ott a helyszínen, és úgy kellett benyugtatózni, szal nem vagy egyedül)
2010. dec. 14. 20:53
Hasznos számodra ez a válasz?
6/8 anonim válasza:
NE ADD FEL, HA TÉNYLEG EZ AZ ÁLMOD!!!!!
Az egyetemi évek gyorsan elrepülnek. Én is orvos szerettem volna lenni, aztán 17 évesen feladtam (hasonló okok miatt), most meg itt vagyok 30 évesen egy kommunikációs diplomával, és verem a fejem a falba. Komolyan, még most is beiratkoznék, ha lehetne, de mivel orvosit csak nappalin lehet végezni, felejtős. Tudod, mindig azt szoktam mondani, hogy semmit sem bántam meg, ami velem történt, aztán rendszerint hozzáteszem: "leszámítva azt, hogy nem lettem orvos" (amúgy én most legszívesebben szülészorvos lennék, bár akkoriban még én is a gyerekgyógyászat felé tendáltam). Hallgass rám, neked még nem késő, nekem már igen. :(
2010. dec. 19. 10:56
Hasznos számodra ez a válasz?
7/8 anonim válasza:
Jól gondold meg a döntésed, s ne add fel, mert örökre bánni fogod, s ne higgy abban, hogy privát életedre negatívan fog hatni. Nekem például egy újszülött jotott. Akkor határoztam el, hogy utána természetgyógyász leszek, s a prevenciót fogom segíteni
2010. dec. 21. 05:59
Hasznos számodra ez a válasz?
8/8 anonim válasza:
Nem olyan boralmas, mint amilyennek mondják. 16 éves vagyok, és ma voltam életem első "boncolásán" (igaz, csak tetemnézés volt, meg vizsgálatok) Mikor bementem, akkor kicsit furcsa volt nézni, de nem "hányinger meg szédülés". Kicsit megtapogatod, meg ilyenek, és máris könnyebb... a formalinról nem tudok nyilatkozni, mert be van dugulva az orrom, meg amúgy is érzéketlen vagyok szinte az ilyenekre. De ismerősöm azt mondja, hogy kenj mentát az orrod alá!
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!