Programtervező informatikus szakon tényleg ennyire durva a matek?
Már általános óta programozok, ezért egyértelmű lenne, hogy erre a szakra megyek. Matekból is viszonylag jó vagyok, eddig év végén-félévkor mindig 5-ös voltam, gyakorlás után megy az anyag, de nem vagyok kiemelkedő.
Olyanokat hallottam, hogy a proginfón a matematikus után a legtöbb matek van, több, mit bármelyik mérnök szakon, és több, mint fizikus szakon. Ez azért megijeszt, mert nem akarok egy kvázi-matematikus szakon tanulni, egyrészt ennyire nem bízok a képességeimben, másrészt szívesen tanulok matekot, de azért olyan képzésre szeretnék menni, aminek a nagy része informatika, és nem matek.
Tényleg egy kvázi-matematikus szak a proginfó? Mit gondoltok, jó ötlet így proginfóra menni?





A programtervező informatikus szak leánykori neve programozó matematikus volt, nem véletlenül. Igen, a tananyag igen masszív része, kb. 30-40% matek.
Az egyetemi szintű informatika és programozás alapja viszont a matematika. A matekos tárgyak többsége nem azért van, mert valamivel el kell tölteni a drága időt, hanem azért, mert ha ezek az alapok nincsenek meg, akkor nem fogod érteni a dolgokat.
Ha az, hogy egy középszintű matekból 5-ös legyél, nem igényel emberfeletti áldozatokat részedről, akkor valószínűleg menni fog, úgyhogy ez ne ijesszen meg.





Igen, baromi sok és nehéz matek van az ELTE proginfón.
Tanítok BME-s, ELTÉ-s hallgatókat analízisből, algebrából.
Tanítottam olyanokat is, akik ELTE proginfóra jártak.
A legkeményebb absztrakt matematikusi szinten nyomják, erősen axiomatikusan, sok-sok bizonyítással. Az egyik épp csak megugrotta a kettest, a másik sokszori próbálkozás után kiesett.
Ha "csak" programozni akarsz, akkor nem érdemes oda járni.
Én most fogom befejezni az egyetemet, BME-s üzemmérnök-informatikusi szakra járok. A leírásod alapján erősen ezt ajánlom a többi felett, de leírok neked pár előnyt és hátrányt.
Előnyök:
- Legtöbb tárgynál csak gyakorlatra kell bejárni, néha arra se.
- Gyakorlat orientált, szóbeli vizsga egyszer van csak, legtöbbször a lényeg hogy megtudd oldani a problémákat.
- Kevesebb tárgy, a matek/fizika tárgyakból vágtak le a programtervezőhöz képest.
- Szélesebb, modernebb és stabilabb tudást ad programozás terén mint a programtervező.
- Ha bejutsz a szoftverfejlesztő specializációra, akkor olyan háttér- és kliensalkalmazási tudást kapsz, amit más egyetemnél nem igazán lehet megszerezni. (Programtervező barátaimnál mérföldekkel több tapasztalatom lett a végére ezekből)
- Rövidebb, 6féléves 7 helyett.
- Kooperatív képzés van, azt jelenti, hogy az utolsó két félévben fixen egy cégnél, élesben kell dolgoznod és ezt az egyetemnek dokumentálni. A fizetés változó. Ez is jóval előnyösebb a féléves gyakorlatnál ami a másik képzésen van. Válogathatsz hova és mit csinálni mész, de a suli mindenképp ad munkát, a programtervezőnél talán nem így van.
- Szakdolgozatot a kooperatív képzéssel megcsinálod, csak a doksit kell megírnod és védened a végén, de így két légy egy csapásra.
- Az anyagot 85%-ban online elérhetővé teszik, vik.wiki-n, közös google driveban. Sok megoldás/példa van zh-kra, vizsgákra, ha bár van egy két nehéz tárgy amire ez nem igaz.
- Sokan nagyon hátra rakják és nem ide jönnek, könnyű a bejutás.
Hátrányok:
- Sok ZH és vizsga. A fő tárgyakból általában 2ZH van, egy vizsga, mindegyiket 2x-3x meg lehet próbálni. Beugrókat erőszeretettel használnak majdnem mindenhol. Cserébe nincs szóbeli.
- Vannak tárgyak ahol minden órán írunk beugrót, ilyeneknél általában ha 3 nem sikerül(12-ből), bukta a tárgy, viszont ezek nem nehezek és van hozzá anyag.
- Ha mesterre akarsz utána menni, kötelező elvégezni az elméleti tárgyakat (matek, fizika) ami a programtervezőhöz kell, ezek +1év bepótolni. De szerintem nem érsz többet mesterrel a mai programozói piacon, ha ugyanazt az időt tapasztalat szerzésbe fekteted.
- Mivel sokan hátra rakják, általában azok kerülnek ide, akiket máshova nem vesznek fel, így van pár debil alak, de ők az első két félév alatt kiesnek.
- Nincs kötelező alacsony szintű programozás, csak egy minimális assembly, de ő se komoly. (C, C++) Ha hiányolod őket, amúgy is van x kötelezően elvégzendő szabadon választható tárgyad, ott megtanulhatod őket.
- BProfot kapsz BSc helyett, ugyanannyit ér, diplomát ad, sznob BSc-seket leszámítva senki nem néz le, ők csak kevesebb gyakorlati tudást kapnak így keményebben verik őket. Legtöbben nem is tudják hogy ilyen létezik, meglepődnek rajta.
Programozás így épül fel:
Első félév: Algoritmusok, funkciók működése, elmélete, python programozás
Második félév: Kicsit mélyebben Java programozás
Harmadik félév: Hardcore .net (C#) programozás, mesterséges intelligencia, tervezési minták, folyamatok (tervezés/tesztelés/agilis elvek)
Negyedik/ötödik félév (szoftverfejlesztő spec.): Mélyen .net, Java, javascript, typescript, angular, android + cégnél munka (22-26 óra)
Hatodik félév: Cégnél munka (32-34 óra) + szabadon választható tárgyak ha kellenek még. Záróvizsga (Hálózat, tervezés és háttér- vagy kliensalkalmazások)





Kedves kérdező, csalódni fogsz, ha itt szeretnél a gyakorlatban használható informatikai tudást megszerezni. Van ugyan néhány ilyen tárgy, de a legtöbb vagy kemény matematika, vagy pedig a programozás elméleti hátterével szórakoztat.
Ja, és az előadások katalógusosak, ugyanúgy nem hiányozhatsz, mint középiskolából.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!