Milyen szakmát tanuljak, ha majdnem mindenhez tehetségtelen vagyok?

Esetleg kőműves vagy szobafestő?

Nem tudom, ezekhez mennyi hagyományos matematika/fizika oktatás társul.

Valami jó lenne, ha elkezdene érdekelni - ill. nekem úgy tűnik, nem túl sok az önbizalmad, nem biztos, hogy annyira ügyetlen vagy mint amennyire annak látod magad.

A vagyonőr leginkább akkor lehet jó, ha kinézetre elég erős vagy ("tiszteletet parancsoló testalkat").

Esetleg taxizást megpróbálhatod, ha van jogosítványod, de járművet intézni kell hozzá és ekkor sem árt, ha kigyúrod magad.

Ha semmi sem megy, esetleg valamilyen szaki mellé el tudsz menni, de az jó eséllyel nem túl jó kilátás és főként fizikai erő használata szükséges, ha az megvan.

Ha esetleg van kedved és tudsz elég pénzt szerezni hozzá, akkor egy jogsit szerintem is érdemes csinálni és vagy taxizni, mint a fentebbi írta, vagy futárkodni, sofőrkodni. Ha lesz elég tapasztalatod, akkor tovább mehetsz egy fuvarozós-volános irányba, C, vagy D típusú jogsi megszerzésére.

Annyiban én elfogult vagyok, hogy egyetemistaként is szívesen lennék buszsofőr, szóval ez jutott először eszembe :D

20 évesen még nagyon fiatal vagy, bőven előtted az élet, semmivel nem vagy elkésve. Nálad sokkal idősebben sem tudják még sokan, hogy mit akarnak csinálni. De azért ne állj meg itt. Fejleszd a képességeidet és keresd az utadat!

A vagyonőr képzés egyszerű és viszonylag jól fizet, sok helyen egész jó szabadidő aránnyal, hogy mellette aztán tudj mást tanulni, képezni magad, később akár váltani is könnyebb lehet onnan.

A meglevő tudásodat meg ne írd le. Attól, hogy valami most nem megy, még tanulható, fejleszthető, csak foglalkozni kell vele. Járni és beszélni sem tudtál mindig, mégis megtanultál, mert azt láttad mindenkitől, hogy ők tudnak járni és beszélni és szerencsére akkor még senki nem beszélte be neked azokat a gátlásokat, amik miatt most kételkedsz magadban.

Sajnos a család akaratlanul és a legtöbb jószándék mellett is képes rengeteg mérgező gondolatot elültetni az ember fejében. Az ember komplexusai, kisebbségi érzései és egyéb frusztrációk meg képesek ezeket egyre jobban felerősíteni és iszonyatos akadályokat jelentő tanult tehetetlenséggé válni. Elég néhány vicceskedő beszólás gyerekkorban, hogy "téged se az eszedért szeretnek", "rosszul áll a kezedben a csavarhúzó", meg ilyenek és ezek hajlamosak iszonyú mélyen beégni az ember elméjébe, hogy ő erre meg arra nem képes.

Keress egy jó pszichológust és kezdj el dolgozni rajta, hogy ezeket felülírd, meg a szorongásaidon is.

Keress olyan hobbit, sportot, amik javítják a kézügyességet, keress olyan tanárt, akinek van türelme hozzá, hogy ne lehülyézzen, hanem segítsen felzárkózni. Amiket itt felsoroltál mind tök hétköznapi készségek, amik mind tanulhatók, de ha erős komplexusok hitetik el veled, hogy nem vagy rá képes, akkor az nagyon keményen ellened dolgozik.

Minél hamarabb sikerül a fejedben rendet csinálni, hogy ne legyenek szorongásaid, ne szabotáld saját magad ezekkel a gondolatokkal, hogy ehhez meg ahhoz nincs tehetséged, annál hamarabb elkezdheted megtanulni azokat a dolgokat, amik érdekelnek és minőségibb életet teremteni magadnak.

Minél tovább őrizgeted ezeket a frusztrációkat és ezek miatt még több kudarc élményt gyűjtesz, annál több problémával kell később megküzdened. Minél tovább halogatod, hogy elkezdj az elmédben rendet tenni, annál később kezdheted majd el minőségi módon élni az életed.