Érdemes egy rosszul sikerült blokk miatt varialni a jövőmön? (Orvosi)
Most vagyok hatodeves orvosin (sote) és az első blokkunk az evben, neurologia volt, és na most nekem már az egyetem kérdése előtt is világos volt, hogy neurologiara szeretnék szakosodni majd ugyanis én magam is évek óta fenallo krónikus migrennel és fejfájással küzdök, illetve az agy maga is mindig is nagyon érdekelt, viszont a neurológia blokk valami borzalmas volt. Én elég lelkes voltam, de nagyon szervezetlen volt, a gyakorlatvezetonk kb úgy kezelt minket mintha nem a jövendőbeli kollégái lennénk, a főorvos is hasonló volt, és mindenki kapott egy beteget nálunk, akit egyedül kikerdeztunk, utána konzultaltunk az orvossal, na most persze sikerült kifognom egy elég bunko beteget, de ez volt a legkisebb probléma. Osszesegeben az egesz nem olyan volt mint amit elképzeltem, viszont annyira közel áll a szívemhez a neurologia, hogy még igyis afelé szeretnék menni elsősorban, viszont felek hogyha végzek az egyetemmel és jövő szeptembertől elkezdek dolgozni is ez lesz, vagy nyilvan ha mar orvos/rezidens leszek másként fognak rám nézni, igaz? Ugyanis főként ez volt a nagyon rossz ebben a 2 hétben, hogy egyeltalan nem foglalkoztak velünk.
(A kardiológia érdekel még emellett, de az osszes többi szakterulet annyira messze esik tőlem, talán még a farmakologia az amit szerettem) de eléggé elbizonytalanodtam most
(A másként fognak rám nézninel, nyilván a gyak.vezetonkre gondoltam)
Másnak is volt hasonló élménye blokkot illetoen mégis abba az adott irányba ment? Megkoszonom a valaszokat🫶
Egy szakterület a tankönyvben, ugyanaz a szakterület a valóságban, valamint az adott területen szerzett tapasztalataid a szakmai életed különböző fázisaiban (hallgatóként, fiatal orvosként és tapasztalt szakemberként) fényévekre lehetnek egymástól. Nehogy azon múljon a választásod, hogy hatodéven egy bizonyos klinika bizonyos orvosaival rossz tapasztalatod volt!
A probléma (szerintem) alapvetően az, hogy mindenki le van terhelve, és ameddig egy fiatal kolléga valamennyire üzembiztos nem lesz, addig több feladat van vele (az oktatásával), mint amennyi munkát el tud végezni - ideális esetben ezért aki oktat, arra kevesebb betegellátási feladatot kellene osztani, de ez sokszor sajnos elég utópisztikus kívánság. Különböző személyiségek aztán különböző módon kezelik mindezt.
Igen, rezidensként "másképp néznek az emberre", mint medikusként, de ez a "másképp" nem feltétlenül "jobb" (ez csak saját tapasztalat, és nem általánosítanék belőle). Ettől függetlenül ha neurológus szeretnél lenni, akkor menj bátran ebbe az irányba, és majd ha te kerülsz oda, hogy medikusok kerülnek a kezed alá, akkor gondolj vissza a mostani önmagadra.
Szinte örülök, hogy valami nem változik az évek alatt. Továbbra is keményen dolgoznak a kollégák, hogy elvegyék egy életre a fiatalság kedvét az orvosi léttől.
Kérdező, nyugodtan válaszd a neurológiát. Arra figyelj, hogy normális képzőhelyet találj. Ez nem mindig a budapesti topkórház lesz majd.
Fel ne add Kérdező!
Én is végzős vagyok és szintén az alapbetegségem miatt szeretnék majd tovább menni. Ne a volt gyakorlatvezetődre támaszkodik! Van kezelőorvosod? Ő milyen ? Hogy áll hozzád ?
Nekem nagyon rendes kezelőorvosom van. Az egyetem kezdetétől kollégaként kezel. Van egy modora, de mindig a legjobbat akarja a betegeinek/ rezidenseinek/ kollégáinak.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!