Hogyan lehetek FIZIKUS vagy INFORMATIKUS?

#11 , humán szakok közül válogass olyat, amihez nem kell reál tudás. (Amihez matek-, fizika-, kémiatudás nem kell, vagy alig; vagy ha a biosz is nehezen megy, kerüld az egészség ügyet).

Kérdező, pl geológus szak? Hogy megy a földrajz? Érdeklődésed milyen irányú?

Mondhatnám, hogy pl fölrdrajz-tesi szakos tanárnak menj, de hát jelenleg alig több, mint a segédmunkás fizetése van a pedagógusoknak...

Esetleg pszichológia szak?

"Egyébként ami igazán nehéz lesz, az nem a bejutás, hanem a bennmaradás."

Ez a legtöbb egyetemi és főiskolai szakra is igaz Magyarországon, tudtommal. Humán szakon végeztem, könnyű volt bejutni, az első félév viszont kegyetlen volt.

Kérdező, szivatás hegyekre kell számítani a felső oktatás első félévében a legtöbb helyen. Értsd: pl értelmetlen, felesleges mennyiséget kötelező bemagolni, vagy rutint szerezni belőle.

Én pl humán szakon végeztem, de nem sok köze van a diplomámnak az irodalmohoz, ehhez képest volt első fél évben több, mint tíz kollokviumom (vizsga), köztük csupán az egyikhez több, mint háromezer oldal irodalmat kellett elolvasni, fejből tudni a regények eseményeit (bárhol felcsaphatta a tanár a regényt és rákérdezett a történés körülményeire, eseménysorra), valamint több, mint száz, megadott verset fejből;

ezek csak a beugrók voltak, a legalább tíz másik kollokvium mellé. Mondom még egyszer, nicsn sok köze a szakomnak az irodalomhoz.

Ezek után könyvtárszakon, magyar tanári szakon milyen mennyiségi elvárás lehet, hát, el se tudom képzelni...

A többi félévem viszont lényegretörőbb és szakmaibb voltak, tűrhető mennyiséggel.

A felsőoktatás úgy álatában véve, sokak elmondása szerint is, nem feltétlenül nehezebb (minőségileg), mint egy gimnázium (habár a szakközépnél, szakmunkásnál nehezebb), sőt, felsőoktatásban kedvére szakosodik az ember és nem kell a nemszeretem-tárgyakkal foglalkoznia (a 2.félévtől nem jellemző, hogy oda érdemben nem illő tárgyakból volna vizsga), azonban MENNYISÉGBEN irdatlan tud lenni, legalábbis az első félév, jellemzően.

Éveken át programoztam is, szerintem is inkább abba az irányba tendálj, mint mérnöki. Ahhoz fizika tudás NEM kell, hanem matek! És persze érzék... Egyfajta algoritmikus gondolkodásmód, jó problémamegoldó készség, ÉS sok-sok türelem... Lehet szívni a programozással, amikor apróságon akad el az ember.

Hardverről nem tudok nyilatkozni (rendszergazdai képzés esetleg?)

Miért nem szakmunkásnak mész? Hülyére keresik magukat a kőművesek, asztalosok, ácsok!! Én meg itt szívok a humán diplomámmal, éhbér fizuval. Bár nyilván vannak jobban kereső humán szakok is, mint az enyém.

Még én vagyok,

geológusnak tudtommal kémia is kell,

pszichológusnak meg biológia is.

Pedagógusnak meg éhezni és fázni IS meg kell tanulnia, egyes segédmunkák jobban fizetnek, bár átlagban kb ugyanannyi. De ugye pedagógus feladatkör esetén a rendelkezésre állási időn felül (a gyerekekkel) ott a halom adminisztráció, részben otthoni feladat, készülni másnapra, na meg a kötelező hétvégi továbbképzések. Ha ezeket is belszámolod, a segédmunka jobban fizet ÓRABÉRRE.

És tartsd szem előtt, a felsőoktatásban a féléves vizsgán / kollokviumon 59% még egyes, azaz bukás! Utána csekkbefizetés ellenében mehetsz pótvizsgázni.

Ha pl szívatós a vizsga, pl háromezer oldal irodalomnak megjegyezted a harmadát, tehát ezer oldalt (mellette egy halom másik féléves vizsgára is kell készülnöd majd), az kb egy érmefeldobással egyenértékű szerencsejáték, hogy olyan tételt húzol-e ki, amivel nem buksz meg, azaz átlag 50% esély. A pótvizsgán is.

Irodalom tantárgy több humán szakon is van, olyanon is, mely

nem irodalmi alapozású.

Ha már humán szakokról is beszélünk mint alternatíva.

* az érmefeldobást értsd úgy, hogy pl 30 darab, egyenként száz oldalas regénynek csak a felét olvasod el (értsd: 15 regényt), mindegyiknek csak a kétharmadát (15x66 oldal = kb ezer oldal), ami már elég a kegyelemketteshez, AMENNYIBEN azt a tételt húzod ki. Azaz 50%, hogy nem buksz meg. Ha megbuksz, muszáj a többi kétezer oldalt is elolvasnod ÉS megjegyezned fejből, nehogy kihőzd az egyetlen olyan tételt, amely regényre mér ne mjutott időd legalább kétharmad részig.

Sőt, ez még a szerencsésebb eset, tekintve, hogy a tanár bárhova lapozhat, tehát ha 3000 oldalbl 2999 oldalt olvasol el, az is lehet bukás, kicsi eséllyel.

Csak egy példa, humán szakon hogyan szívatnak első félévben. Legalább tíz darab más tantárgyi vizsa mellett, adott félévben.

A legtöbb felsőoktatási szakon aki az első félévet túléli, utána már nem igazán szívatós. Szűrik a teherbírást, mennyiségileg, az első félévben.

Persze, hogy gyengébb képességűek is el tudják végezni az felsőoktatást - mert -MINT EMLÍTETTEM- NEM annyira hatalmas a minőségi ("nehézségi") elvárás a szakok jelentős hányadán (persze van kivétel, pl orvosi állítólag elég brutál, nehézségre is), de azt (mint említettem) hangsúlyozom, A MENNYISÉG TETEMES, bár általában első félévre jellemző.

Abban az időszakban különféle szakon tanulókkal laktam együtt, pl erdész hallgatókkal is. Hát, brutál mennyiséget mutattak nekem, latinul bevágni iszonyat mennyiség állat- és növénynévnek...

Tehát, még egyszer: A MENNYISÉGET NAGYON BÍRNI KELL! Főként eleinte.

Gyenge képességűek ezért tudnak diplomát szerezni, a legtöbb szakon, hiszen "nehézségre" nem nehezebb álíltólag a legtöbb szak (az én szakom se, pedig tudok könnyebb főiskolai szakokról is, mint az enyém volt).

Másképp megfogalmazva: attól vagy megijedve, hogy a gyengébb képességűeknek hogyan megy, na de a menyiségi tényező nem kíván különösebb képességet, MINT MAGOLÁST.

Azaz nagy szellemi teherbírást várnak el felsőoktatásban!

Más kérdés, h egyes szakokon (pl orvosin) ezen felül "nehézségben" (minőségben) talán még a giminél is súlyosabb elvárások vannak gyakorlatban és elmélet terén is.

(Abba most ne folyjunk bele, milyen sok a hazugság orvosin, történész, vagy nyelvész szakokon, mert az egy másik témakör volna. A hazugságot is kötelező megtanulni, sajnos. És akkor egyes tudományterületek tévedéseiről még nem is szóltam, de az tényleg másik témakör, és ahhoz sok esetben a józan paraszti ész is elég, ami túlképzettek -egyúttal sokszor sajnos beképzeltek- jó részének sajnos NINCS meg... Akadémikus elvakult gőg... Tisztelet a kivételnek.)

------------------

ALGORITMIKUS gndolkodásmód?

Egy viszonylag rövid hozzászólásban én nem tudnám úgy összefoglalni, hogy egy átlagos IQ-jú személy, aki egyébként se virít matekból, megfelelően megértse, de lehet, hogy ez az én hibám, légyszi, fogalja össze valaki a kedves kérdező számára tömören.

Az is lehet, hogy mégis pont az én magyarázatom fekszik neked, teszek egy próbát. Ha ne mmmenne át, részben az én hibám lesz, előre is bocsi.

Lehet, hogy ezt neked, másvalaki lényegretörőbben el tudja magyarázni. Ehhez pusztán amatőr vagyok, vagyik voltam. Középfokon tanultam programozni anno, de már totál kiestem belőle.

Az algoritmikus gondokodásmódot azonban nem lehet elfelejteni soha onnantól, ha ráérzel, ellenben a konkrét programnyelveket sajnos el lehet... Programoztam "majdnem gépi" kódban (assembly), valamint köztes prgnyelven, mint C és Pascal, meg kisgyerekként még csak basic-ben, ahogy mindenki kezdi (4-5 féle basic prg nyelven).

Szerintem keress rá wikipedian, hogy algoritmus, meg guglizz rá, talán tömörebben megfogalmazza, mint én.

Én most leegyszerűsítve írnék erről, mégis talán hosszasnak fog hatni, és lehet, hiányos lesz a magyarázatom, terjedelmi korátok okán (meg azért is, mert talán nem fogom tudni tömören elmagyarázni).

Az algoritmus lényegéhez először felvázolom neked, hogyan gondokodik egy számítógép, és ehhez képest hogyan gondolkodik a programozó ember, az utóbbi az algoritmikus gondokodásna felel meg, már ha programozásról beszélünk.

A probléma lényege a kétfajta gondolkodás eltérését tekintve, hogy csak bizonyos módon tudták egyelőre megvalósítani azt, hogy egy gép, az ember vágyait kivitelezni tudja (mármint amit computeren lehetséges manapság). Ez olyan gondolkodási mód, amit a gép KÖZVETLENÜL hajt végre.

Mit tud tenni a neumann-i elven működő processzor? (Máig ezen az alapelven működnek a computerek.) A neumann elv része, hogy a CPU (processzor) vezérli a számítógépet és a perifériáit (monitor, egér, billentyűzet, scanner, lézerlemez, stb). A CPU úgynevezett regisztereket tartalmaz, amely egyfajta ("kéznél levő pici" memória, hogy úgy mondjam). A CPU számára egyedül a gépi kód értelmezhető. Minden programnyelv gépi kódra van lefordítva, de most nem megyek bele, mi az eltérés az interpreter és a complier futtatás között. A lényeg, hogy a gépi kód futása során mindig regiszternyi adat kerül a CPU regisztereibe, a CPU aktuálisan mindig azt olvassa és hajtja végre. Ezen adatok a gép legelemibb tevékenységei, ahoyg pl a testük legelemibb tevékenységeit az atomok és molekulűk végzik el. MAguk a legkisebb elemei a gép küdnak a digitális adat, tehát a bit, ami két állapotot vehet fel: egyes, vagy nulla. Semmi mást. (A háttérben készülnek már trigitálisak is, 3d hologram kijelzőkkel, de ez még nem forog közkézen). Na most, az egyesek és nullák a kettes számrendszerben tudnak számokat kifejezni, íg a gépi küd kettes számrendszerben íródik. De az emberek már rég nem írnak gépi kódot (kb 50 éve már nem jellemző), hanem ennek közvetlenül megfelelő assembly-vel írják azokat meg (ami hexában, azaz 16-os számrendszerben készül), csakhogy ennek is megvannak a maga hátrényai, és előnyewi, mint szinte mindennek. Az előnye az, hogy evvel bármit el lehet érni, amire a gép képes, mégpedig elemi szinten. A hátránya rendkívül nagyfokú körülményessége.

Evvel szemben az emberközeli programnyelvek, mint pl a basic meg totálisan úgy gondokodik, mint amilyen az ember ÁLTALÁNOS logikája. Ennél fogva a lehető LEGKEVÉSBÉ körülményes, a programozáshoz, oylannyira, hogy gyerekek is képesek könnyen tanulni. A hátránya viszont az, hogy rendkívl korlátozottak a basic nyelvek kivitelezési lehetőségei, azaz csak előre , gépi kódban (pontosabban assembly-ben) előre megírt szubrutinokat ("al-programokat") lehet vele megírni.

Evvel szemben a Pascal, főleg a C programnyelvek félúton vannak valahol, a gépi nyelv, és az emberi logika között. Ezért ezek a legtöbb szempontból leghatékonyabb nyelvek, és tökéletesen kiváltják a bacsic-et, ellenben az assembly-t semmi ne mtudja kivbáltani, következésképpen az assembly-t akkor alkalmazzákm, amikor elakadtak a többi nyelvvel, és assembly szubrutint írnak ilyenkor, kiegészítésól az adott másik nyelvhez.

Ha ezt eddig érted, akkor eljutottunk az algoritmus lényegéhez.

Az algoritmust a saját szavaimmal úgy tudnám megfogalmazni, hogy az ember számára "kézhez álló" logikus gondokodásmód által felépít egy program menetet, oly módon, amit bármely programnyelvre lehet aztán adaptálni.

Az algoritmus tartalmazza a matematikában tanult logikai kapcsolókat, tul képp abból néhányra épül, a lényege egyszerű (bocsi, ha kihagynék véletlen valami fontosat):

ciklusok, feltételes elágazások, ugrások, és szubrutin meghívás (tehát al-program meghívás), valamint adatbázisok. Ez az algoritmusok szerkezeti váza.

FELTÉTELES ELÁGAZÁS:

HA az adat ez, akkor történjen iksz dolog, ha meg más jellegű az adat, akkor történjen ipszilon dolog.

A szerkezeti vázon belül különféle, a matekból ismert logikai kapcsolókat alkalmazunk:

- vagylagosság mint logikai kapcsolat (OR, más néven megengedő vagylagosság),

- kizáró vagylagosság logikai kapcsolat (XOR, másképp mondva: az a feltétel, hogy csak az egyik teljesülhet),

- ÉS-jellegű logikai kapcsolat.

Évtizedek óta nem programozom, elnézést, ha kihagytam valami fontosat.

Példa, algoritmusra:

emberi szavakkal, vázlatossan fogalmazzuk meg.

Mondjuk, az az egyszerű feladat, hogy kérjünk e a gép előtt ülőtől egész, természtes számot, két darabot, nullától húszig, a program meg képes legyen eldönteni egyenként, hogy kétjegyű, vagy egyjegyű-e a szám. (Bocsi, ha hibát fogok véteni, kiestem a rutinból. A példa célja most csak az, hogy ráérezz konkrét példán is arra, mi az algoritmus, egy egyszerű példán át.)

Z=1

Ciklus amíg Z=2.

Bekér X

HA X kisebb, mint nulla, akkor ugrik a program elejére!

HA X nagyobb, mint 20, ugrik a program elejére!

HA X nem egész szám, ugrik a program elejére!

HA X nagyobb, mint 9, KIÍR: "kétjegyű"

HA X=9, (MEGENGEDŐEN) VAGY (azaz OR) : kisebb, mint 9, akkor KIÍR: "egyjegyű".

Ciklus vége.

(EVVEL SZEMBEN, gépi kódban még pusztán ez is rendkívül összetett, sőt, egy sima képernyő törlés is sok-sok regiszteres műveletből áll, ezért amit lehet, nem abban írunk meg, és még csak nem is assembly-ben, mert azok a gép nyelvei!)

Bocsi, félreérthetően fogalmaztam véletlen, itt,

JAVÍTVA újraírom:

A hátránya viszont az [a basic-nak, ami algoritmikus, emberközeli gondokodásmódú], hogy rendkívül korlátozottak a basic nyelvek kivitelezési lehetőségei, azaz csak előre, gépi kódban (pontosabban assembly-ben) megírt szubrutinokat ("al-programokat") lehet vele

MEGHÍVNI.

(Tehát NEM megírni, hanem megHÍVni, csak véletlen elgépeltem, bocsi....)

Pl egyes basic nyelvekben van a

CLEAR (másoknál meg pl CLS) parancs.

Ez törli a képernyőt.

Csakhogy... Ez valójában azt teszi, hogy meghívja a képernyőtörélésre megírt gépi kódú BONYOLULT programsort, ami már NEM algoritmikusan megírt, hanem gépi nyelven megírt! Épp attól bonyolult a gépi nyelv, mert gépi nyelvű!

SŐT, A PLÁNE AZ, HOGY ha van egy adott feladat, pl képernyőtörlés, azt számos, különféle módon meg lehet írni a gép nyelvén. Hát még, ha ennél is össtzetettebb a feladat, pl rajzoljon egy kört a gép... Százféleképp meg lehet írni gépi kódban / assembly-ben, százféle kívánalomnak megfelelően...

Azonban, a basic nyelv (mint algoritmikus, emberközeli nyelv), rendkívül korlátozott lehetőségekkel bír, azaz meghív egyfajta módon megírt gépi kódú al-programot (szub-rutint), és az az egyféle lehetséges mód van a kívánt parancs végrehajtására, semmi más. Jobb esetben is legfeljebb paraméterezhető az adott basic parancs...

Kérdésedre, először is, nem azt állítottam, hogy minden orvos, történész, nyelvész ilyen volna. De sajnos a többségük leragad az akadémiai, hivatalos szinten, sajnos nem vizsgálja felül, amit tanul, hanem kőbevésett igazságnak hiszi.

Kis gondolati kitérőm:

Mindjárt linkelek számodra egy órás beszélgetést egy magasan képzett diplomással, akinek az apja azon az állásponton van, hogy feleslegesek a rangok, címek, a diplomák; az apja márpedig intellektuel, reggeltől estig könyveket olvas, állítása szerint. Egyébként egyet értek apjával, és a pasas is nagyra tarja apukáját. Mondja ő diplomásként, és mondom én is diplomásként. Én azért diplomáztam, mivel érdekelt a szak, ennyi. Engem se érdekelnek a rangok, címek. A dipim órabére egyébként meg nincs annyi, mint sok esetben a fizikai segédmunkáknak!

Szóval, ott tartottam, hogy a többség sajnos nem vizsgálja felül, amit tanul, nem ellőrzi, csak szimplán, vakon elfogadja és kész. Sajnos.

Ez érvényes az emberek zömére, sajnos. Akár 4 elemit végzettek zömére, akár sok diplomások zömére. Persze az oka eltérő. A sok diplomások zöme beképzeltté válik a sok-sok rangja, címe, phd, diplomák stb miatt, és nem vizsgálja felül, amit tanul, hogy az vajon mennyire állja meg a helyét, MERT VAKON HISZ A PRESZTÍZSNEK, A SZAKKÖNYVNEK, SAJNOS.

De az aluliskolázottak zöme detto, csak ők ritkábban beképzeltségből. Azt gondolja, meg van írva a szakkönyben, az úgy is van, kész.

ÉS A BÖKKENŐ:

Csak ugye, mi van, ha a másik virológus az ellentétét bizonyítja, mint a másik virológus...?

Vagy mi van, ha az egyik történész az ellentétét bizonyítja, mint a másik történész...?

A világot bizonyos hatalmi körök irányítják, a vezető politikusokat is. Ezen hatalmak, a hatalmuk fenntartása érdekében számos trükköt alkalmaznak,. Az egyik az, hoyg kb ezer éve poroszos rendszerű iskolák vannak Európoában, idővel mindenhol szinte, a modern országokban, amely AGYMOSÁS ALAPÚ, PROPAGANDA ALAPÚ.

Miért is?

Azért, mert a hatalom könynebben fenntartható, ha a léynegesebb igazséágoakt rejtik az emebrek előtt, ugyanakkor ha terhelik őket mellékes, illetve hazug ismeretekkel.

Sőt, az iskolákban, ált.től egetemekig, elnyomják a vitakészséget, szólás szabadsáégot, elnyomják a kreativitást (énekóra: technikai jellegű; rajzóra: tech jellegű), viszotn alá.fülérendelést erőltetnek ezer év óta: a tanár az úr, a diáknak vakon követnie kell.

Nos, a felsőoktatás evvel szemben valóban kicsit rugalmasabb és emelkedettebb, de... nem sokkal, sajnos...

A tudás=hatalom.

A hatalmak az iskolákat törvényileg szavbályozzák világszerte, és oylan módon, hogy csak a bagatell, kis jelentőségű tudást adják át, valamint azt, amit nehéz hazudni (pl a matek alapjait nehéz hazudni). Továbbá tehát a valóban fontos tudás helyett hazugság hegyeket írnak meg szakkönyvekben, korrupt "SZAG"emberek segítségével. TÖBBSÉGÉBEN EZ jellemző.

TÖBBSÉGÉBEN!

Akinek van látása, az látja, mi folyik itt. Búődületes tétel nincs máig se bizonyítva, amiket a suliban oktatnak, mégis bőszen oktatják...

Evel szemben elnyomott, alaptalanul lejáratott kutatóük, akik nem a kötelező hazugséágokat bizonyítani tudják, nevetségessé teszik pket. És mi kerül a tankönyvekbe...?

Nem nehéz kitalálnod, ezek után....

ÉS A TÉMÁBAN, HASONLÓ VÉLEMÉNNYEL EGY PROESSZOR, legalább az első fél óráját javaslom megtekintésre:

[link]