Könnyebb óvónőnek lenni, mint tanítónak? Kevesebb adminisztrációval, stresszel, nehézséggel jár? Tudna esetleg írni tapasztalatot olyan, aki óvodapedagógusból lett tanító, vagy épp fordítva? Mi volt az oka a váltásnak?

Teljesen más korosztály. A kérdés az te mit viselsz el jobban, mihez van az embernek türelme/huzalma. Egy óvodában mindennapi feladat lehet a síró gyerekekkel való foglalkozás (főleg a beszoktatás, kiscsoport) harapnak, bepisil, sokszor taknyos, beteges. De meg van az előnye is. Ők még tényleg egy mesevilágban élnek, mindenre általában sok dologra kíváncsiak, jutalmazással könnyebben motiválhatóak. De helyettük te gondolkozol (pl: kiscsoportban), tőlük még nem várható el. Rengeteg energiájuk van. Egy tanító dolga azért más. Ott szerintem az óvodából való átszoktatásos időszak a nehéz az 1-2 osztály. Napköziztettem (eleve felső tagozatot tanítok), és elsősökhöz osztottak, hát minden elismerésem a tanítóknak. A figyelmük kb 10 percig tartható fenn ugyanazzal a dologgal. Viszont ők már el tudják mondani a problémáikat, főleg harmadik-negyedik osztályban. Nincs sírás, inkább a pukkadás jellemző, meg a lányoknál az irányítás elsőben nagyon domináns. Szerintem nehézség szempontjából (legalább is nálunk) az 1. osztály a legdurvább. 3-4 osztályosokkal nálunk könnyebb. Ekkor már van egy bizonyos érettségük, megszokták az iskolai rendszert. Szerintem az óvoda is hasonló lehet. A beszoktatási időszak biztosan nehéz, de azért egy nagycsoportos már ismeri a rendszert.

Elsőseim vannak, sosem volt még ilyen nehéz dolgom, pedig 9 éve vagyok tanító. Október végén azt mondtam inkább vállalom a tanulást és megyek óvónőnek 🤣 nem mintha nekik könnyebb lenne, csak más. Sok a plusz feladat a gyerekeken kívül (kötelező iskolai programok szervezése, kötelező pályázni és versenyeztetni), óriási felelősség az írás, olvasástanítás, a matekról meg ne is beszéljünk. A stressztűrés nagyban befolyásolja, hogy hogyan is fogod érezni magad.