Milyen, melyik egyetemre érdemes menni?

Ha az angol jól megy, akkor gyakorlásképp nézz rá az adott országok hiányszakmáira, és válassz az alapján. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy mindenhol a tapasztalt(!) munkaerőt várják szeretettel, pályakezdőként szinte esélytelen. Nem jöhet szóba, hogy külföldön végezz egyetemet?

És ha már itt tartunk, mindenképp kizárólag felsőoktatásban gondolkodsz? Hatalmas a hiány a kétkezi munkásokból, szakemberekből is.

Azért az is nagyon fontos szempont, hogy te mit szeretsz, miben vagy jó, és hogy hol tanulsz. Ha mondjuk egy gépészeti technikumban, ahol 1 évig tanultál biológiát, akkor az orvosi felejtős (nem azért, mert hülye lennél, hanem mert olyan lemaradást kéne behoznod, ami kb. a lehetetlennel határos).

Amik mindenképpen nyerő területek:

- egészségügy/idősgondozás: ápoló, gyógytornász, orvos, fogorvos

- műszaki/informatikai terület: gépészmérnök, villamosmérnök, mechatronikai mérnök, informatikus (akár diploma nélkül is)

Ezen kívül sok szakmával is el tudsz helyezkedni, főleg olyanokkal, amik "piszkosak", de kell hozzájuk szaktudás is - a karosszérialakatos meg pont ilyen. Itt kifejezetten nagy előny, ha jól beszéled a nyelvet és európai munkakultúrában szocializálódtál. Viszont ahogy az első válaszoló írja, fontos némi gyakorlat, legyen referenciád (előtte-utána fotók egy általad kilakatolt autóról), illetve annyi tapasztalatod, hogy ne hasalj el a próbamunkán.

Amiket semiképpen nem ajánlok, azok a gazdasági és bölcsészettudományi szakok.

Reményik Sándor:

Eredj, ha tudsz...

Eredj, ha gondolod,

Hogy valahol, bárhol a nagy világon

Könnyebb lesz majd a sorsot hordanod,

Eredj...

Szállj mint a fecske, délnek,

Vagy északnak, mint a viharmadár,

Magasából a mérhetetlen égnek

Kémleld a pontot,

Hol fészekrakó vágyaid kibontod.

Eredj, ha tudsz.

Eredj, ha hittelen

Hiszed: a hontalanság odakünn

Nem keserűbb, mint idebenn.

Eredj, ha azt hiszed,

Hogy odakünn a világban nem ácsol

A lelkedből, ez érző, élő fából

Az emlékezés új kereszteket.

A lelked csillapuló viharának

Észrevétlen ezer új hangja támad,

Süvít, sikolt,

S az emlékezés keresztfáira

Téged feszít a honvágy és a bánat.

Eredj, ha nem hiszed.

Hajdanában Mikes se hitte ezt,

Ki rab hazában élni nem tudott

De vállán égett az örök kereszt

S egy csillag Zágon felé mutatott.

Ha esténként a csillagok

Fürödni a Márvány-tengerbe jártak,

Meglátogatták az itthoni árnyak,

Szelíd emlékek: eszeveszett hordák,

A szívét kitépték.

S hegyeken, tengereken túlra hordták...

Eredj, ha tudsz.

Ha majd úgy látod, minden elveszett:

Inkább, semmint hordani itt a jármot,

Szórd a szelekbe minden régi álmod;

Ha úgy látod, hogy minden elveszett,

Menj őserdőkön, tengereken túlra

Ajánlani fel két munkás kezed.

Menj hát, ha teheted.

Itthon maradok én!

Károgva és sötéten,

Mint téli varjú száraz jegenyén.

Még nem tudom:

Jut-e nekem egy nyugalmas sarok,

De itthon maradok.

Leszek őrlő szú az idegen fában,

Leszek az alj a felhajtott kupában,

Az idegen vérben leszek a méreg,

Miazma, láz, lappangó rút féreg,

De itthon maradok!...

Itt egy másik elgondolkoztató vers. Nem csak neked, minden fiatalnak.

Illyés Gyula: Nyugat felé

Nyugat felé, nyugat felé

micsoda áradat,

gyerek, kutya, szekér, csikó,

hídlás és ól szalad.

Hová, hová, hová, hová,

magyarok, magyarok,

elfogy, ahogy Tisza, Duna

ott hátul elfogyott,

elfogy elől is a határ,

fiatok házhelye.

Azután már a semmi vár,

abba futtok bele?

Aztán - az Óperencia!

a német szakadék!

A Vég, mellyen túlról haza

nép nem tért soha még.

Elfogy az ország veletek

nyúlik, szakad, csobog.

Veletek mennek a dűlők,

a falvak, templomok.

Nem lesz magyar a föld, amely

magyartól megürül.

Mit ér magában az üveg,

ha a bora kidül?

Egy ország ráng mögöttetek

veszejtve véreit -

egy ország megnyitott ere

lüktetve vérezik.

Meddig? S miért? S kiért? Kiért?

Magyarok! Magyarok?

Beh szomorú, beh keserű:

kettőt kell halnotok!