Lehetek jó orvos, ha elsősorban az emberi test, az anatómia és a betegségek érdekelnek az orvostudományból, és inkább zárkózott vagyok, mint közvetlen? Inkább válasszak más pályát?

Kutatni is lehet, nem kell minden orvosnak a klinikumban dolgoznia.

Pl radiológus, labororvos, kutatóorvos, stb. nem kerül közvetlenül betegekkel kapcsolatba, mégis fontosak.

Akár az egyetemen is maradhatsz mint oktató és foglalkozhatsz a téged érdeklő tárgyakkal. Szerintem nem kéne más szakot választanod, csupán lehet a végén nem a klinikumban fogsz elhelyezkedni.

Hát figyelj, talán a fő különbség hogy az orvos hozza a döntéseket és rajta a felelősség

Elmondod, hogy lelkesedsz az orvostudományért, az utolsó mondatodban pedig mindent leírtál, ami ehhez a pályához motivációt jelenthet hosszú távon, tehát ez alapján úgy tűnik, ezt a munkát szeretnéd igazán csinálni. Az hogy zárkózott vagy és szeretsz egyedül lenni az még nem azt jelenti, hogy olyan orvos leszel, aki csak a betegséget látja a betegben, itt van valami logikai ellentmondás, amin érdemes elgondolkodnod. Nehezen kapcsolódsz be új társaságokba vagy kezdeményezel emberek felé... ezzel rengeteg ember van így. Egyrészt ez még változni fog ahogy idősödsz, másrészt meg a betegekkel való kommunikáció, bánásmód tanulható, az egyetem során úgyis el fogod sajátítani - akarva, akaratlanul. Ennek nem lesz köze ahhoz, hogy te a magánéletedben zárkózott vagy, persze a kettő formálhatja egymást (hivatásszemélyiségről beszélhetünk a orvosi szakmában). Attól, hogy úgy érzed, nem vagy még jó az emberekkel való kommunikációban, az írásodból látszik, hogy megvan benned a lelki folyamatokkal kapcsolatos mély gondolatok iránti képesség, ezért én biztos vagyok benne, hogy menni fog. Adj egy kis időt magadnak és ez semmiképp ne tartson vissza, visszanézve rá fogsz jönni, hogy kár volt ezen aggódni! Az szuper, hogy már láttad az ápolói munkát testközelből, így tudod, milyen maga a munkakörnyezet, a kórház - ez az orvosoknál is ugyanaz. Akiket ott határozottnak láttál, ők is ugyanúgy kezdték egyszer, mint te. Az ápoló, ahogy a nevében is benne van, ápolja a betegeket, tehát a betegek körüli konkrét ápolási teendőket végzi el, aminek egy részéhez egészségügyi ismeretekre is szüksége van (tudnia kell mit miért csinál a beteggel, pl. lefekteti vagy felülteti az ágyban) és folyamatosan figyelemmel kíséri a betegek állapotát, annak változását (tudnia kell milyen új tünet mit jelenthet, mire kell különösen odafigyelnie, mikor van baj, ezeket jelzi az orvosnak). Segít a betegnek, pl. elmagyarázza neki, hogy miért rendelte el az orvos, hogy nem ehet már aznap este. Az ápoló részben az orvos keze alá dolgozik, de önálló kompetenciájuk is van. Az orvos kikérdezi a beteget a kórelőzményéről és panaszairól, megvizsgálja a beteget fizikálisan, vizsgálatokat rendel el (röntgen, laborvizsgálat, gasztroszkópia stb.), dönt a lehetséges diagnózisokról vagy diagnózisról és a kezelésről.

Amikor a lányom járt orvosira ott is volt olyan hallgató aki nem volt hajlandó emberhez nyúlni, mégis orvos lett.