Hogyan dönthetném el tizenévesen, hogy mit szeretnétek csinálni hátralévő életemben?
Az idén érettségiztem, és beadtam a jelentkezésem két helyre a DE-en.
Az utóbbi hónapokban úgy éreztem rossz döntést hoztam, de tulajdonképpen semelyik másik szak sem érdekel, ezek voltak azok, amikben voltak legalább részek, amik megfogtak.
Végül tegnap kiderült, hogy nem vettek fel egyik helyre sem. Három ponttal csúsztam le, mert megemelték a ponthatárt a tavalyihoz képest.
De egyáltalán nem voltam szomorú, úgy éreztem, hogy kaptam még egy lehetőséget, hogy újragondoljam, mi is akarok lenni, mivel szeretnék foglalkozni.
Ami persze 18 évesen nem a legkönnyebb. Főleg, hogy én tipikusan nem az az ember vagyok, aki egyetlen valamiben fantasztikusan jó, és csak az...én szeretek változtatni, mindig másba belekóstolni. Rengeteg különböző hobbim van (küzdő sporttól egészen a festészetig).
Szóval tanácsokat szeretnék kérni, hogy ti hogyan jöttetek rá, mit akartok csinálni, hogyan tovább az életben.
Nem mindig csinálhatja azt az ember amit legjobban szeret. Ne kövesd azt a tanácsot hogy óh csak kövesd az álmaidat. Én is pszichológus akarok lenni de lehetetlen.
Én azt javaslom hogy válassz olyat ami érdekel is valamennyire és el is lehet helyezkedni vele!
én se tudom még mi az, amit életem végéig csinálni akarok, így bejelöltem egy olyan szakor, ami valamennyire érdekelt, és el is tudok majd helyezkedni vele egyetem után. Én is olyan típus vagyok, aki többmindent csinál, de nem egy kimondott dologban jó.
Az a jó, hogy hiába megyünk most egyetemre, diplomázunk le...stb, semmi se garantálja, hogy életünk végéig ezzel fogunk foglalkozni. Sőt, a legtöbb ember akit ismerek, nem abban a szakmában tevékenykedik, sőt, még csak nem is feltétlen azon az ágon, amit tanult. (hülye megfogalmazás, mert fáradt vagyok, de érted). Pl. anyum orvosira járt, 10 év után elhatározta, hogy varrodát nyit, megint tíz év múlva gyermekvédelemben helyezkedett el. Ez a döntésed még nem fogja meghatározni az egész életedet, max. egy kellemes alapot adhat neki, hogy ha nem lesz más, akkor se ess két szék közé. Legalább is én ebben bízok :D
Plusz szerintem igen is jó követni az álmainkat. Dolgozni kell értük, és jó, ha reálisan látjuk őket, de ha nem is próbál tenni érte az ember, nem is fog összejönni.
Tudom jól, ezért engedtem el a tengerbiológiát. :(
De ha már az élet így dobta, újra gondolom a dolgokat, és lehet hogy leérettségizek biológiából.
És bár valószínűleg nem tengerbiológiát tanulnék utána, a biosszal már egy lépéssel közelebb járok ahhoz, amit szeretek. Tavaly igazából a kémia rész ijesztett el, de hát mindenben lesz olyan, amit nem fogok szeretni.
#2 Én is ugyanezt látom a környezetemben, hogy semmi nem garantálja, mit fogsz csinálni tíz-húsz...akárhány év múlva.
Nekem a tengerbiológia mellett a légiutas-kísérő a nagy álmom.
De a szüleim most nem támogatják, szerintük úgysem fognak repülni gépek a mostani helyzet miatt. :(
Így van :)
Most Okj-s szakokat néztem, lehet egy állatgondozóit megejtek, úgy tudom 23 éves korig ingyenesek ezek a képzések.
Kezdetnek amúgy állatkertben vagy méginkább tropikáriumban sem lenne rossz dolgozni.
Ilyen helyekre nem kell egyetemi végzés, vagy igen?
A biológia szakot néztem most,...az a baj, hogy a biológiát imádom, de semmi mást, ami vele jár. Sem a kémia, sem a matek, sem a földrajz...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!