Szerintetek idén fognak nőni a pontok?

Véleményem szerint pont, hogy a szóbeli ami kevésbé tükrözi a tudást, hiszen egyrészről teljesen szerencsétől múlik, hogy a diák melyik tételt húzza (míg írásbelin mindenki ugyanazt írja, szóbelin valaki kihúzhatja a legnehezebb, valaki a legkönnyebb tételt). Emellett középszinten a saját tanárja értékeli a feleletét, ahol sokkal elfogultabb tud lenni, mint írásban, mert a szó elszáll, az írás megmarad, emellett ki is tudja segíteni [tapasztalatból, 100%-os lett középszinten a szóbelim, úgy, hogy egyáltalán nem volt azon a szinten (egy erős gimnáziumban)]. Szóbelin egy csomó pont az ,,előadásmódra'' és hasonlókra jár, ami gyakorlatilag a tanár jófejségétől függ.

Szerintem magyarszóbelin fel kéne tenni néhány gyors kérdést (szinte) az összes témából (az is a tétel része lenne), és aztán jöhetne a kifejtés, mert így aki például a felét tanulja meg, annak lehet, 100%-os lesz a szóbelije, de az is, hogy elsőre megbukik, és új tételt kell húznia, így max. 50% lehet, ez szerintem abszolút nem tükrözi a tudást.

Töriből szerintem teljesen fölösleges a szóbeli, az írásbeli első fele átível minden témát, a második fele pedig a kifejtésről szól, minek szóbeli?

Az iskolában szerzett jegyek nem véletlenül érnek 100-at az 500-ból, hiszen az iskolák között elég nagy különbség van minőségben, eléggé eltér a követelmény. Az meg abszurdum, hogy azokat az egyhétnyi anyagból szerzett jegyeket többre tartod, mint a négy év anyagából álló írásbeli érettségit.

Látom, sikerült szinte mindent félreértened...

Az élethez természetesen tartozik szerencse, de szerintem az evidens, hogy egy vizsgánál redukálni kell a szerencsefaktort amennyire lehet, és a vizsgázó valódi tudását kell felmérni.

Mert szerinted mekkora anyagból szokott lenni a számonkérés középiskolában? Általában ~1 hét, de egy hónapnál szinte biztos, nem többől. Ehhez nem kell túl sok energia, hogy valaki ötösre megírja őket. Nekem 99 pontom lett a 100-ból a tanulmányi jegyekből, és nem volt túl nagy erőfeszítés... Itt jön a következő probléma ezzel, a jegyekből nem lehet pontos ponthatárt számolni, mivel csak ötös skálán mozognak, míg az érettségik százas skálán, egyrészt ötös és ötös között is lehet óriási nagy különbség (pl. valaki 5 egészre áll, minden dolgozata 95%+-os, valaki 4,5-re áll, minden dolgozata ~88%-os). Másrészt egy csomó embert szinte max. pontja lenne. Emellett nem lenne korrekt, mert sokan azért tanultak kevésbé az iskolai számonkérésekre, mert tudták, hogy a pontszámításban az érettségi, ami igazán számít.

A tanulmányi jegyek vicc, nem hasonlítható össze az érettségikkel, bár azok se túl nehezek középszinten, néhány tantárgyból emelt szinten is elég könnyű szerintem, ismerek olyat, aki kitűnő tanuló volt végig gimiben, de a középszintű töri, matek, magyar érettségije pocsékul sikerült (40-59%), hiszen nem tudja kezelni a vizsgahelyzeteket, és összességében nem túl jók szerintem a képességei, de az egyhétnyi anyagokból álló számonkéréseket jól meg tudta írni, szerintem az ilyennek kevesebb keresni valója van a felsőoktatásban, mint annak, aki tudatosan nem koncentrált a jó jegyekre, és nagyon jó írásbeliket írt képességeinek és átfogó tudásának köszönhetően.

Miért legyen az ő dolga? Emellett nem arra gondoltam, hogy azokat segíti ki, aki megérdemli, mert nem erről van szó, a tanár személyiségétől függ, de ez emelt szintre is igaz. Valaki mindenkiből kihozza a maximumot, valaki meg egy köcsög, aki a saját egója miatt ,,szakszerűen'' értékeli, és a tök szubjektív pontoknál se (pl. kommunikáció) adja meg a max. pontot, hiába lehet, hogy a felelőnek sokkal jobb volt a kommunikációja, mint az átlagos felelőnek.

Ezt a bukás dolgot teljesen félreértetted. Arra utaltam a bukásnál, hogy a szóbeli olyan szarul van kitalálva, hogy sokan taktikáznak, hogy például a témakörök felét tanulják meg, így lehet rohadt jó lesz a szóbelijük, de az is, hogy az első kihúzott tételnél megbuknak, nem képességről beszélek, hanem taktikáról.