Orvosira vagy biológusira kellene mennem, ha kutatni szeretnék?

#10: A fejlett matektudás nagyon jól fog jönni biológus kutatóként is. Nemcsak a bioinformatika térnyerése miatt, hanem a rengeteg statisztikai adatfeldolgozás miatt is, amely szinte minden biológiai kutatáshoz és publikációhoz nélkülözhetetlen. Hatalmas előny ám, ha érted is annak a statisztikai eljárásnak a matematikai hátterét és velejét, amit alkalmazol. Úgyhogy ha biológus kutatónak készülsz, talán nem is a lineáris algebra és analízis annyira fontos (bár az sem haszontalan), hanem sokkal inkább a valószínűségszámítás és a matematikai statisztika. Önszorgalmú indulásnak nagyon ajánlom Prékopa András: Valószínűségelmélet és Lukács Ottó: Matematikai statisztika c. könyveit. De persze ha az ELTE-t célozod meg, az emelt biológia érettségire készülést se hanyagold el, nehogy gond legyen a bejutással.

Egyébként olyan, hogy biomechatronikai képzés, amit említesz, nem létezik. Mechatronikai mérnök képzés létezik, de annak egyáltalán nincs köze a biológiához: az igazából egyfajta átmenet a gépészmérnöki és a villamosmérnöki képzés között. Talán a molekuláris bionika mérnöki képzésre gondoltál, de én azt egyáltalán nem ajánlom: mostanra telítődött a pálya, azaz túl sokan végeznek ahhoz képest évente, amennyit az ipar fel tud szívni. Még a mesterdiplomával is nehéz elhelyezkedni.

#12: Elnézést, erről az új mechatronikai mérnök specializációról nem tudtam. De ahogy a tantervét nézem, ez azért alapvetően mégiscsak egy robotikai gépészképzés, melyre rátettek néhány biomechanikai tárgyat.

Annyi jutott még eszembe tanácsként, hogy ha kutatni szeretnél, a B2 szintű angolról C1 szintre feltétlenül mielőbb fel kellene tornásznod magad. Szinte minden valamirevaló szakmai folyóirat angolul jelenik meg, rengeteg szakkönyvet nem fordítanak le magyarra; valamint neked is angolul kell majd publikálnod és konferenciákon előadnod. Sok időt és energiát megtakarítanál azzal, ha már az egyetem kezdésekor simán menne az angol. Ez mindenképpen fontosabb az orosznál.