Az ösi székely ékirást miért nem tanitják a magyar iskolákban?

Egyrészről: mi nem székelyek, hanem magyarok vagyunk, kérdezz meg nyugodtan egy székely embert, mikor vallja magát magyarnak. Én legalábbis, aki párkapcsolat révén bekerültem egy székely famíliába folyamatosan azt hallgatom, hogy “ti magyarok, bezzeg mi székelyek”. Nem tartozunk közéjük, már miért kéne az ő írásukat megtanulnom? Mi közöm hozzájuk?

Másrészről: használják? Akkor te nem sokat tudsz a mai Székelyföldről, pont annyira használják, mint nálunk, pl az én városom neve is ki van írva rovásírással. Ellenben elég székely embert ismerek, mindamellett hogy többször jártam is már Székelyföldön, hogy magabiztosan kijelentsem: a kutya nem ír ott úgy, nem ismerik, nem tudják. Ha ők meg akarják tanulni, akkor hajrá, de nem gondolnám, hogy nekem ehhez bármi közöm van. Ennyi erőből ők is tanuljanak meg svábul, mivel én is az vagyok és a sváb települések nevei ki is vannak írva mindig németül a magyar alatt.

1) A székelyek nem egyenlők a magyarokkal. Szóval inkább az lenne a megfelelő hasonlat, mintha a németekkel ó-rétoromán írást akarnál taníttatni. H.lyének is néznének.

2) Konkrétan a székelyek 99%-a se használja évszázadok óta. Nem egy élő hagyomány hanem pár évtizede lett nagy divat rovásírásozni a nemzettudat jegyében. Romániában is az etnikai hovatartozás hangoztatása miatt van kint a felirat, nem azért, mert azt olvassa bárki tájékozódásért.

3) 1234567 fontosabb dolog van amire nagyobb szüksége lenne az iskolásoknak.Alap pénzügy, pszichológia, közgazdaságtan, jogi ismeretek, vitakultúra, inforamtika stb.

1. A Frakturt vagy gótbetűs írást a középkortól használták a nemzetiszocialista időszakig. Utána, a náci konnotáció miatt már nem használják.

2. A rovásírás revitalizációja csak alulról jövő kezdeményezésként képzelhető el. Ha pl. készülnek könyvek kizárólag ezzel az írással, és lesznek rá vevők. A felülről a népre oktrojálásnak nincsen értelme.

----

"1234567 fontosabb dolog van amire nagyobb szüksége lenne az iskolásoknak.Alap pénzügy, pszichológia, közgazdaságtan, jogi ismeretek, vitakultúra, inforamtika stb."

Egyébként az oktatásnak nemcsak praktikus, hanem kultúramegőrző, nemzetépítő szerepe is van, sőt főleg inkább az, - a Ratio Educationis óta legalábbis.

Néhány (tulajdonképpen egész sok) város neve ki van írva Borsodban is rovásírással, de nyilván nincs olyan ember, aki az alapján téjákozódna. Ez csak egy hagyományőrző gesztus, számomra kissé nagymagyarkodó felhanggal (nem a "vissza Trianont" fajta, hanem a "magyarok a legjobbak mindenben IS" fajta).

"mikor kezditek meg a jobb kézről leoperáltatni a fölösleges 3 ujjatokat, hiszen a mausznak csak két nyomó gombja van"

3 van egy normális egérnek, a két szélső ujjaddal meg vezeted, szóval nincs fölösleges ujjad. :D gépeléshez is kellenének, meg tudod, az okosteló tartásához is! :D

A rovásírást meg nem tudom, hogy sikerült összehozni a gót betűtípussal. A rovásírás nem betűtípus, hanem egy külön ábécé. Ennyi erővel tanulhatnánk futhark rúnákat vagy oghamot is. Vagy kínai írásjeleket. A gót betűtípus ugyanaz a latin betű, csak a formája másabb, ugyanaz a kategória, mint a Times New Roman vagy a Comic Sans...

Támogatom a felvázolt tervet, de mi csak kicsi emberkék vagyunk, akiknél most van a gyeplő, azok még a zsenge kommunizmus szülöttei, őket csak a pénz érdekli, nem foglalkoznak a kultúrával és azzal, hogy sok gyerek nehezen tanulja meg a latin betűs írást az iskolában.

Én büszke vagyok a magyarságomra, és rovással készítek képeket és írok át verseket, de ennél többet nem tudok tenni...még nem.