A germanisztika szak néderlandisztika, illetve skandinavisztika szakirányán milyen nyelveket tanítanak és mennyire mennek bele ezekbe?

Úgy tudom a nyelvszakokon a túlnyomó többség megy mesterszakra.

Az alapképzés nem ad fordító stb. végzettséget, "csak" XY alapszakos bölcsész leszel vele. Annyi, hogy egyes szakokon esetleg van fordító szakirány. Ha fordító és/vagy tolmács szeretnél lenni, akkor arra valóban ott van a fordító-tolmács mester és vannak különböző szakirányú továbbképzések is. Viszont ezek sokszor azért nem minden nyelvből indulnak.

Minden olyan szakra igaz az, hogy teljesen az alapoktól kezdik, ahol nem elvárás a nyelv előzetes ismerete. Magyarul pl. egy anglisztika szakra egy emelt angol érettségivel tudsz csak felvételizni (ami kb. B2) és az elejétől kezdve angol nyelven folyik az oktatás. Míg pl. a kínaira (vagy akár a holland, norvég, svéd stb.) szakoknál nincsen ilyen kitétel, és nyelvtudás nélkül is felvesznek. Ott a képzés része a nyelvtanulás is és a legtöbbször egy B2 szintet szoktak meghatározni a kimeneteli követelményeknél, tehát ez azt jelenti, hogy nagyjából egy középfokú nyelvtudást szerzel a 3 év alatt. A gyakorlatban ez persze nem feltétlenül van így, hallottam már ennél pozitívabb és negatívabb tapasztalatokat is és nyilván nagyon sok múlik azon is, hogy az adott hallgató mit tesz bele pluszban. Valamint egyes szakoknál esetleg létezik csoportbontás is (pl. én oroszosoktól hallottam olyat, hogy náluk volt külön kezdő és haladó csoport is, mert valaki már úgy ment oda, hogy tudott valamennyire oroszul).

Annyival kiegészíteném az előző válaszokat, hogy attól függetlenül, hogy skandinavisztikám és néderlandisztikán nem elvárás a bemeneti nyelvtudás, nem ért nyáron egy kicsit megismerkedni az adott nyelvvel, hogy ne legyen minden teljesen ismeretlen szeptemberben.