Érdekelne, hogy ha magyar szakon tanulnék az egyetemen, utána csak mint magyar tanár tudnok elhelyezkedni? Vagy van már lehetőségem is?

Ó, nem mehetsz a Tesco-ba, Mekibe is, esetleg utcaseprőnek... Ha szerencséd van! Egyszakos tanárként nemigen fognak teljes állásban alkalmazni, inkább olyat vesznek föl, aki kétszakos. Ha iszonyat penge vagy az egyetemen, akkor esetleg mehetsz Phd-re, és ha szerencséd van, ottmaradhatsz tanítani, de erre iszonyú kicsi az esély.

Ha rám hallgatsz, messze elkerülöd a BTK-t! Nekem két egyetemi bölcsészdiplomám van, de mint kiderült, csak az életemet tettem vele tönkre. Nem vesznek fel sehova velük, másfél éve keresek állást, folyamatosan pályázok a szakmába vágó helyektől (gyám, családvédelem, ifjúságvédelem) a bolti eladón kereszül az irodai asszisztensig MINDENHOVA, de protekció nélkül a kutyának sem kellek. Inkább csináltam volna egy piacképes fősulit, vagy OKJ-s képzést, nem lennék ott, ahol a part szakad... 25 évesen hogy és miből tanuljak új szakmát? Miből tartsam el magam, ha nem kapok állást? Kin élősködjek még ilyen vén marha fejjel?

Na akarj ilyen kilátástalan helyzetbe kerülni, mint én, tanulj valami SZAKMÁT akár fősulin, akár felsőfokú szakképzésben.

25/L

Elsőnek igaza van. Bölcsészként végzett bartátaim közül senki nem tanít, hanem raktárosok, mekisek, szobafestők, szórólaposztók, bolti eladók, vagy építkezésen dolgoznak... Egy van, aki vmi hajléktalansegítő szolgálatnál dolgozik.

Viszont ha kreatívabb vagy akkor újságoknál, pártoknál írhatsz propagandát, de ahhoz kevés a magyar szak, publikálni kell egy csomó saját írást. A magyar önmagában nagyon nem piacképes mostanában, és túl sok embert vesznek fel oda.

Ha az irodalommal akarsz foglalkozni akkor nem olyan rossz ha 2 nyelvszakra mész. Azok egyelőre keresettek btk-ról. Mondjuk a 2 nyelvszakosok állandóan tanulnak, meg hetenete 5-10 könyvet kell elolvasniuk, de ők el tudnak helyezkedni. Kérdés, meddig marad ez így.

OFF Első válaszolóra reagálva: Ilyen nincs, hogy ha magyar szakot végzel, akkor egyszakos tanár leszel. Megszűnt a régi rendszer, anno még lehetett választani, hogy szakra vagy szakpárra jelentkezel, de ma már ha felvesznek például magyarra, akkor kötelező szakosodnod és a tanulmányaid során elvégezni párhuzamosan egy másik szakot. (kb. a második vagy harmadik félévben kell kiválasztani és felvételizni)

Én is magyaros vagyok, mondjuk én tanár szeretnék lenni, de igazából én sem tudom, mit akarnak magukkal kezdeni azok, akik nem akarnak tanítani... Pedig nagyon sok csoporttársam van így, lassan az lesz nálunk a ritka, hogy valaki magyar tanár akar lenni. Sokan abbahagyják, mert rájönnek, hogy így nincs sok értelme, vagy elvégzik és továbbtanulnak, de teljesen más irányban. Egyébként az említett újságíráson kívül talán könyvtárban, könyvesboltban, vagy más médiával kapcsolatos helyeken talán (!) számít valamit, hogy van egy magyaros diplomád, de már létezik könyvtár szaktól elkezdve kommunikáció és médiatudomány szakig minden, szóval a hasonlókat elvégzett személyek önéletrajzait valószínűleg előrébb veszik, mint egy magyaron diplomázott emberét.

Amiket írtatok, mind igaz. Az általános emberekre. Aki tényleg tud, és jár versenyekre, konferenciákra, kapcsolatot alakít ki (tanárokkal, konferencián előadókkal, vagyis szakmabeliekkel), az igenis el fog tudni helyezkedni a szakmában. Főleg, ha igazán okos, és elvégzi a doktorit is. Persze, ilyen kevés van. Hogy akkor minek vesznek fel annyi embert? Amiért orvosira, jogra is. Hogy az esélyt megadják az érdeklődőknek, de aztán aki nem a pályára való, kiesik, vagy teljesen más irányba megy tovább. Aki magyar szakra való, az fog tudni kezdeni vele valamit.

Amúgy meg jól teszi az illető, ha mondjuk egy gazdasági szakot is elvégez, tud egy ritka nyelvet is (angol, német mellett), és akkor elhelyezkedhet gazdasági cégeknél. Bár ez első hallásra úgy tűnik, hogy a magyartól eltérő pálya, de nem biztos, ugyanis gazdasági cégen belül olyan pozícióba is kerülhet, ahol kihasználja a magyar szakon szerzett képességeit - helyesírás, megfelelő fogalmazási készség, fordítás, kommunikáció...

Hiába végzi el egy humán ember a mérnökit mondjuk, ha valaki nem végzi jól, nem jó benne, nem talál munkát.

Meg persze (már a magyar szakra vonatkozóan) egyetem mellett jó, ha elmegy az ember gyakorlatozni. Múzeumokba, kiadókhoz, stb...akár ingyenes gyakorlatot is bevállal, mert legalább tapasztalatot szerez.

Nem kell ennyire lehúzni ezt a szakot, nem annyira életképtelenek az ott végzettek. Persze, nagyon okosnak kell lenni, akarni kell tanulni (pluszban is, nem csak a kötelezőt).

Én is bölcsész vagyok, most elkezdek mellé egy felsőfokú szakképzést, ami szakmát ad. Én szeretem amit tanulok, de egyre inkább azt látom, hogy esélytelen vele elhelyezkedni, kivéve, ha nagyon penge vagy (TDK, konferenciák) egy területen, van specialításod, megcsinálod a doktorit. Azt mondják, hogy a diplomások között a kiválókat keresik, na ez a bölcsészkarokon végzettekre különösen igaz.

A Bologna rendszer egyik hibája ezen a területen, hogy a 3 év alatt el kell döntened, hogy tanár akarsz lenni vagy kutató, a régi rendszerben ez nem így volt, lehettél mindkettő, mivel a pedagógiai modult el lehetett később is végezni, na most nem ez a belépő.

Én például nem akarok tanár lenni, de nem mondom, hogy nem érdekelne a pálya, de egyrészt nagyon kevés az állás, másrészt meg ennyi pénzért, amennyire stresszes és amennyit keresni lehet vele nem vállalnám, harmadrészt pedig nincs megbecsülve a szakma.

A fentebb írtakhoz annyit, hogy a hallgatóknak csak egy töredéke, olyan okos, hogy az egyetemen maradhasson és akkor még arrólnem is beszéltem mi van azokkal,azzal a 65%-kal akiket nem vesznek fel masterre, mert a BA diplomával nem megy semmire, a masterrel se sokkal jobb a helyzet.

Ahogy néztem master tanári szakokra minimális pontokkal be lehetett jutni, ahogy néztem, nem vonzó a pálya, nem vonzó a fizetés.

Én 4-es tanuló vagyok, ami nem rossz, de nem is kiemelkedő, az egyetemi tanítóskodáshoz mindenesetre kevés.

Egy bölcsész ismerősöm elküldte egy céghez az életrajzát és válaszlevélben azt kérték tőle, hogy írja le, magyarázza el, hogy mihez ért, mi a szakmája.

Itt arra célzok, hogy tulajdonképpen kis túlzással nem értünk semmihez.És igen tényleg sokan vagyunk.

Tényleg mi lesz velünk, miért tanulunk. Az a baj, hogy fáj a felismerés...

Viszont én a befektetett, hiábavaló munkát sajnálnám, mert a mekihez nem kell diploma.

De ha felharagítanak, akkor elmegyek egy rendes szakmát tanulni, például a bútorasztalost, az egy szép szakma, az ember maradandót alkot vele. Munkáscsaládból jövök, úgyhogy nem áll messze tőlem a munka.

Azért megpróbálok pályán maradni.

Kicsit hosszú lett a monológom.