Van olyan egyetem, ahol komolyan veszik a bölcsészettudományi szakokat (pl. nyelv)? Vagy ahol úgy érzed, hogy ténylegesen profitálsz belőle?

Én Pécsen tanulok anglisztika szakon. Az oktatókkal nincsen problémám, szerintem tanultak, felkészültek, motiváltak és összességében jó óráink vannak, én alapvetően szeretek is erre a szakra járni. Próbálok jól teljesíteni, bejárok az órákra, tanulok stb., eddig tök jó eredményeim is vannak (4-5 jegyeim vannak). Ugyanakkor van bennem egyfajta hiányérzet, mintha kidobnék az életemből 3 évet a semmire. Egyáltalán nem leszólni szeretném az egyetemet vagy az oktatóimat. Azzal is tisztában vagyok, hogy ez a szak miről szól. Tudom, hogy ez nem egy "szakmát ad a kezedbe" típusú szak, hanem ez egy elméletalapú klasszikus képzés. Nem is ezzel van a problémám, hanem inkább azt érzem, hogy eltelt már 2 év és egyáltalán nem lettem több, nem fejlődtem, nem tanultam semmit sem (ez alatt sem a munkapiaci vagy gyakorlati hasznát értem) és ez frusztrál. Mintha csak úgy észrevétlenül elszállna két év és ugyanott tartanék mint előtte. Emiatt próbálok picit csipegetni innen-onnan, nyelvet tanulni stb., hogy más területeken szerezzek egy kis plusz tudást vagy tapasztalatot, de az egyetem azért a napjaim elég nagy részét kiteszi és mellette nehéz. Alapvetően érdekelne ez a szak vagy úgy egyáltalán a nyelvek, a nyelvészet (inkább ezt a részét szeretem), viszont amolyan "haszontalan" és "semmittevő" érzésem van. Pedig tényleg tanulok, azért van is mit (a szorgalmi időszakban pl. tele is vagyunk mindenféle beadandóval, feladatokkal, prezentációkkal, olvasmányokkal), de mégis hiányzik az a "szakmaiság" vagy "komolyság", ami más szakokon gyakran megvan. Mintha sem az oktatók, sem a hallgatók és úgy egyáltalán az emberek nem vennék komolyan ezt a területet (pláne egy anglisztikát, mert az járja, hogy "mindenki beszél angolul") és emiatt az oktatás is ebben a szellemben zajlik, hogy "minden mindegy". Nekem ez nem tetszik, legalábbis nagyon sajnálom.

Van valakinek ezzel pozitív tapasztalata?