14 éves vagyok, nehéz lenne minden nap Tatabányáról Győrbe bejárni gimibe? Nem tudnék semmit se csinálni (úgy értem valahova elmenni)

Nos, én csak a saját tapasztalatomat tudom leírni, remélem, segíteni fog...

Ugyan csak 40 kilométerre laktam a volt gimimtől, tőlünk mégis olyan rossz volt a közlekedés, hogy minden nap fél ötkor kellett kelnem ahhoz, hogy elérjem azt a hévet, amivel még éppen csak beértem nyolcra. A suli délután háromig tartott, mivel minden nap hét vagy nyolc órám volt, harmadiktól pedig még tovább benn voltam a fakultációk miatt. Általában este hatra-hétre értem haza, hullafáradtan, ezután pedig még el is kellett mennem dolgozni, mivel nagyon szegény családból származom: munkával kerestem meg a havi bérletre- és a menzáravalót. Nekem nemhogy a barátaimra nem volt időm, de a tanulásra sem, sőt, négy éven keresztül napi négy-öt órákat aludtam. Most, 23 évesen totál tönkrement az egészségem, sokkal kevesebbet bírok dolgozni és tanulni is, mint a kortársaim. A szervezetem egyszerűen kiköveteli magának a pihenést. Több krónikus stresszből adódó betegségem is van...

Mégis azt mondom, megérte, mert a mi környékünkön nem volt olyan színvonalú gimi, mint Pesten. Ha még egyszer dönthetnék, ugyanezt tenném, mert egy elit versenyistálló azért nagyon jól mutat az önéletrajzban.