Valaki felvilágosítana engem arról, hogy miként is mennek a dolgok az egyetemen?

nekem sem nagyon tudnak segíteni itthon, én is mindent neten szedek össze. :S

A kollokvium, az írásbeli vagy szóbeli? Egyáltalán mennyi szóbeli vizsga van? (Remélem minél kevesebb, mindig is írásban voltam jobb. :D) Én közgázra megyek, ahol jórésze matek meg ehhez hasonlók, itt ugye az írásbeli számonkérés van túlsúlyban?

Szerintem igen, írásbeli lesz több, már csak azért is, mert valószínűleg jó sokan lesztek, legalábbis az első pár félévben.

Igazából elég vegyes a számonkérés, legalábbis nálunk.

Kollokvium = előadás: nem kell bejárni, de lehet olyan tanár, akinél mégis be kell. A számonkérés nálunk általában írásbeli, szóbeli ritkább, év közben semmi zh.

Szeminárium = gyakorlat: a részvétel kötelező. Lehetséges zh félév végén, esetleg év közben is több kis zh. Itt fontos az órai aktív munka, kell tartani kiselőadást (lehet, hogy mindenkinek egyet, de lehet, hogy többet a félév folyamán), a témádból aztán be kell adni egy szemináriumi dolgozatot is, ami tulajdonképpen az előadásod kibővítve.

Mindez nálunk, bölcsészkaron van így, gazdasági képzéseknél biztosan van, ami kicsit más.

Tényleg ne aggódjatok, nagyon hamar bele lehet jönni a dolgokba. Az egyik válaszoló nagyon jól összefoglalta, amit tudnotok kell:)

Az a tuti, hogy augusztusban jön egy levél, amiben megírják, hogy mikor lesz a beiratkozás, a gólyatábor, meg még pár adatot, amit tudni kell.

Azt kell tudni, hogy egy félév(szemeszter) két időszakból áll: szorgalmi időszak és vizsgaidőszak. A szorgalmi időszakban vannak az órák (előadások és gyakorlati órák) és ekkor íratják a zárthelyiket és kell csinálni a beadandókat. A vizsgaidőszakban pedig vizsgázni kell(szóbeli vagy írásbeli).

A tantárgyak egy része évközi jegyes (zárthelyikből, beadandókból számolják az érdemjegyet és ez esetben ilyenkor nincsen vizsga ebből a tárgyból), és egy része vizsgás tárgy (itt vagy csak a vizsgán elért pontokból jön össze az érdemjegy, vagy pedig beleszámolják a zárthelyiken elért pontok bizonyos hányadát). De ez év végén mindig kiderül, hogy melyik tárgy vizsgás, melyik csak félévközi jegyes, hogy tudjatok kalkulálni a százalékokkal. Az is fontos, hogy legtöbbször (legalábbis nálunk így van) vizsgára valaki akkor bocsátható, ha a zárthelyiken bizonyos százalékot elér.

Minden tantárgy ér egy bizonyos mennyiségű kreditet. Létezik 2,3,4,5,6 de akár 10 kredites tárgy is. Iskolája válogatja. A lényeg, hogy egy félévben meghatározott mennyiségű kreditet kell összegyűjteni. Az ideális a 25-30 kreditnyi tantárgy teljesítése. Ja a krediteket csak kettes érdemjegytől kapjuk meg. Általában azok a tantárgyak, melyek több kreditet érnek, nehezebbek is, de ez nem törvényszerű.

A tantárgyak három csoportra oszthatók: kötelező, kötelezően választható, és szabadon választható. A kötelező tárgyakat kötelező megcsinálni:) A kötelezően válaszható tárgyaknak az a lényege, hogy van egy kupac olyan tárgy, ami kötelezően válaszható és meg van adva, hogy ezek közül a tárgyak közül valamilyen szempont szerint hány darabot kötelező megcsinálni. Attól válaszható, hogy nem az összeset kell megcsinálni, hanem azokat, amelyiket választod. A szabadon válaszható tárgyak pedig olyan tárgyak, amiket kedvtelésből felvehetsz és tök mindegy milyen tárgy ez, persze itt is meg van határozva egy minimális kreditmennyiség, amennyit teljesíteni kell. Előfordulhat, hogy egy tök más szak tantárgya tetszik meg és veszed fel.

Ja még a tantárgyakhoz kapcsolódik, hogy a legtöbb tantárgy egymásra épül. Tehát addig nem veheted fel a sorban következő tantárgyat a következő félévben, ameddig a kritérium tantárgyat nem teljesítetted. Pl.: vannak a Matematika1 és a Matematika2 nevű tárgyak. Ezek egymásra épülnek. Tehát addig, ameddig a matek1-et nem teljesítetted nem veheted fel a matek2 tárgyat. Ennek érdemes utánanézni, mert emiatt lehet csúszni pár félévet.

Attól függően, hogy hova jársz, az ügyeidet a neten keresztül egy tanulmányi rendszerben végzed. Ez ELTE esetén az ETR nevű, a többi egyetem és főiskola esetén pedig a NEPTUN nevezetű tanulmányi rendszerben kell ügyködni: tárgyat felvenni, vizsgát felvenni, fizetési kötelezettséget teljesíteni, itt látod a jegyeidet, itt jönnek üzenetek is tanszékektől stb.. Szóval kb. mindent itt intézel. Néha szörnyen idegesítő tud lenni, mert ha vizsgaidőszak van, vagy tárgyat kell felvenni, akkor lefagy az egész, és megadja magát. Ja és kapsz egy kódot és egy jelszót amivel be tudsz lépni erre az oldalra.

Nemtudom mit felejtettem ki, és elnézést, ha netán olyat is leírtam, amit már előttem írtak:)

ha van kérdés, nyugodtan írj.

22L

A gólyatábor fizetős, de nem megfizethetetlen. Arra nem kötelezhetnek, hogy menj. Az előnye az, hogy rögtön az elején megismersz felsőbb éveseket is. Én nem voltam, de emiatt nem ért semmiféle hátrány, minden infóhoz hozzájutottam később is. Ha meg valami nem tiszta, a HÖK azért (is) van, hogy válaszoljanak a kérdéseidre.

És igen, az egyik válaszoló jól írta, az előfeltételekre oda kell figyelni.

A gyakorlati tárgyakból nem szokott vizsga lenni, azokat a jegyeket beírják az utolsó tanítási héten.

Igen fizetni kell érte és általában 3-4-5 naposak szoktak lenni. Jó dolog a gólyatábor, mondjuk én sem voltam. Az tuti, hogy ott sok barátot, ismerőst tudsz szerezni, na meg a közös élmények.:) De nem leszel hátrányban akkor sem ha nem mész, mert utána is tudsz ismerkedni, és meglévő bandákhoz csapódni:)

Az órarenddel kapcsolatban pedig sulitól függ, hogy mikor kezdődnek a legkorábban az órák, de a 8 óra a tuti. Ettől függetlenül azonban lehetséges, hogy a te óráid nem 8kor fognak kezdődni, hanem később. Mondjuk első évben nálunk a legtöbb óra 8kor kezdődött, de a következő években már inkább 10-re jártunk, mert nem volt korábban óra. A legkésőbbi időpont amikor órám végződött az este 8 volt. De ez nem szokott annyira jellemző lenni első évben. Ja és egy óra az 90 perc.