Mi a baj a magolással?

Nem rossz a magolás, mert van, hogy muszáj. De azt gondolom, hogy ha ráfordítanád az energiát, átgondolnád és úgy tanulnád meg, akkor simán lehetnél szín ötös is.

,,Világéletemben csak magoltam, viszont mindig 4,3 - 4,4 volt az átlagom."

Úgy látom, Te is felismerted, hogy a magolással nem lehet mindent elérni, nem tökéletes tanulási módszer. Ha csak gondolkodás nélküli, beprogramozott, bólogató robotok lennénk, akkor rövidtávon tökéletesen elég lenne magolnod. De a világ nem ilyen, az élethez gondolkodni is kell, főleg, ha majd valamit szeretnél egyetemen is tanulni, pl. mérnökként elengedhetetlen a gondolkodás. De még jogi karon sem elég csak magolni, hiszen bárki ki tud keresni paragrafusokat a neten/egy könyvben...pont az a lényeg, hogy lásd az összefüggéseket, értsd meg, amit tanulsz, és tudd hatékonyan felhasználni, kérdéseket feltenni. Nem azt mondom, hogy mindenhez így kell hozzáállni, de legalább ahhoz, ami érdekel, amivel foglalkozni akarsz.

Amúgy...mi sose szerettük a csak magolós embereket gimiben. No offense, csak ez jut róla elsőként eszembe:

- túl lusta, hogy gondolkodjon és/vagy

- túl buta, hogy gondolkodjon.

Szóval...gondolkodj, légyszi'.

Ui: a töri nem értelmetlen. Ott a tanároddal van valami gond akkor, hogy rosszul magyaráz, vagy te nem érted eléggé, mert nem figyelsz.

Nagyon együttérzek veled azon a téren, hogy hogyan is kell egy anyagot úgy feldolgozni és megérteni, megtanulni, hogy megértsd és ne fejeltsd el.

Nem tudom,hogy az oktatási rendszer, tanárok a hibásak vagy a diák.

Az sem mindegy milyen módon van elmagyarázva az az adott anyag, de az sem, hogy egy adott anyagot, könyvet egyedül hogyan lehetne sikeresen feldolgozni, megérteni ami a diák részéről az elvárható.

Vajon az utóbbinak ki kell alakulnia vagy megkellene tanítani arra hogyan tegye azt helyesen, hatékonyan a diák?

Jólesne végre tisztán látni ezt a folyamatot, hogy mit kell érte tenni!

Tudni akarok és nem bemagolni amit elfelejtek x idő múlva.

Én is teljesen így vagyok ezzel az egésszel, csak annyival másabb az én helyzetem, hogy kicsit nagyon ráparázok, és így nem megy:(

Arra gondoltam, hogy mi lenne, ha együtt tanulgatnánk?🙄

Szerintem az oktatási rendszer és a tanárok a hibásak. Az előbbi túl sok infó átadását követeli meg (ezért rohanni kell a tanároknak, hogy az éves anyag végére érjenek, vagyis nincs idő elmélyedni egy-egy témában), ráadásul átalában elszigelten kezeli a tantárgyakat, sokszor nem látják át a gyerekek a köztük lévő összefüggéseket (pl. töri–irodalom). A tanárok pedig, egyrészt kényszerből, mert gyorsan „le kell adni” az anyagot, másrészt lustaságból (nyilván több energiát igényelne ez) nem tudják átadni az anyagot az összefüggéseit megláttatva, pláne nem azt, hogy a valósággal hogyan függ össze az adott tárgy.

Egyszerű példa: sima suliban a kisgyereknek matekból ki kell számolnia, hogy ha Pistike egy lépése fél méter, és 1000-et lép, akkor hány km-t tett meg. Kiszámolja, semmi gond, de gőze nem lesz róla, milyen távolságot is jelent valójában fél km. Alternatív suliban kiviszik a gyerekeket, és legyalogolják a távot… melyik alapján kap jobb képet a gyerek a matek és a valóság összefüggéséről? Melyiket fogja megjegyezni egy életre?

„Le van írva egy mondat, majd jön egy másik ami tök másról szól. Mégis ebben hol a logika? A magyarral szintúgy, mikor verseket elemzünk.”

Na igen, szülőként én is azt tapasztaltam, hogy a gyerekem törikönyve alapján még én is nehezen értettem meg az ok-okozati összefüggéseket, mert egy nagy adathalmaznak tűnt. Gimiben annó a töritanárunk kedvence az évszámdolgozat írása volt, és ő nem is várt többet, mint hogy bemagoljuk az adatokat, és visszamondjuk – szinte semmire nem is emlékszem belőle (felnőttként kezdett egyáltalán érdekelni, mikor rádöbbentem, hogy a történelmet ugyanolyan emberek „csinálják”, mint bárki más, így ugyanolyan motivációk vannak, mint bárkinek).

Ugyanez a nyelvoktatással. Máig szódolgozatokat íratnak sok helyen, a helyett, hogy az órán „benne élnének” az adott nyelvben, használnák azt. Itt van egy jó cikk erről a témáról, az egyik pasi idevágó véleménye:

„Komoly frusztrációtűrő képességgel rendelkező tanároknak szoktuk ajánlani, hogy ugyanazt a dolgozatot, amit megíratott, írasson meg újra két héttel később is. Jó eséllyel az osztály nagy része el fog bukni rajta.”

[link]

A verselemzésről az a véleményem, hogy az egész egy vicc valójában, a szerzőn kívül senki sem tudhatja pontosan, mire gondolt. Így egy jó irodalomtanár inkább arra kíváncsi, hogy te mit gondolsz egy adott műről, nem arra, hogy a tankönyvben mit írtak. :)

Az eredeti kérdésre válaszolva: az a gond a magolással, amit te is írtál, hogy pikkpakk elfelejted, ráadásul nem tanít gondolkodni. Pedig az iskola lényege az lenne, hogy az emberiség által összegyűjtött alapvető ismereteket átadja, plusz gondolkodni tanítson, hogy új dolgokat is kitalálni képes, önálló véleménnyel bíró, nehezen megvezethető embereket neveljen (akik mellesleg képesek együttműködni – na ez a másik, amire a mai oktatási rendszer tojik).