Manapság melyek azok a tényezők/lehetőségek/szerencsefaktorok, amelyek egy doktori képzés (PhD) rövidítését eredményezik?

Magyarországon szinte semmi esély nincs arra, hogy valaki lerövidítse a 4 éves doktori képzést. Elvileg nem volna akadálya, hogy egy doktorandusz mondjuk 3 év alatt megcsinálja az összes kreditet, de az egyetemeknek nem érdekük a hallgatók utáni bevétel miatt, hogy bárki idő előtt végezzen, a követelmények pedig egyébként is szinte lehetetlenné teszik ezt. A komplex vizsgáig nem lehet eljutni két évnél hamarabb (hiszen a félévente felvehető kreditek száma maximált), utána pedig már az is nagyon jónak számít, ha valaki a kutatási szakaszt a standard két év alatt megcsinálja. A kutatások nagyon időigényesek és rengeteg a buktató bennük, a disszertáció-írás úgyszintén. Ennek nincs realitása, legfeljebb néhány zseninek sikerülhet.

Külföldön (pl. Nagy-Britanniában) viszont van esély rá, hogy valaki 3 év vagy annál rövidebb idő alatt megszerezze a doktorit. Ennek az az oka, hogy a doktorihoz csak kutatni kell. Én is odakinn csináltam meg, nekem ugyan 4 évbe telt, viszont volt odakinn olyan ismerősöm, akinek már volt a zsebében néhány elismert nemzetközi lapban publikált cikk, amikor elkezdte, mert korábban a munkája mellett tudott kutatni, s így neki csak 2 évbe telt az egész. Itthon ilyenre nincs esély.

5-6-7-8 év a minimum.

Kijelenthetem, hogy aki nulláról kezdi, úgy hogy MSc alatt nem ezzel foglalkozott... esélytelen a 4-5 év is. Csak valami hatalmas szerencsének hála.

Egyszerűen nem kapsz elsőszerzős cikket. Ez nem úgy megy, hogy odamész aztán 3 évre rá cikked lesz egy Q1-es lapban. Ezt elő kell készíteni alaposan. Sokan 2-3 év után jutnak el oda, hogy érdemben felállítható a hipotézis és elkezdhetőek a kísérletek.

A másik a szerencse. Ugye én már BSc harmadévben különböző laborokban dolgoztam, projectmunka, TDK, BSc diploma. Ezek alatt már rá lehet jönni, hogyan működik az egész és társszerzős cikkeim is lettek. Persze ezt nem tudom felhasználni a PhD követelményben mert más téma kicsit.

A szerencsefaktor ott van, hogy nagyon nyitottnak kell lenni. Konferenciákon, kollaborációkon keresztül, folyamatosan vadászni az értékes agyakra és ötletekre. Nagy k.csoport miatt hálisten nagy a pörgés ilyen téren a netagívumai mellett. Így találkoztam olyan más területről érkező emberekkel, fizikusokkal, matematikusokkal, adat és mesterséges intelligencia kutatókkal (azért én is értek hozzá) akik nélkül manapság nem lehet beadni magas IF cikket. Ez biztos.

Minden második cikkben komoly modellezés és valamilyen neurális hálós módszer van.

Illetve sok gépésszel, villamosmérnökkel is találkoztam akikkel általában nem foglalkoznak az idősebb kutatók. Én viszont felkaroltam az egyik műszer vízióját, így talán sikerül most egy elsőszerzős kb 3 év előkészítés után.

Ám ehhez borzasztó nagy szerencse és mérnöki tudás is kellett. Csak biológiából szerintem kegyetlenül nehéz összehozni egy cikket, már ha megengedik egyáltalán publikálni. Vannak laborok azért ahol ez forszírozva van, és kisebb lapokból is össze lehet rakni a követelményt. Csak ez számít, a disszertáció megírása már gyerekjáték. Ha tényleg dolgoztál a témádon.

...

Összegezve, csak akkor lehet esetleg előbb elindítani a fokozatszerzést komplex vizsga után, ha már előtte dolgoztál a témán évekig. Természettudományban nincs két alatt cikk, úgy hogy tárgyaid voltak / tanítanod kellett. Akkor azt valaki aládrakja, vagy oltári szerencséd van és valaki "kihal" és a témáját viheted tovább.

Egyébként amit javaslok, egyetlen B terv na csak. Az ha minden igyekezeteddel megpróbálod javítani a metodikát. Lehet többet ér, ha az első 1-2-3 évben nem a jelenségekre koncentrálsz maximálisan, hanem a technikát fejleszted. Ha sikerül a kutatási eszközöket, módszertant, műszereket, szofvtereket fejlesztened akkor ezekből van esély technikai publikációra. Akár egy hatalmas lapba is, mint a Nature Methods (26 IF ha jól rémlik, egy PhD-hez kb 2.5 elsőszerzős kell)

Kisebb lapok Nat Comm, Scientific Reports stb is teljesen jó.

Persze ehhez is szerencse kell, de egy új technikából mindig egyszerűbb cikket írni, mint egy nehezen kimutatható biológiai/orvostudományi/fizikai jelenségből. Az utóbbi 5-10 év projectenként... és van ugye rangsor is, ezt is figyelembe kell venni.

Adott egy labor, több PhD hallgatóval, átfedő témákkal. Akkor frissen odaérkezve, esélytelen hogy elsőszerzős cikket publikálj a többiek előtt, mert nem te jössz a főtémánál a rangsorban. Alapkutatásnál ez mindig így megy. Ezért is kell minél előbb saját "sideprojectet" indítanod önállóan, és nem várni 2 év tanítást, és majd akkor jössz rá hogy még 2-3 PhD-s is vár elsőszerzős cikkre előtted, akik már évek óta ott dolgoznak.

Ezekre nagyon kell figyelni, mert akár le is nyúlhatják/ megfúrhatják a projected. Ilyenre több példa is van... de általában az a jellemző, hogy nem segít senki és egyedül maradsz a témáddal. Vagy amatőr módon hátráltatják azt :)

USA nagy laborba kiment ismerősöm témáját pl ellehetetlenítették a kollégái sajnos. Fel is adta a PhD-t, most publikálták a cikkét a neve nélkül.

Politika megy itt is, csak kicsiben. Észnél kell lenni.

#4, Tökéletesen egyet kell értsek. Nagyon sok emberrel beszéltem 6-7 év alatt, voltak PhD-sek, postdokok, professzorok is, külföldről is.

A magyar helyzet ilyen. Nem kilátástalan teljesen, viszont úgy kell odamenni, hogy ez egy 5-6-7 éves utazás lesz, sok szakadékkal, falakkal, és éjszaka eléd ugró kutyákkal, na meg félrerántott kormánnyal árokba csapódással :D

Azért a végén csak be lehet tolni a roncsot a célba, csak nem 2-3 év alatt.

Ezért érdemes már TDK-n csatlakozni, és lehetőleg azt a témát továbvinni. A PhD első évére már legyen meg a saját cikked vázlata, a hipotézis és kutatási irány. (Nem csak a felvételikor leadott kamu kutatási terv, hanem valódi, a saját érdekedben).

Akkor ha abszolválod a tárgyakat / tanítást. Az első két évben 200 óra munkával össze lehet rakni a cikk alapjait és van még 2 éved hogy a kísérleteket, analízist, modellezést elvégezd illetve végigmenj a puplikációs szopóálarcon.

* vagy akkor külföldi PhD, mondjuk erre sokaknak nincs sok lehetősége, főleg hogy ha az ember nem ösztöndíjat kap, hanem tandíjat kell fizetnie. Azért nyugaton az élet könnyen elszaladhat 4-5-600 ezer Ft/hóig is. Plusz a tandíj... ez elég nagy teher. Ösztöndíjjal meg nem egyszerű kijutni, ez 100%. Ahhoz nagyon jónak kell lenni.

Ez olyan esetekben ajánlott ha aztán el is tud az ember helyezkedni, és vissza tudja fizetni a hitelt, vagy eleve van miből.

Nehéz kérdés :/

Ez abszolút piac és cégfüggő.

Ha kutatásban akarsz elhelyezkedni, akkor a PhD alap. Olyan mint az érettségi. Természetesen a téma is fontos, de fontosabb, hogy mennyire vagy alkalmazkodóképes.

Ha ipar, akkor nagyon vegyes. Van olyan cég ahol 5 év szakmai tapasztalattal 100x előbb felvesznek, mint 5 év PhD-vel és egy fokozattal.

Sajnos alap igazság, hogy a PhD-vel töltött idő nagyon minimálisan hasznos az iparhoz. Főleg ha elment az időd tanulással/tanítással meg prezentációk, poszterek és cikkábrák fotosoppolgatásával, meg szakirodalom kereséssel, és monoton kísérletek ismétlésével. Ennek a piaci értéke nulla. Semmilyen használható tudást nem ad a PhD.

Ez volt a kritika.

Természetesen egyfajta jogosítvány arra, hogy képes vagy önállóan valami újnak a feltárására, körbejárására amit eddig soha senki nem csinált, és senki nem fog segíteni benne. Ez kutató-fejlesztő állásoknál kiváló előny. Itt is kiemelném inkább a technikát és metodológiát.

Pl ha elmész PhD-vel egy céghez ami kutatói eszközöket gyárt, akkor őket hótra totál nem érdekli, hogy 5 évig szüttyögtél egy spéci neurontípus funkciójával, mert ebből nem lehet pénzt csinálni. A technikából meg a protokollokból viszont igen. Igaz ez sales és marketing, vagy app. scientist állásokra is.

*Mondom ezt úgy, hogy ma elment egy napom egy rosszul működő biológiai kísérletre... legszívesebben elmennék most kutyákat tenyészteni, vagy kézműves sörfőzőbe. Na ilyen a természettudomány, néha-néha van egy áttörés, de addig a falat fogod kaparni sírva.

...és itt ülök már mióta, ahelyett hogy programozhatnék, vagy CAD-ben tervezhetném a hidraulikát valami eszközbe 😃. Diákokra meg nem lehet bízni semmit, mert azt is elrontják amit nem kéne. Sajnos nehéz jó kísérletező diákot találni, aki támogat és nem csak az időd szívja le.