Szerintetek egy pénzügy-számvitel vagy egy kereskedelem-marketing diploma az "értékesebb"?

Ahhoz hasonlít, mint az angol meg a német nyelv tanulási görbéje.

Német: már az elején is bonyolult, meg kell tanulni és alkalmazni kell a szabályokat a helyes beszédhez. Emiatt nehezebb elkezdeni, mint az angolt, de egy B1-es német nyelvtudás többet ér, mint angolból, mert kevesebben tudják. (= kb. pénzügy)

Angol: az elején baromi egyszerűnek tűnik, lehet rosszul is gagyogni pár szóval, és nagyon sokan elérik a B1-es szintet, onnan viszont megnehezedik, és egy C2 szintre eljutni már sokat kell tanulni. (= kb marketing)

Na ugyanilyen ez a kettő.

PSZ: eleve tanulósabb, bonyolultabb, cserébe viszont atom unalmas. Egy középszintű pénzügyes tudás nagyon sokat ér (ha tudsz elemezni egy mérleget, tudsz cash-flowt készíteni stb.). Ha nincsenek nagy ambícióid, csak úgy dolgozgatni szeretnél 50 éven át, akkor ez tökéletes.

Marketing: könnyebb elkezdeni, mint a pénzügyet, rengeteg a léhűtő a szakmában, és tényleg mininmális tudással már lehetsz marketinges sok helyen, például egy social media marketinghez vagy eseménymarketinghez azért nem kell atomtudósnak lenni. Ha viszont feljebb akarsz jutni, akkor ezt is meg kell tanulni + tehetségesnek is kell lenni. Cserébe viszont már a legelején is atom izgalmas, például a BGE-n a marketingkutatás szemináriumot (és tanárt) imádtam!! Színes újságokból kellett montázsokat farigcsálni stb. Sokkal izgalmasabb, mint a qva unalmas számviteli törvényt magolni...

Hosszabb távú perspektívák: mind a kettőben van, és mind a kettő tud izgalmas lenni! Általában a PSZ-hez nem kell sok kreativitás (na jó, a könyveléshez kell :D :D), de azért nagyon magas szinten az M&A (mergers & acquisitions) egy iszonyúan izgalmas terület, ahogyan a venture capital stb. is.

A marketinget is lehet nagyon(-nagyon) magas szinten űzni. És a marketing VÉGIG iszonyúan izgalmas. Én is csináltam a pályám kezdetén rengeteg "alacsonyabb szintű" munkát, például Hungexpo stand-szervezés, online kampányok stb. – azért tettem idézőjelbe az "alacsonyabb szintűt", mert én nagyon izgalmasnak találtam és ma is szívesen csinálnám bármikor, bármelyiket, szemrebbenés nélkül!! És a marketing, ahogyan jutsz feljebb a karrieredben, végig izgalmas marad. Egészen CMO (chief marketing officer = marketing vezérhelyettes) vagy akár CEO szintig, a marketing az végig bizsergetően izgalmas valami, egyszerűen imádnivaló, ahogyan forr az ember körül a levegő, hogy történnek a dolgok, hogy hajtod előre a céget, állat jó, imádom!!

TL;DR: ha szeretnél egy kiszámítható, de "németesen" dögunalmas karriert, és hogy még az emailjeidet is EXCEL-ben írd, akkor pénzügy.

Ha viszont szeretnéd az életedet extrém sportként leélni, egyfolytában izgalmakat keresni és csinálni, a pályád nulladik percétől a nyugdíjig minden nap szenvedélyesen imádni, amit csinálsz, akkor marketing.

Másik hasonlat:

pénzügy = családi autó

marketing = versenymotor

:D

Még szeretnék arról írni, hogy hogyan dolgozom együtt pénzügyesekkel, mert ez nagyon érdekes szerintem. (Annyit azért tegyünk hozzá, hogy alapvetően én marketinges vagyok [BGE marketing szak], de van egy pénzügy-központú MBA-m is, azaz nem vagyok teljesen lila a vállalati pénzügyekhez, csak a számvitelhez. :D)

Vállalati stratéga vagyok, és ez egy olyan fura terület, ahol együtt dolgoznak pénzügyesek, marketingesek és mérnökök, és a dolog jellegéből adódik, hogy ezek mindig együtt dolgoznak, azaz ha olyan a projekt, akkor veszek magam mellé egy mérnököt, ha meg amolyan, akkor meg egy pénzügyest – és viszont, ha kell a commercial rész, akkor a pénzügyesek mindig maguk mellé vesznek stb.

Szóval ezen a vállalati szinten már nagyon izgalmas mind a kettő, és nagyon jól kiegészítjük egymást. Nagyjából mindenki tudja, amit a másik is tud, de mégis mindenki azt csinálja, amihez a legjobban ért. A marketing elemzéseket én végzem, a balance sheetet meg a pénzügyesek elemzik, szerintem egyszerűen azért, mert az ember azzal foglalkozik szívesen, amit izgalmasnak talál. Például én szívesen elbíbelődöm azzal, hogy az SVoD platformok (Netflix, Amazon stb.) kínálatának elemzésére állítok fel modelleket; ők meg azt élvezik elemezgetni, hogy vajon a Netflixnek mennyi a debt-je és mikor fog bedőlni. Természetesen a két kérdésnek együtt van értelme, és így pénzügyesek és marketingesek így rakunk össze "világmegváltó" terveket. :D

Na de tényleg, mindenben van izgalom, attól függően, hogy milyen a személyiséged. Sok ember például teljesen alkalmatlan a marketingre, mert nincsenek ötletei, vagy képtelen holisztikusan gondolkodni, és jobban szereti az excel táblázatok sziszifuszi turkálását. Mások meg pont ez utóbbit unják halálra, engem például ki lehetne kergetni a világba azzal, hogy ha könyvelgetnem kellene.

Próbálok ez utóbbi kérdésedre kicsit bővebben válaszolni.

(1) Amikor én jártam, akkor a Külker még csak főiskola volt (és nem hívták egyetemnek). Ennek megfelelően elméleti szinten egyszerűbb volt a képzés. A legtöbb tárgyból vékonyabb könyvünk volt. Szerencsére a Kotler nagy Marketing könyvét azért leadták, de például marketingkutatásból nem a Malhotra-könyvet vettük, hanem csak a Veres Zoltán-félét; mint ahogyan Mikroökonómiából sem a Samuelsont (és Hal R. Varianig el se jutottunk :D), hanem csak egy vékony főiskolai tankönyvet.

De ez annak idején természetes volt, hiszen az egyetem vs. főiskola úgy viszonyult egymáshoz, mint a gimnázium vs. szakközép. Vékonyabb könyvek, könnyebb tananyag.

De például marketingkutatásból hiába volt a vékonyabb könyv, maga a marketingkutatás tanárnak saját piackutató ügynöksége volt, és a csaj olyan szenvedéllyel és akkora hozzáértéssel tanított minket, hogy azóta is hálával emlegetném a nevét, ha eszembe jutna, milyen Andrea volt.

ÉS felmész az amazonra és megnézed a Malhotra könyvet, akkor csak 3,5 csillagos... [link]

.. tényleg nem akarok negatív lenni, de Magyarországra kb ez a színvonal jut el. A legújabb / legjobb könyveket nem fordítják le, angolul nem lehet feladni, és úgyse lenne pénze a diákoknak megvenni. Szóval tanítanak abból, amiből tudnak.

Na visszatérve: tehát ANNAK IDEJÉN eleve egy gyengébb képzés volt, de ehhez képest voltak feltűnően jó tanárok és feltűnően jó órák. Az a fura, hogy feltűnően rossz órára nem emlékszem (szemben a Corvinussal és CEU-val, ahol mind a kettőn volt feltűnően gagyi óra); viszont kicsinyes, kötsög, szadista tanárokra igen. :D (Jellemzően a vékony könyvből is "mire gondolok én" típusú kérdések, a dolgozat az apróbetűket kérdezte csak vissza stb.)

Nem tudom, a BGE azóta hova fejlődött. A Corvinus marketing szerintem magasabb színvonalú (a lányom oda jár, és elégedett, szereti). Viszont a Corvinust is sújtja, hogy a hallgatóság körében esetleg nagyobb gyakorlattal rendelkező szakemberek ülnek, mint maguk a tanárok...

... na de ez érthető is. Nagyon kevés egyetem engedheti meg magának, hogy szakmai nagyágyúkat foglalkoztassanak. Nem tudom, ennek mi az oka. A CEU-n is többnyire azok voltak a legjobb tanárok, akik nagy cégektől jöttek vendégelőadóként. A legtöbb egyetemi oktatónak viszont kevés kapcsolata van a valódi piaccal.

Azt vettem észre, hogy van különbség Magyarország és "a fejlett nyugat" között az iparági szereplők és az egyetemek kapcsolatában. A magyar egyetemek is próbálnak kapcsolatot teremteni nagy cégekkel (és ebben szerintem a Corvinus meg a CEU elég jók), de például Németországban ez sokkal profibban megy. Egyrészt a németek jobban megbecsülik az egyetemi professzorokat (tényleg, sokkal nagyobb tisztelettel kezelik őket); másrészt az egyetemi oktatók is tisztelettel kezelik az iparági szereplőket. Én is szoktam előadni az Erasmuson (Rotterdamban, az RSM-en), és az ottani professzor mindig nagyon nagy tisztelettel kezel minket – és viszont; hiszen ő meg nálunk is írja az esettanulmányait stb. Magyarországon ezek a kapcsolatok sokkal ritkásabbak szerintem.

Visszatérve a marketingre. Nem szívesen mondok ilyen nagy általános puffogtatást, de Magyarországon az üzleti oktatás színvonala nem éri el a nyugati szintet. De ami hiányzik esetleg az egyetemi oktatásból, azt mindenki pótolhatja magának egyrészt gyakornoki munkával, másrészt meg online platformokon is lehet már vezető egyetemektől tanulni, például van a Courserának Digital Marketing specializationje: [link]

... és van a Udacitynek is Digital Marketing Nanodegreeje: [link]

... és le lehet tenni Google, Facebook stb. certifikációkat is:

[link]

[link]

... és ezekhez vannak felkészítő tanfolyamok, meg rengeteg online forrás. Érdemes a Udemy platformot lapozgatni, folyamatos leárazások vannak és 3000 forintért egész profi marketing kurzusok vannak, például. [link]

(A Udemy-n ha valami nem €10.- akkor várj egy pár napot és annyi lesz.)

Összefoglalás:

A Corvinus szerintem hajszállal magasabb színvonalú mint a BGE, legalábbis régebben az volt; de összességében ez nem sokat számít, mivel ha ügyes vagy, minden követ megmozgatsz, hogy bekerülj valahova marketing gyakornoknak már az első évtől, illetve a fent nevezett platfomokon kiképzed magad okosságokra, például Google / Facebook / Insta kampánymenedzsmentre; PR-menedzsmentre; tanulsz egy kis grafikát, ezt-azt stb. És máris jobban néz ki a CV-d is.

És hidd el, hogy ha úgy néz ki a CV-d 21 évesen, hogy egy nagy cégnél vagy reklámügynökségnél voltál eddig gyakornok vagy asszisztens, továbbá van még pár certifikációd ÉS gyakorlatod, és még mellékelsz pár referenciát, hogy miket csináltál – a kutyát se fogja érdekelni, hogy melyik egyetemen végeztél, és a BGE a top egyetemek között van (e téren).