Érdemes az MIT-re menni továbbtanulni?

Szívesen kedves kérdező! :D

Én csak majd megyek tanulni egyetemre, tehát még nem vagyok egyetemista.

Személy az ETH Zürich-re szeretnék menni matematikát és fizikát tanulni párhuzamosan. Mivel ezek a szakok sok esetben csak PhD-vel ,,megkoronázva" tekinthetőek teljesnek, ezért valószinüleg az MIT-n csinálnám legszívesebben, mivel ott (és sok más helyen) a kutatásra mennek rá minden esetben szinte. (Ezért tudok annyit mesélni erről a témáról.) Oda MSc-re és PhD-ra már ,,könnyebb bejutni". 15-18%-os a Graduális képzésre felvett jelentkezők aránya, ami elég jó szerintem.

Nem a BSc-sek vannak preferálva. Nekik ez az arány olyan 5-8 százalék szokott lenni.

Ez olyan, mint nálunk az SZFE. Ott sem a frissen érettségizőket veszik fel filmrendező szakra, hanem akik kicsit ,,érettebbek". Kell valamiféle előismeret. Nem aranyszabály, de kb. 60-70 százalékban ez szokott lenni.

Ötös, hatos, kilences és 11-es vagyok.

Egy kis kiegészítés, bővítés.

Szóval ez az MIT gépészmérnöki karának honlapja:

[link]

Ezek itt pedig a gépész kar kutatási területei:

[link] /research

Itt van pedig az MIT open-learning oldala:

[link]

Bal felső sarokban van egy ilyen, hogy Find Courses rámész, és ott rákattintasz vagy a Topic-ra vagy a Course Number-ra.

Aztán az új oldalon pedig könnyen ki tudod keresni magadnak a gépészmérnöki szak tárgyait. Topic és Course Number szerint is meg tudod találni.

De itt az ocw-n nem minden tantárgy van feltüntetve, de sok igen, és sokhoz van tananyag, jegyzet, ilyesmi.

Van még egy oldal, ami viszont az összes tantárgy leírást tartalmazza:

[link]

Na itt minden szak minden tantárgya fel tüntetve, le van írva, hogy melyik tárgy miről szól.

Szóval ennyi lenne azt hiszem.

Az MIT gépészmérnöki karán a következő 7 kutatási terület található:

1. Mechanics

2. Design & Manufacuring

3. Energy science & engineering

4. Micro- & Nanotechnology

5. Ocean science & engineering

6. Bioengineering

7. Controls, instrumentation and robotics

De a fizia és kémia tanszék is foglalkozik mondjuk energiával és mikro-nanotechnológivál például. Sok az átfedés.

Téged egyébként milyen kutatási terület érdekel?

Szia ismét.

Nos, én személyesen inkább gimnázium párti vagyok ebből a szempontból, de úgy általánosan is.

Szerintem a három közül (nyek, matek tagozat, természettudományi) bármelyik jó lehet, de azt remélem tudod, hogy az angol felsőfokú szint az középiskolában egyéni döntés, arra a szintre csak mondjuk inkább azt, hogy elmentek, de nagyrészt B2 környékén tanultok mindig.

Személy szerint a matek tagozatot ajánlom. Egyébként melyik középsuliba akarsz menni?

(Mivel kémia és biológia a te esetedben elhanyagolható. Biológia szinte teljesen. Ami lesz a te szakmádban kémia, az konkrétan fizika. (Anyagtudomány néven szokták oktatni.) Az alaptudást a matek tagozaton is elmondják az ottani kémia órákon. Ezt azért mondom, mert a kémia az egy átmenet a fizika és a biológia között. Tehát a kémiát nyilvánvalóan meglehet magyarázni fizikával. Csak mondjuk ez ilyen fiatalon nem biztos, hogy ennyire egyértelmű. Nanotechnológia és anyagtudomány nagy téma is inkább a szupravezetésről-elektromágnesességről-félvezetőkről-szilárdtestekről-mikro&nano elektronikáról szól. Szóval elég alkalmazott fizika szaga van a dolognak. A te esetedben pedig még inkább. Ez az én érvem.)

A perspektíva szempontjából én azt mondom megint, hogy a gimi jobb. Szélesebb, átfogóbb képet kapsz matemtikából és fizikából, de a műszaki ismeretek így elmaradnak.

A technikum/szakgimi igen, nem ad akkora tudást általában, mivel ott az ügy beesik két szék közé, hogy nem csak alap tantárgyak vannak, hanem szakmával kapcsolatosak is. A technikumot nem ajánlom ezett miatt se annyira, plusz kevésbé tanulás orientált. (Bár a gimik nagy része is ugyanez a téma.)

A BME-re ettől függetlenül könnyű bejutni, akár gimiből vagy nem gimiből mész. BME viszont jó BSc alapnak.

Amit tudok tanácsolni, hogy ha mindenképp gépészmérnök akarsz lenni (vagy ahhoz hasonló) akkor tanulj a matematika/fizika/informatika tárgyak közül kettőt kellő szorgalommal. Néha magadtól is dolgozz fel egy olyan fejezetet, aminél még nem tartotok.

Valamint szerezd meg az angol felsőt. (De ez a mai világban már elég könnyen hozható szerintem.)

Az érdeklődési kör az már nagyon jó, ha megvan. Programozásból nézt az interneten C vagy C++-os videósorozatokat. Nézz meg egy pár részt.

Szerintem a robotika-automatizálás-irányítás-vezérlés témával vagy a legjobb én azt mondom.

De vigyázz egyébként, mert nálunk a BSc-s műszaki-mérnöki-informatikai képzések igen, valóban elég egyoldalúak, de sok mindent elsajátíthatsz, ami egy külföldi egyetemen már MSc-n van inkább ilyen esetekben.

A BME van egy olyan képzés, ami neked nagyon is megfelel az a Mechatronikai mérnök BSc, csak oda magas szokott lenni a pontszám. (Ez konkrétan gépészet-elektronikai-informatikai képzés, amiben nyilván benne van a robotika eléggé, mivel ebben a perspektívában a témák metszetében van benne, és nem mellékes.)

Én azt mondom, hogy akár programtervező/mérnök informatikus, akár gépész/villamos/mechatronikai mérnök akarsz lenni, nos...mindegyikkel jól jársz szerintem.

Az, hogy külföldön színesebb a képzés, az nem véletlen. Ott BSc-n általában mindenről tanulsz egy kicsit, ahogy említetted. (Egy kis kémia, fizika, matek, biológia, informatika, eletronika, gépészet, stb...) De emiatt kevésbe lesz a konkrétabb/átfogóbb tudásod a szakmáról.

A hazai mérnöki képzések pedig ebből a szempontból, ahogy említettem, sokkal inkább egyszínűek.

Valamint az MSc az sokkal specializáltabb. (Jobban koncentrálódik egy témára, meg konkréta. te állíthatod össze a tárgylistádat a témától függően. Ez nagyon csábító tud lenni.)

Én azt mondom, hogy a BME is nagyon jó BSc illetve még ,,talán" MSc egyetem. PhD az, amit tuti külföldön lenne jó csinálni.