Orvosi képzés jobb külföldön?

Attól függ melyik külföldi egyetemre mész.

Nyilván a német jobb, komolyabb, elvégre komoly országról beszélünk. Én a magyarral is meg vagyok elégedve, pusztán rajtad múlik hgoy mennyire leszel jó az adott munkakörödben amit kitanulsz. NEm szabad csak a tanárra rátámaszkodni, van hogy önállóan kell utánajárj sok egyéb dolognak amit nem mondanak el vagy még csak címszóként szóba se kerül.

Orvosin semmi sem felesleges. Egyébként a Semmelweis van világszinten elismerve.

A sok külföldi vagy erasmussal jár ki, vagy könnyebben kerülnek be itt, mint otthon.

Szia!

Olcsóbb, mint náluk és külföldiként sokkal könnyebb bekerülni, egyik gyakorlatvezetőm mondta (SOTE), hogy szörnyű hallgatni néhány angol feleletet, olyan buta némelyik, azért jöttek ide, mert mivel itt csak fizetősre jöhetnek könnyebb bekerülniük, mint a saját országukban, de a németek meg (ugyanaz a gakvez elmondása szerint)azért jönnek ide, mert a SOTÉn az elméleti rész (azaz az első két év) a csúcson van Európában és a legtöbb német 2 év után átjelentkezik német egyetemre, mert sajnos a preklinikai (3. 4. év) és klinikai (5. 6. év) meg el van maradva a többitől.

Az "orvos gyerek" könnyebben átmegy az meg hülyeség, több olyan csúszót ismerek,akik orvosok gyerekei.

„Orvosi képzés jobb külföldön?”

Nem, Magyarországon is világszínvonalú a képzés, mind a 4 orvosin. Viszont számos külföldi országot lehetne mondani, ahol a képzés közel sem ilyen jó, mint nálunk.

„Miért jár ide sok külföldi? Gondolom nem a színvonal miatt, hanem mert olcsóbb...”

Mindkettő miatt. Olcsóbb is, míg a színvonala is van olyan jó. Meg vannak olyan országok, ahol nincs vagy alig van orvosképzés (Norvégia, Jordánia), mert túl drágának tartják, és inkább ösztöndíjjal külföldön taníttatják a tehetséges diákjaikat. Így aki a hazai egyetemére (ha van egyáltalán) nem fér be, inkább ide jön, mivel itt is megkapja ugyanazt a színvonalas képzést, sőt, elméleti tantárgyakból gyakran még jóval magasabbat is. Pl. amikor PTE ÁOK-ról páran kimentek Németországba cseregyakorlatra, ott mindenki csodálkozott rajta, hogy mennyivel felkészültebbek német hallgatótársaiknál (mostanság is felkészültebbek, de ma már annyira nem is csodálkozik ezen senki). De ugyanez a többi orvosira is igaz.

Iránból meg azért jönnek sokan, mert az iráni diplomát Európában nem ismerik el, és aki itt akarna dolgozni, annak valamelyik Európában akkreditált orvosit (is) el kell végeznie.

A németek közül meg általában olyan hallgatók jönnek ide, akiket hazai egyetemükre nem vettek fel, de gyakran csak az első 2 évet végzik el itt, aztán átveszik őket német egyetemekre, és semmivel sem bizonyulnak képzetlenebbnek azoknál, akik addig is ott tanultak, sőt, gyakran még többet is tudnak. Meg olyanok is vannak, akik végig itt maradnak, és ők is ugyanúgy helytállnak külföldön, mint az ott végzett kollégák. Pont ezért népszerűek a magyar orvosik a külföldiek körében, mert NAGYON jó hírük van. Így az itteni hallgatók viszik külföldre az egyetmek jó hírét, és ha az idősebb testvér itt tanult, a fiatalabb is ide fog jönni, ha ő is orvos akar lenni, mivel nagyon jókat hallott a magyar képzésről.

Aki azért jönne ide, mert külföldi orvosiról kibukott, nekik általában itt sem megy. Vannak azért kivételek, de elvégzi végül közülük, az annak köszönhető, hogy a magyar képzés olyan színvonalas, hogy itt végül sikerült megtanítani ezeknek a hallgatóknak, amit külföldön nem tudtak.

És mindegyik elismert világszerte, nem csak a Semmelweis (sőt, a 3 vidéki egyetem diplomáját a külföldi munkáltatók picivel még magasabbra is értékelték, bár ez nem jelent valódi különbséget). Tehát nem lehet olyan országot mondani, ahol pl. a Semmelweis diplomáját elismernék, míg pl. a pécsit nem. Ugyanez fordítva is érvényes. Ha rosszabb lenne a képzés, mint másutt, akkor nem jönne ide senki, akkor sem, ha egyébként olcsó lenne. Pár éve a gyakorlatos oktatás még talán egy hajszállal le volt maradva a jobb külföldi egyetemek mögött, de mára már mind a 4 magyar egyetemen behozták a hátrányt, minden hallgatónak van lehetősége a skill laborokban gyakorolni, hogy amikor beteggel találkozik, már legyen rutinja a manuális készségekben.

Az ún. külföldi elitegyetemek sem különböznek a magyar orvosiktól a képzés színvonalában, a különbség annyiban merül ki, hogy ott jóval több pénz van, ezért előbb/jobban hozzáférnek a legmodernebb kutatási/diagnosztikai/terápiás módszerekhez. De ezek kezelését nem nehéz megtanulni, ha valaki esetleg magyar egyetemről végül arrafelé vetődne, így nincs hátrányban azokhoz képest, akik a Harvardon vagy Oxfordban végeztek. Viszont az ott végzettek nem biztos, hogy olyan könnyen megállnák a helyüket nehéz körülmények között, mert túlzottan el vannak kényelmesedve. A magyar egyetemekre járóknál ez nem probléma.

Azt azért el kell még mondani, hogy ha valaki magyar egyetemről akar kimenni az USA-ba klinikusnak, akkor előtte le kell tennie az ottani államvizsgát is (de a képzést nem kell újra elvégezni, egyetlen (bár nem könnyű) vizsgáról van szó).

„Mert itt Magyarországon még mindig jelen vannak a feudális viszonyok (az orvos gyereke könnyebben átmegy, mint a nem orvos, elit gyereke stb.)...”

Ez azért annyira nem jellemző már nálunk sem, aki nem üti meg a szintet, az nem megy át. Talán annyi lehet viszont mögötte, hogy az ismerős gyereke könnyen kap jobb jegyet, illetve talán a türelmetlenebb vizsgáztatók is jobban figyelnek rájuk (de nem mindenki, van, aki pl. még a saját unokahúgát is megbuktatta egy jelentéktelen tárgyból...). Egyébként ez külföldön is így van.

„és sok a felesleges, magolandó tárgy is.”

Ez külföldön is így van. Majd egyszer nézz meg egy német államvizsga-tesztkönyvet vagy az USA akkreditációs vizsgájának követelményrendszerét, és hasonlítsd össze a magyarral (pedig a magyaron is lenne mit javítani). Egyébkétn számos „felesleges magolandó tárgy”, mint pl. a fejlődéstan pont azért kell, hogy a diplomák külföldön is elismertek legyenek. De minden tárgynak van valami értelme, bár ha nem úgy oktatják, hogy szemléletet adjon, akkor ez nem minden tárgyról derül ki, ezért tűnhet feleslegesnek és magolandónak. A titok az lenne, hogy minden tárgyat jól kellene oktatni, de ez soha nem valósul meg, sem nálunk, sem külfölön, mivel az oktatók képességei mindenhol változók (az egyetemi karrier meg főleg a kutatási aktivitástól függ, de a jó kutató nem feltétlenül jelent jó oktatót is).