Amerikában tényleg nincs éles határ húzva a humán és a reál szakok között, hanem sokan mindkettőből felvesznek tárgyakat, és majd később, a diplomamunkára való felkészülésnél választanak egy konkrét területet?

Felvesznek valahova, és felvétel után döntöd el, mi lesz a majoröd. Ezek esetében nyílván meg van szabva bizonyos számú kredit elvégzése a megfelelő körből. Ne nálunk is van olyan, hogy pl. mérnökök filozófiát tanulnak, de persze itt más oka van ennek.

A háború előtt nálunk is így működött az egyetem, mert ez az igazi universitas. Aki beiratkozott az egyetemre az onnantól olyan tárgyakra járt be amire akart, ami érdekelte és abból vizsgázott amiből kedve tartotta. (Semmelweis Ignác például elvileg joghallgatóként anatómia és kórbonctan előadásokra járt.) Idővel a hallgató hozzácsapódott valamelyik professzorhoz és beállt segíteni neki a kutatásaiba, aztán az illető professzor javaslatokat tett a hallgatónak, hogy ha nála szeretne diplomázni, akkor milyen tárgyakat lenne érdemes még felvennie, amik segítenék a diplomamunka témájában. A komoly kihívást nem az egyetem elvégzése jelentette, mert bizonyos számú kurzus abszolválása után simán kiállították az abszolutóriumot, hanem az, hogy a diplomamunkáját, ami szakértelmét és alkotóképességét igazolta nyilvános előadásban meg kellett védenie a professzori kar előtt és ott bárki bármilyen kérdést feltehetett, mert nemcsak a tudást, hanem a vitakészséget, problémamegoldó készséget, általános és szakmai műveltséget is tesztelték. Egy védés egész nap tarthatott és végül sokszor azt mondták, hogy dolgozzon még a problémán és próbáljon védeni jövőre, vagy pár év múlva.

Ha felvesznek egy egyetemre itthon is olyan tárgyakat veszel fel amilyeneket akarsz, annyi a különbség hogy diplomát csak abból tudsz szerezni amire felvettek, és ahhoz bizonyos tárgyakat kötelező teljesíteni. (de ha meggondolod magad átjelentkezhetsz, és elfogadják a korábban teljesített tárgyakat) Csak ugye az állam nem sokáig támogatja hogy össze-vissza tanulj minden félét...