A brit egyetemek egy része hogyan vált olyan tekintélyessé, hogy a világ élvonalába tartozzanak? Miért van ez a brit túlsúly?

A QS vicces ranglista, ember nincs a vilagon aki azt gondolna, hogy a top 10 egyetembol 4 brit. Ketto az, az Imperial es a UCL az eletben nem volt, es nem is nagyon lesz. A tudomanyos teljesitmenyt mero ARWU listajan a UCL top 20, az IMperial top 25, es ez realisan hangzik.

Miertekre: egyreszt hagyomanyaik vannak, mondjuk foleg Oxfordra es Cambridge-re igaz, persze vannak naluk regebbi egyetemek is (pl. Bologna) ami a vilag top 150 egyetemebe se kerul be. Igazabol harom vagy negy dolgon mulik a dolog, ahogy latom. Egyreszt penz.

1.Ha osszehasonlitod az amerikai es europai egyetemeknek mennyi az eves budzseje, azt latod, hogy egy orvosi kar nelkuli jobb amerikai allami egyetem eves operativ koltsege is 1.5-2 milliard dollar korul van. Ez lenyegesen tobb mint a vezeto europai egyteemek koltsegvetese - gyakorlatilag a legnagyobb budzseje a kontinentalis Europaban az ETH Zurich-nek van, 1.5 milliard frank, ez kirivoan sok. De ez csak a budzse. Minden amerikai egyetemnek van ugyenevezett "endowment"-je, alapitvanya, ami egy nagy befektetesi alap, tobbek kozott. Europai egytemeknek a brit egyetemek kivetelevel ilyen nincs. A nagysaga a Harvard eseteben 32 milliard dollar, a leggazdagabb europai egyetemnel, Cambridge-nel 4,4 milliard font (7.26 milliard dollar kb), igaz Cambridge vagyona jelentos reszben foldben van, az meg kb 4 milliard font. Oxford befektetett penze 3,3 milliard volt ket eve, es szinten tobb milliard ertekben birtokol foldet. Azonban a harmadik leggazdagabb brit egyetem, Edinburg vagyona mindossze 300 millio font korul van, es ez utanna tovabb esik. Ujra, ez nem mukodesi koltseg, kicsit ugy kell elkepzelni, mintha a mukodesi koltseg lenne a fizetesed, de nyilvan sokal jobban tudsz elni ha vannak megtakaritasaid is. Na, ilyen megtakaritasa europai kontientalis egyetemeknek gyakorlatilag nincs.

2. Kozpontositas. Bar az USA-ban tobb ezer egyetem van, Nagy Britanniaban pedig vagy 130, az elitegyetemek koncepcioja jobban meggyokeresedett ezekbena z orszagokban mint Europaban. Persze mindenhol vannak job es rosszabb egytemek, minden orszagban vannak legjobbak, azonban pl. Nemetorszagra mondta azt egy kutatas par eve, hogy a nemet egyetemek jok, de igazan kivalo egy sincs. Magyaran a koncepcio az volt, hogy legyen sok jo-atlagos egyetem, vezetoegyetemek nelkul. Ezen egyebkent mostanaban akarnak valtoztani, No-ban tizenpar egyetemet kiemeltek, es ezekbe nyomatjak a penzt. Meg Mo-on is probalkoznak hasonloval a kutatoegyetemi statusszal, ams kerdes hogy kozben a penzcsapokat teljesen elzartak- kitunteto cimmel meg nem sokra megy az ember. Az USA-ban egy allamban tobb tucat allami egyetem van, (maganegyetemeket nem szamolva) de a rendszerben mindig van egy vagy ket csucsintezmeny, amikbe a penz nagy resze megy. Es ezek az intezmnyek render ott vannak a listak elvonalaban. Sot. Ezert van az, hogy kutatasban egy Lousiana State University vagy egy University of Alabama ket kapmusza is tonkreveri mondjuk az ELTE-t.

3. Maganegyetemek. Europaban egyszeruen nincs hagyomanya a maganegyetemeknek, mig Amerikaban van. Nagy Britanniaban sincs, azonban Cambridge es Oxford de facto maganegyetemeknek tekinthetoek. Persze tevedes azt hinni, hogy minden maganegyetem marha gazdag es magasan rangsorolt, de sok az.