Mi alapján rangsorolják az egyetemeket?

Szia!

sajnos nem irtad oda melyik rangsorrol beszelsz, ezert a ket nemztekozileg legismertebb is elismerebbnek fogom leirni a szisztemajat. Mindketto osszevalogatas metodologiaja fent van a weboldalon egyebkent.

Kezdjuk eloszor is, hogy egy egyetem kora semmit nem szamit a rangsorolason. Ha nem igy lenne akkor Europaban Bologna vezetne, a vilagon a marokkoi Fês-i egyetem, az ELTE pedig a Harvarddal holt versenybe lenne. Tobb hires es jo egyetem viszonylag uj: Stanford, MIT, Warwick, University of London, Imperial College, stb. Ez kulonosen Amerikara igaz ahol az osszes egyetem sokkal fiatalabb mint a regebbi magyar (vagy altalanosabban europai) egyetmek, megis a ranglistak elen jarnak.

Mieltott leirom a ranglistak metodologiajat, kiemelnem, hogy mindketto szubjektiv. Se a valasztott szempotok, se sulyok amivel ezeket a szempontokat merlegelik, nem hivatottak abszolut tudast adni. Tehat ezek alapjan azt mondani hogy az egyik egyetem jobb mint a masik, csak a megadott szempontok alapjan lehet; es meg ezen szempontok se feltetlenul pontosak meresi hibak miatt.

A leghiresebb nemzetkozi ranglista a Times Higher Education Supplement es a Shanghai Rankings. Az elobbi az egyetemeket osszefogoan probalja rangsorolni minel szelesebb szempontokat figyelembe veve, mig az utobbin a kinaiak probaltak felbecsulni a tudomanyos lemaradasukat a nyugati egyetemekkel szemben. Tehat az elso egy altalanos(abb) rangsor, mig a masodik tudomanyos(abb) rangsor.

Times Higher Education Supplement:

1: Peer review (egyetemek professzorai es kutatoi rangoroljak egymas munkassagat): 40%

2: Munkaadok velemenye: 10%

3: Diak/egyetemi dolgozok: 20%

4: Citation (egyetemi kutatasok felhasznalasa mas kutatas soran): 20%

5: Nemzetkoziseg (nemzetkozi diakok es nemzetkozi egyetemi dolgozok szama): 5-5%= 10%

A a TOP 10 rangsor ez alapjan: 1. Harvard 2. Yale 3. Cambridge 4. Oxford 5. Caltech 6. Imperial College London 7. University College London 8. Chicago 9. MIT 10. Columbia

Shanghai:

1: Nobel dijasok vagy egyeb kutatoi kituntetesek szama (volt tanulok, kutatok vagy professzorok eseten): 10%

2: Nobel dijasok vagy egyeb kutatoi kituntetesek szama (jelenleg tanulok, kutatok vagy professzorok eseten): 20%

3: Citation (egyetemi kutatasok felhasznalasa mas kutatas soran): 20%

4: Publikalt munkak a Nature and Science cimu angol nyelvu kutatoi folyolapba: 20%

5: Surun idezett kutatok a citation indexen: 20%

6: A kutatoi teljesitmany az egyetem meretehez kepest: 10%

A TOP 10 ez alapjan: 1. Harvard 2. Stanford 3. UC Berkley 4. Cambridge 5. MIT 6. Caltech 7. Columbia 8. Princeton 9. Chicago 10. Oxford...

Remelem valamennyit segitettem!

kinaiak probaltak felbecsulni a tudomanyos lemaradasukat a nyugati egyetemekkel szemben.

Hát ez marha érdekes mondtat

Tudtommal ázsia sokkal fejlettebb mint a nyugati világ mind oktatásilag mind technikailag ázsiában az iskolát is hamarabb kezdik a gyerekek mint akárhol a világban plusz sokkal többet tanulnak!!

Szia az elso valaszololo vagyok.

Az ottani allitasok nem tolem vannak hanem a weboldalakrol, meg a kutatoi folyoiratokbol amelyek ezzel foglalkoznak. Azt, hogy a kinaiak le vannak maradva a WCU-tol (World Class Universities) azt ok maguk allitjak a Shanghai Jiao Tong egyetemen. Azt hozza kell tennem, hogy ok (a kinaiak) tisztaban vannak a rangsorolas gyengeivel, azonban ettol fuggetlenul ez alapjan szabnak meg celokat egyetemi tamogatasra es kutatasra...

Ha erdekel (es tudsz angolul) akkor a weboldalak itt:

[link]

[link]

Tovabba, azt allitani, hogy Azsia a nyugat elott van technologiaban vagy oktatasban csak alapos kutatas utan lehetne. Pl. Bar Japanban tobb szabadalom van mint az USA-ban az nem jelenti azt, hogy technologiaig fejlettebbek, mivel a szabadalmak a kvalitas nem egyforma (pl az osszes pokemon es rajzfilm figura is szabadalom allatt van statisztikailag azonban ezek a fejlettseghez sokat nem adnak hozza). Vagy az, hogy Amerikaban van a vilag Nobel dijasainak a 70% (!) se jelenti azt, hogy ott jobb az oktatas vagy a kutatas mint mas orszagokban (A Harvard hires arrol, hogy doktori hallgatok tartjak surun az alapkepzes orait, mig kisebb egyetemen (pl Armherst) meg nagyon szinvonalas az oktatas, viszont nincs mester vagy doktori kepzes). Tovabba az, hogy Kinaban nem tud az emberek kb 10%-a olvasni az is kerdesese teszi ezt a kijelentest. Az a teny, hogy Kinanak, Del Koreanak es Japannak egyuttesen csak 21 Nobel dijasa van, mig Europaban csak Olaszorszagnak 20, Ausztrianak 19 vagy Hollandianak 18 (egyuttesen nem adjak ki Japan nepesseget) van az is sokat mondhat el az okatas es a kutatas szinvonalarol es akkor az Egyesult allamokat, Nemetorszagot, az Egyesult Kiralysagot, vagy Franciaorszagot nem is emlitetuk (osszesen tobb mint 500 Nobel dij). En nem allitom, hogy Azsia rosszabb, mint a nyugat; csak annyit hogy Azsianak a javulo tendencia ellenere van meg hova fejlodni innovacio teren.

Osszessegben, tag kijelentesekkel, metodologia nelkul sajnos nem lehet semmit megallapitani. De ha van barmilyen evidenciad amely ala tamasztja, hogy azsianak (a) jobb az oktatasa vagy (b) jobb a technologiai szinvonala, legyszives irj es add meg a hozzaferhetoseget.