Valaki jár(t) innen lengyelországi egyetemre?

1. válaszoló vagyok, csak nem volt időm eddig összeszedni a kinti tapasztalatokat. Annyi előnyöm van veled szemben, hogy én már a lengyel egyetemi tanulmányaim előtt is beszéltem egy olyan B1-es szinten lengyelül. Egyébként angolul tanultam kint. Amúgy nem mostanában volt már, hogy kint tanultam, úgyhogy simán lehet, hogy azóta pár dolog változott. :)

Kijutni nagyon körülményes volt, mert sem a Lengyel Nagykövetségen, sem a Lengyel Intézetben nem tudtak mit mondani nekem, hogy mi a menete annak, hogy magyar állampolgárként Lengyelországban tanulhassak. Mindemellé az egyetem angol honlapja is elég limitált infót adott arról, hogy mik a követelmények. Pl. le volt írva, hogy a középiskolai bizonyítványnak, ill. az érettséginek a fordítása meghatározott akreditációval rendelkező intézet fordíthatja csak le, de erről semmilyen részletet nem közöltek. Mivel szerettem volna meggyőződni, hogy milyen fordítást várnak el, rengetegszer hívtam a dékáni irodát, ahol a végén azzal hajtottak el, hogy írjak emailt. Ezt meg is tettem, amit ők többszöri emlékeztetés ellenére is ignoráltak. Na, ezt megelégelve autóba ültem és kimentem Lengyelországba pár napra, hogy személyesen megkérdezzem, hogy mi a teendőm. Elmentem a campusra, ahol angolul szinte senki nem beszélt, úgyhogy itt jól jött, hogy el tudtam mondani lengyelül is, hogy mit szeretnék. Az egész procedúra úgy kezdődött itthon, hogy az érettségimet hitelesíttetnem kellett (nem vagyok benne biztos, de talán az Emberi Erőforrások Minisztériumában voltam). Utána a hitelesített érettségit be kellett adnom a Külügyminisztériumba, ahol tettek bele egy Apostille tanúsítványt. Pár napra rá, amikor ez kész lett és felvettem, az érettségimet a lengyel nagykövetségen fordíttattam lengyelre, a 4 évnyi gimis év végi bizonyítványomat pedig az OFFI-ban. Ez így kb 200 ezer Ft volt. Miután kész lett minden fordítás, azokat hozzácsatoltam a jelentkezéshez és elküldtem. Lengyelo-ban egyébként nem kora tavasszal kezdik meg az egyetemi jelentkezést a felvételizők, hanem csak nyár elején. Ezt jó előre tudni, mert én nagyon későinek éreztem, hogy csak augusztusban tudtam meg, hogy októbertől (akkor kezdődik a tanév és jún. vége/júl. elejéig tart) kezdhetek-e ott.

Maga az egyetem - hiába van több angol nyelvű szaka is - nekem nagyon felkészületlennek tűnt a külföldi diákokkal kapcsolatban. Szinte mindenhol, minden csak lengyelül volt kiírva, sőt az egyetemi rendszernek (USOS) is voltak olyan funckiói, amik csak lengyelül működtek (pl. a sportok felvétele).

Ami tetszett:

- A diákokat egyenrangú félként kezelik, felnőtt embereknek tekintik a professzorok.

- Nem szívatnak feleslegesen. Megkövetelik a tanulást, de nem arra megy ki az egész, hogy megbuktassanak. Amúgy többségük elég rugalmas volt.

- Ha egy vizsgán a tanulók több, mint 50%-a megbukik, akkor a professzort veszik elő, hogy rosszul tanít.

- Minden egyetemi csoportnak van egy megválasztott kontakt személye (starosta), aki a csoport nevében tartja a kapcsolatot a professzorokkal a mindenkit érintő ügyekben. (Ez amúgy egy felesleges nyűg annak, akire ez a szerep jut, általában az akadémiai év elején ivós játékkal döntik el, hogy ki lesz az. :P )

- A jegyrendszerük sokkal árnyaltabb, jobban kifejezi a tudást. 2-es a bukó, 3-tól átmentél. Vannak féljegyek, tehát kaphatsz 3,5 és 4,5 jegyeket is. Az 5 a legjobb.

- Kevés olyan tantárgyunk volt, amihez kellett volna tankönyveket vennünk. Általában a tanárok túlnyomó többsége átküldte a prezentációit és azokból jól fel lehetett készülni.

- Olcsó volt ott tanulni. EU-s állampolgároknak 1000 PLN (80,000 HUF) volt egy szemeszter az én egyetememen, de vannak ösztöndíjak is. Az én 4,35-ös átlagom ehhez kevés volt. :D

- A diákigazolvány egy chip kártya, amit használhatsz bérletként is a tömegközlekedésen.

- Alapszakon az államvizsga szerintem elég könnyű volt.

- Bónusz pozitívum: Álláskeresésnél azt tapasztaltam, hogy mintha jobban megakadt volna a HR-esek szeme azon, hogy Lengyelországban tanultam. Szerintem nem sokan vagyunk így és van, miről emlékezni rám, mint jelentkezőre. :)

Ami nem tetszett:

- Némelyik előadó/professzor angolja nagyon gyenge volt.

- A könyvtárban elég limitált volt az angolul is elérhető szakkönyvek száma. Tanév elején versenyt futottunk értük (ha a tantárgy megkívánta).

- Lehet, hogy ez csak az én szakomon volt így, de a tananyagot nagyon sz@rul osztották el. 6 félév volt az alapképzés. Az 5. félévben szinte semmit nem csináltunk (de a szakdolgozat követelményeit sem mondták meg, hogy legalább azzal haladhattunk volna), a 6. félévben - amikor elvileg a legnagyobb figyelmed már a diplomamunkád köti le - úgy megküldtek minket projektekkel, beadandókkal és ZH-kkal, hogy az valami brutális. Az utolsó egy hónapba összezsúfoltak 3 ZH-t, 3 projekt leadási határidőt, 6 vizsgát és persze a szakdolgozat végső leadását..

- Bírtam volna, ha külföldieknek is van egy angol nyelvű gólyatábor. Csak a lengyeleknek volt.

- A lengyelek szinte minden ügyintézéshez a PESEL-t (személyi szám) használják, köztük az egyetemi rendszerekhez is. Ha nincs PESEL-ed, akkor lesz pár köröd az egyetem rendszergazdáinál.

- A dékáni iroda egy inkompetens føs volt. 2(!) évig jártam a nyakukra, mire végre kaptam egy tanulmányi szerződést.

Sem pozitív, sem negatív irányú megkülönböztetésben nem volt részem, úgyhogy erről nem tudok mit mondani. :D

Összességében a lengyel nyelv nagyon nagy előnyt tud adni. Nélküle is el tudsz lenni, de úgyis előbb-utóbb felkapod a lengyelt és akkor meg aztán minden sokkal egyszerűbb. Ha dönthetnék, minden előnyével és hátrányával együtt újra szívesen tanulnék Lengyelo-ban. Plussz életreszóló barátságokat kötöttem az egyetemi éveim alatt. :)

Hirtelen ennyi, sorry, ha túl hosszú lett. ;)