Angolul hogy mondják a magyarban lévő hosszú magánhangzókat? (í, ű, ő, ó)

több betűvel és szótól függően képzik azt a hangot. Nincs külön ilyen betű, csak kiejtésben van meg pár.

Pl.: Ű nincs.

Szerintem csak a megnevezésre gondol a kérdező, mint hogy a németek pettyes "a" betűje umlaut.

Acute nak mondják. á = a acute

Először is különbséget kell tenni a betű és a beszédhang fogalma között. A magyarban a kettőt az esetek többségében lehet akár egymás szinonimájaként is használni, mert nálunk egy betű egy hangot jelöl, és általában mindig ugyanazt. Az angolban viszont nem így van. Az angolban vannak külön betűk (letter), amikkel írásban lebetűzik a szót (ez a spelling), és beszédhangok (sound) amikkel, na, erre pl. magyarul nem létezik kifejezés, de tulajdonképpen a hangzását "betűzik el" a szavaknak (ez a sounding out), nem pedig azt, ahogyan leírják. Itt van róla egy videó, hogy érthető legyen: https://www.youtube.com/watch?v=A7liPOZgw9I

Ezek után konkrétan a kérdésedre a válasz:

Ha a "hosszú í" mint betű értendő, az nyilván nem "long i", hiszen náluk ennek a betűnek semmi köze nincs ahhoz a hosszú i hanghoz, amit mi magyarul kiejtünk. Ez náluk "i with acute" vagy "i-acute".

Ha viszont a beszédhangra gondolsz, ami a magyar nyelvben az í betűhöz tartozik, az valóban "long i", ahogy te is írtad, vagy ha precíz akarsz lenni, akkor "long i sound".

Hát nyilván azt, amilyen ékezet van rajta.

A két pont a betű tetején az umlaut, ezért az ö pl. "o with umlaut".

Mutatok egy trükköt. Itt egy Wikipédia cikk:

[link]

Ez most pl. az ő betűt mutatja, de ha a linkben a legutolsó karaktert kitörlöd és átírod arra a betűre, aminek az angol nevére kíváncsi vagy, akkor azt fogja kiadni.