A japán nevek egy része nem lefordítható? A szótár van, hogy nem fordítja le. Írok példát is.

Magyarországon amikor először felmerült, hogy vezetéknevet kellene adni az embereknek, a népesség túlnyomó részét a hivatása alapján nevezték el. Ilyen pl.: Tamás a kovács, tehát Kovács Tamás

Japánban egy másik megoldást adnak ugyanerre a problémára. Ők az alapján nevezték el az embereket, hogy merre laktak, és a környék jellegzetességéről nevezték el az ott lakó csalágot.

Tanaka 田中 Tanaka rizsföld közepe, tehát a falunak a rizsföldes részén lakó család kapta ezt a nevet, ami utána hagyományozódott. De persze sok falu van sok rizsfölddel, ezért van rengeteg Tanaka vezetéknevű ember (mint ahogy nálunk sok kovács). egyéb példák.: 山本 Yamamoto a hegy lábánál, 石川 Ishikawa köves folyó.

Ezeknek a fajta neveknek mindig van jelentése

A kivétel ezalól a nemesi családok leszármazottainak neve, akik sokszor a császártól kapták címüket, vagy egy ősi nemzetség tagjai, ami nem halt ki a háborúk során. Ilyen pl.: 阿部 Abe.

A legtöbb példa manapság a nemesi családnevekre mégsem a töri órákon tanult híres klánnevekből kerül ki. Vegyük például ezt a nevet: 伊藤 Itou, ami egy ma is gyakran előkerülő családnév. A második írásjegy az Itou névből, a 藤, szintúgy szerepel a híres, ősi 藤原 Fujiwara klán nevében is. Ez azért van, mert az Itou család az oldalága a Fujiwara klánnak, a nevében előkerülő írásjegyek pedig utalnak a család eredetére.

#11-es hozzászóló vagyok, és a #8-as hozzászólásra reagálnék még

"Példának okáért lehetséges, hogy a Taguchi/Takuchi/Tanokuchi névnek eredetileg semmi köze sincs a leírásához rendszeresített karakterekhez"

Ez sajnos nem egészen így van. Habár az írás valóban később került be, mint ahogy a családneveket leírni kívánt karakterek a nyelvbe, mégsem létezik olyan eset, amire felhívod a figyelmet.

Mivel a japán az egy működő nyelv volt, ezért írásjegyektől függetlenül a Ta hétköznapi szó, tehát a rizsföld, és a Taguchi családnév Ta-ja közötti kapcsolat ugyanúgy létezett azelőtt, hogy megpróbálták leírni ezeket a szavakat. Maga a Taguchi név a Ta szóból ered. Az írásjegyek átvételének módja úgy történt, hogy a Ta szó kapott egy írásjegyet, aminek rizsföld a jelentése, és az összes Ta szóból eredő szó (amik addig is léteztek) megkapták automatikusan ugyanezt az írásjegyet, amit a Ta szó is.

Olyan nem történt, hogy adtak egy írásjegyet a Ta szóhoz, és találomra biggyesztettek egy írásjegyet a szótól függetlenül a névhez.

"Habár az írás valóban később került be, mint ahogy a családneveket leírni kívánt karakterek a nyelvbe, mégsem létezik olyan eset, amire felhívod a figyelmet."

Bocsánat, már fáradt vagyok :D

így értem:

Habár az írás valóban később került be a nyelvbe, mint ahogy maguk a családnevek kialakultak, így valóban csak utólagosan döntötték el, melyik írásjeggyel írják le az adott családnevet, ennek ellenére mégsem alakult ki olyan példa, hogy az írásjegyek kiválasztásánál ne vették volna figyelembe a családnév jelentését.

Sehol nem írtam, hogy csak és kizárólag szakmákból erednek. Azt írtam, hogy volt egy probléma (ami megegyezett japánnal), és a föld két különböző részén érkezett hasonló válasz, ugyanarra a problémára.

Nyilván minden magyar ember találkozott kismillió vezetéknévvel, nem tudom honnan gondolod egyáltalán, hogy bárkinek ne tűnne fel, hogy nem mindenkinek szakmából van a vezetékneve. Elég gyenge, és bántó okoskodás azon a ponton, hogy "felszínesnek" nevezed a választ azért, mert szándékosan félreértetted. Így próbáljon meg segíteni az ember legközelebb.