A japán nevek egy része nem lefordítható? A szótár van, hogy nem fordítja le. Írok példát is.

A kuchi ajtónyílást, bejáratot is jelent, mint például az iriguchi (bejárat), deguchi (kijárat) szóban. Szóval a Taguchi valószinűleg azt jelenti, hogy "rizsföld bejárata".

Amúgy a legtöbb szótár nem tartalmaz személyneveket.

Kiegészítés:

Japánul rákeresve azt találtam, hogy a "taguchi" azt a helyet jelöli, ahol bevezetik a vizet a rizsföldre.

[link]

Ahogy #1-es is írta, a nevek (sem család-, sem keresztnevek) nem szerepelnek a szótárakban. Hacsak nem teljes mértékben megegyeznek egy szóval, illetve annak írásmódjával. Bár ettől még az eredeti jelentésük lehet eltérő.

Japánban is léteznek viszont névetimológiai szótárak!

Ami az olvasatot illeti, előfordul, hogy egyetlen névnek számos eltérő változata is van. Ez régiónként változhat.

A Taguchi/Takuchi (mellesleg olvasható úgy is, hogy Tanokuchi) esetében magam is automatikusan a rizsföld vagy ültetvény bejáratára gondoltam volna.

Ezzel kapcsolatban ajánlom figyelmedbe az alábbi cikket:

[link]

Az előbbihez ugyanakkor hozzátartozik, hogy Japánban a 7. század közepéig nem volt alkalmazott írásrendszer, így aztán az azt megelőző korokból sem a szavak, sem a nevek, sem azok eredete/jelentése, sem pedig pontos kiejtésük nem ismeretes. Az azután bevezetett írásrendszerek pedig alapvetően eltértek a japán nyelvtől, így nem teljesen voltak alkalmasak annak tartalmi és/vagy kiejtésbeli rögzítésére sem.

Példának okáért lehetséges, hogy a Taguchi/Takuchi/Tanokuchi névnek eredetileg semmi köze sincs a leírásához rendszeresített karakterekhez, és azok csupán fonetikusan felelnek meg az adott névnek; vagy épp ellenkezőleg - az sem kizárt, hogy a nevet eredeti jelentésének megfelelően tényleg a "rizsföld" és a "száj/bejárat" karakterekkel kell leírni, de a legkorábbi lejegyzésekor még egészen máshogy kellett kiejteni! (Persze ez csak egy példaszerű felvetés.)

Még a jelenleg ismert legkorábbi írott dokumentum (a 712-re datált man'you-gana írással lejegyzett Kojiki) pontos kiejtése sem 100%-ig bizonyos. Ebből következik, hogy a nevek - bár névetimológiailag valamilyen szinten visszafejthetők - valódi eredete, jelentése, tartalma elég homályos terület Japánban (is).

Persze ettől még érdekes téma!

Azért manapság jó 90%-ban egyértelmű az olvasat, de persze mindig akadnak kivételek.

Igen, a konkrét kiejtést hiraganával rögzítik, de névtáblákon katakana, vagy roumaji is előfordulhat (a kanjik felett furiganaként).

A japán nyelvben és írásban is létezik szóköz (többféle is), bár ennek inkább esztétikai okai lehetnek. Bizonyos esetekben a szöveg egészen egyszerűen megkíván egyféle tagoltságot. Olyan ez, mint a vízszintes írásmód. A japán írás hagyományosan függőleges és jobbról balra halad. Idővel viszont – főként a számítástechnika egykori „korlátozottsága” következtében – a japánok is bevezették a vízszintes és balról jobbra haladó írást, ami aztán elterjedt. A szóközzel is ez lehet a helyzet. Persze ettől a hagyományos írás még nem ment ki a divatból, sőt tulajdonképpen az a hivatalos (mellesleg függőleges írásban még nem láttam szóközt).

Nevek esetében konkrétan azért szokás szóközt használni, mert vannak nevek (főként keresztnevek), melyek egyetlen, vagy éppen több, de ritka kanjikból állnak, és nem minden esetben egyértelmű, hogy melyik kanji hova tartozik. Ez persze nagymértékben befolyásolja a lehetséges olvasat(ok)at is. Érdekes, hogy a nem japán nevek esetében a katakanákkal írt névrészeket viszont nem szóközzel, hanem úgynevezett interpunct (japánul nakaguro) jellel szokás tagolni.