Mi a különbség? Kanojo, shoujo, onnanoko?

A sejtésed többé-kevésbé helytálló!

Kanojo: ő (E/3 nőnem); illetve barátnő, vki kedvese

Shoujo: kislány, kamaszlány, ifjú hölgy, bakfis

Onnanoko: lány

A "jo" pedig nem más, mint az "onna" kanji egy másik, ún. on-olvasata (további on-olvasatai: nyo, nyou).

Pl.: az "onnanoko" szó leírva az "onna" (nő, asszony) kanji, a "no" hiragana (mint birtoskos jelző partikula), és a "ko" (gyermek, ifjú) kanji összetételéből áll. Ha a 2 kanji közül eltávolítod a "no" hiraganát, marad az "onna" + "ko" kanjik összetétel; és mivel előbbi on-olvasata "jo", utóbbié pedig "shi", máris megkapod a "joshi" (női) szót!

Az "onna" kanjinak egyébként létezik még pár kun-olvasata: me, omina, onago, ouna, onaa, ona (utóbbi 5 meglehetősen ritka, sőt talán archaikus olvasat); valamint néhány nanori-olvasata is: ta, tsuki, na.

- A japán nyelv és írásrendszer csodái...

A nanori (név-olvasat) a kanjik azon olvasata, amit kizárólag személynevek esetén használnak.

Ami a „tsuki” szót illet, az csakugyan azt jelenti, hogy „Hold” vagy „hónap”, de amire te gondolsz, az egy másik kanji kun-olvasata. Tehát nem, ebben az esetben csupán homonímiáról van szó; a kanji jelentése viszont továbbra is „nő” vagy „asszony”.

De ha már így rákérdeztél, a „Hold”/”hónap” jelentésű kanji nanori-olvasatai: „oto”, „su”, „mori”, illetve a némileg módosult „zuki” és „dzuki” (előbbi esetében a „su”, utóbbi esetében pedig a „tsu” kap dakutent/nigorit).

Manapság ritka, de régebben voltak olyan furfangos írásmódok is, hogy pl. azt a családnevet, hogy Takanashi – ami pusztán a kiejtés alapján azt is jelenhetné, hogy „nincs sólyom” – úgy írták le, hogy azt a logika, illetve a szabályok szerint „Kotoriasobi”-nak kellett volna olvasni. „Kotoriasobi”: „ko” (kis) + „tori” (tori) + „asobi” (játék), vagyis „kismadárjáték”, „kismadarak játéka”. Hogy miért? Nos, ahol nincsenek sólymok, a kismadarak (szabadon) játszadozhatnak!

További hasonló példák:

Yamanashi: jelentheti azt, hogy „nincs hegy”, és leírható a „tsuki” (Hold/hónap) + „miru” (lát) „sato” (falu, vidék) kanjikkal, hiszen ahol nincsenek hegyek, ott semmi sem takarja el a Holdat.

Watanuki: jelentheti azt, hogy „gyapotszedő/gyapotszedés”, és leírható a „shigatsu” (április) + „tsuitachi” (elseje) kanjikkal, hiszen a tavasz kezdetével megkezdődik a gyapotbegyűjtés idénye.

Ninomae: jelentheti az, hogy „kettő előtt(i)”, és egyszerűen leírható az „ichi” (egy) kanjival, hiszen az 1 a 2 előtt áll.

Ichijiku: jelentheti azt, hogy „egy jegyű/betű(s) 9”, és leírható a „ku/kyuu” (kilenc) kanjival, hiszen az egy „betű” (kanji) és hát 9...

Utóbbi példák nem tartoznak a nanori-olvasatok közé, és elég ritkák is; csupán érdekességből írtam őket.