A kínai és a japán közül melyiket választanátok ha csak a könnyen tanulhatóság a szempont?
Tudom, hogy ezer aspektusból érdemes megvizsgálni melyikbe kezdjünk bele. De most kifejezetten arra lennék kíváncsi, melyiket mennyire egyszerű magyarként megtanulni.
Írás és olvasás is persze. Nyelvtan, minden. Csak nyelvi szempontból, az üzleti haszon, animék, álláslehetőségek nélkül.
Itt a vége felé elírtam és ki is maradt egy fél mondat, korrigálom önmagam:
Pl a koreai írás a világon az egyik legkönnyebb - bár erre is lehetne kontrázni, hiszen a túl logikus és minimalista dolgok általában kevéssé "karakteresek", kevéssé sajátosak. Függőleges vonal, vízszintes volna, pöcök nélkül, egy pöcökkel, két pöcökkel, plusz itt-ott karika. Lényegileg csak ilyen elemekből áll a hangul/csoszongul, tehát a koreai írás.
De a koreai kiejtés a világon az egyik legsajátosabb! Ezt is tartsd szem előtt! A koreaiaknak nagyon nehéz idegennyelvet beszélni, mert nem hallják ki születetten a zöngés-zöngétlen párok közti eltérést.
AZONBAN van ehelyett olyan fajta három mássalhangzó csoport a koreai nyelvben, melyeket a legtöbb más nyelv beszélő NEM hall ki, és CSAPDA az, hogy a kezdő, koreaiul tanuló azt hiszi, jól ejti a szavakat, viszont mivel a koreai nyelv tele van azonos alakú szavakkal (főleg a kínai eredetű szavaik miatt és a japánnal pl ennyiből párhuzamos a koreai nyelv), ezért ha a született koreai hallja az idegen ajkúakat koreaiul beszélni kezdőként, akkor GYAKRAN a koraiak nem tudják, hogy az azonos alakú szavaik közül melyiket akarta mondani a tanuló, hiszen többnyire mást mond a kezdő, mint amit akar - TUDTA NÉLKÜL!
Konkrét példa:
TAL - THAL - TTAL
Ezrével van ilyenfajta három csoport a koreai nyelvben, és a pláne, hogy EGYENKÉNT IS VAN SOKSZOR 3-4, AKÁR 10 JELENTÉSE adott szónak, pl bár nem tudok koreaiul, de lehet, hogy a
TAL-nek van , mittudomén, 4 jelentése, a THAL-nak 8, a TTAL-nak meg 10 jelentése.
Gondolj bele... aki nem koreai, mennyi sok jelentést kavarhat keverhet, és NEM ATTÓL nehéz, döntően, hogy technikailag nehéz ejteni, hanem a finom különbségek kihallása és ejtése!
Bár egy magyarnak mind kihallani, mint ejteni is viszonylag nehéz.
Pl a T egy normál ejtésű mássalhangzó, mint a magyar T, körülbelül.
A TH hehezett (aspirált), egy angolnak az a baja vele, hogy többnyire csak TH-t ejt, T-t nem, míg a magyar épp fordítva.
És akkor nem beszélve, hogy a TT meg erősen ejtett, kemény T, kb mint a magyar dupla TT, CSAKHOGY szavak elején is gyakran ejtik!!
Pl tehát: TTAL...
Ennyit meg tehát a koreai nyelv lényeges, elgondolkodtató, egyik problematikájáról.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!