Akik franciául tanulnak/tanultak: mi adja a francia nyelv tanulásának nehézségét?

Én gimiben tanultam három évet, de úgy, hogy minden héten öt francia óránk volt. Rengeteget gyakoroltuk, hatalmas anyagmennyiségeket egyszerre, néha sírtunk a kimerüléstől, főleg az érettségi évében, amikor inkább mást tanultunk volna.

Viszont nagyon könnyű volt tanulni, mert számomra a nyelvtana hasonított a magyaréhoz, legalábbis a magam számára tudtam párhuzamokat vonni, amelyek megkönnyítették nagyban a tanulást. Szerencsére sem a helyesírással, sem a kiejtéssel nem voltak gondjaim, talán szerencse, vagy nyelvérzék, de én egyre jobban megszerettem és most nagyon hiányzik. Volt valami rendszere a dolognak, mint a matematikának (nem vagyok jó matekos, de voltak fejezetek, amiket imádtam a rendszerük/logikájuk miatt). 21/L

A kiejtése nehezebb, mint a többi újlatin nyelvének. Hogy "nehéz" lenne, az enyhe túlzás (nehéz kiejteni a thai vagy a vietnami nyelvet, ehhez képest a franciát könnyű).

Ami a kiejtést illeti, a franciában 3-féle olyan magánhangzó van, ami hasonlít a magyar "ő"-re, és kétféle olyan, ami hasonlít az "o"-ra. Ezeket aztán sokan keverik, ami hibás. A francia hangokat meg kell tanulni. (Ez néhány óra alatt lehetséges). A kiejtésnek magasabb szinten még további szabályai is vannak, hiszen az összefüggő szöveg kiejtése kissé más, mint az elszigetelt szavaké. Ez további néhány tucat szabály, amit meg kell tanulni, de nem hinném, hogy kifejezetten nehéz.

Mivel a kiejtés megtanulása a nyelvtanulás elején is megjelenik, ezért ez az, ami kezdetben "elrettent". Egyébként semmivel sem bonyolultabb nyelv, mint a többi újlatin, amelyek rém egyszerű nyelvek. Igeidőből pedig egyáltalán nincs sok a franciában, épp anyi van, amennyire szükség van.

Na most. Igen, hülyeség ez, hogy bonyolult a kiejtés, egyszerűen foglalkozni kell vele meg a nyelvvel is, odafigyelni mit hogyan ejt a tanár és te is hamr ráérzel, nem nagy cucc. Fősulin most kezdő csoportban kellett újrakezdenem, mert más nem volt, de néha sírni tudnék arttól, hogy elmondja a tanár a szót és nem tudom, hogy az emberek hülyék vagy csak süketek, de nem képesek visszamondani. Ugyan nem hiszem el, hogy olyan nehéz kimondani azt pl, hogy állé, aller helyett... Mindegy.

Vannaka nyelvtanban olyan dolgok, amiket csak bedeggelni lehet, mert sok van belőle és nem mindig logikus (gondolok pl. a névelő nemére vagy az igék vonzatára, hogy "de"-t vagy "á"-t vonz). Az igeidőkkel volt a legkevesebb bajom, ott megvan szépen, hogy mi mire épül, hogy kell ragozni meg azt is tudod, hogy melyiket mire használod, nincsenek olyan baromságok benne, mint az angolban. Persze egy angolos számára először durva lehet az igeragozás, de azt is csak meg kell érteni, hogy hogy van nem bonyolult az sem) és meg kell tanulni a szavakat és kész.