Honnan lehet tudni, hogy az oroszban mikor kell lágyító jelet rakni?

Az a baj, hogy a lágyság- és keménységjel használata nekünk magyaroknak nem olyan "egyszerű".

A lágyjágjelnek jellemzően két funkciója van:

1. az előtte álló mássalhangzót lágyítja

2. elválaszt két mássalhangzót.

Vannak alapesetek, ahol egyértelmű a lágyságjel szerepe. Ilyen pl. ть, az ль [ty és majdnem ly, de linkább lágy l]

Viszont a жь és шь esetén semmi szerepe nincs, azaz hangzást nem módosít. A ж és ш betű mindig keményen hangzik. Ellentétben a ч és щ betűkkel, amelyek függetlenül, hogy ott van-e a lágyjel (чь, щь), mindig lágyan hangzanak.

Az е, ё, и, ю, я betűk önmagukban is lágyító hangzók. Azonban amikor ezek mássalhangzót előznek meg, akkor mintegy "elválasztó karakter" helyezik be a lágyságjelet.

(pl. мья)

A beszédből, hangsúlyból lehet tudni, hogy hol van lágyságjel. Illetve a nyelvtani szabályok megfelelő elsajátítása után már annyira nem bonyolult.

Azt,hogy mikor és hogyan használod inkább ne tanulgasd külön. Sokkal könnyebb ha nem ezzel foglalkozol, hanem egyszerűen csak megtanulod az adott szót kiejteni. Vannak az orosz nyelvnek nehezebb nyelvtani részei is.

A lágyjel az előtte álló mássalhangzó lágyságát jelzi, a zs, sá, cs, s előtt nincs jelentősége mert ezeket keményen ejtjük. A lágyságjelző betűk (já, jó, je,ju,ji) előtt egyben elválasztó jel szerepét is betölti, azaz az előtte álló lágy mássalhangzócsoporttól.

A keményjel azt jelzi,hogy az előtte álló mássalhangzót( kivétel a sz, z) keményen kell ejteni. Ezenkívül a keményjel is elválasztó jel szerepét, azaz elválasztja a megelőző kemény mássalhangzót a következő ( j+magánhangzó) hangcsoporttól.

Ez van a nyelvkönyvben. Csak sajnos cirill betűkészlet híján nehéz visszaadni az orosz betűket.