Épp azt olvasom az egyik könyvben, hogy vannak szavak, amelyeket főnévként is, és igeként is használhatunk. Milyen szabály vonatkozik rájuk?

Ez nagyon egyedi.

Mondhatnám előbb a mondatban betöltött hely az ami meghatározza,hogy most igeként,főnévként vagy melléknévként használod,de ez még kevés,mert lehet,hogy igeként is több jelentéssel bír.

Igazából ha találkozom velük,akkor a szövegkörnyezet az,ami meghatározza jelentésüket.

Ráadásul vannak a phrasal verbs-ek ahol valamit még az ige mellé raknak és onnantól teljesen mást fog jelenteni,mint eredetileg. Rengeteg ilyen van és egynek sokszor több jelentése is van.

Olyan is van ,hogy egy ige folyamatos és szimpla formája más jelentéssel bír.

Ezért jók a sokak által említett egynyelvű szótárak,mint pl. ez:

[link]

Jó esetben példákat is írnak.

És ha még mindez nem lenne elég,akkor elég sok kifejezés is van ami a phrasal verb-ekhez bár hasonlóak,de ezek inkább mondások vagy kifejezések.

Nem sok van ilyen -

Meg nagyon sokszor véletlen egybeesés

Általában ez a tipikus, talán úgy 80-90%ban:

főnév: 'progress

ige: pro'gress

"Nem sok van ilyen"

Egy fenyőt nem, majd' minden második-harmadik ige egyben főnév is... de jól írta az egyes és a négyes: a szövegkörnyezetből kiderül (általában, mer' azért álltam én már mondat előtt, és csak bámultam, mint bornyú az új kapura:)), ill. a főnévnél többnyire elöl a hangsúly, igénél nem... írott szövegben ez azonban nem igazán segítség. Szabály szerintem nincs rá. :)