Meg lehet-e tanulni jól kínaiul, japánul és koreaiul is?

Öt évig tanultam japánul. Mivel a kanjik alapvetően a kínai írásból jöttek létre, szerintem elég nagy az esély a keverésre. Nyilván ez attól függ, hogy melyik nyelvet használod nagyobb túlsúlyban. Viszont a japánt a koreaival szerintem nem lehet keverni, a kínai és a koreai közötti kapcsolatot nem ismerem. Utóbbinál sem hinném, hogy sok keverési lehetőség lenne, írásban legalábbis biztosan nem. De nekem a hangzásuk is annyira eltérő, hogy nem tudnám keverni. Egy ideig tanultam koreaiul, csak aztán már nem volt rá elég időm és abbahagytam.

Hatalmas elszántság és kitartás kell, akármelyiket is választod. Fontos a jó tanár is, aki ösztönzőleg hat rád és nem csak leadja az anyagot, aztán magadra hagy.

A japán és a koreai kb úgy viszonyul egymáshoz, mint a német és a svéd, vagy az olasz és a spanyol, vagy a horvát és a szlovák. Ugyanaz a nyelvcsalád, hasonló a mondatszerkesztése és a fonetikája.

Ha gyakorlati szempontjaid nincsenek (pld hogy valamelyik országban szeretnél dolgozni, letelepedni, tanulni stb) akkor első blikkre a koreait javasolnám, hogy azzal kezdd.

A koreai nagyon ritkán folyamodik a kínai fogalomképekhez (szavakat jelentő ideogrammák). Sőt, a japánnal ellentétben kanákat (szótag-karaktereket) sem használ. Írásképe szótagonként rendezett hangjegyekből áll, amik teljesen fonetikusan olvashatóak. A nyelvészek szerint a világ egyik legkönnyebb írásmódja.

A koreai és a japán egy-egy ragasztó (ragozó) nyelv. Mondattanát illetően a magyarhoz hasonlóan téma-réma-állítmány rendszerű a szórendje. A "téma" még önálló mondatrészként is él, saját végződése van, ezt használják alanyi vagy tárgyi végződés helyett.

A kínai alapvetően szigetelő nyelv, az angolhoz hasonlóan. A fonetikájának szinte egyedien jelentésmegkülönböztető szerepe is van. Majdnem minden alapszó egy szótagú, de egy-egy szótagnak négy különféle "dallama", intonációja lehetséges, és ettől ugyanúgy függ a szótári jelentés, mint az artikulációtól. Az írásától eltekintve főleg ez teszi szokatlanná, nehezen elsajátíthatóvá.

Egy magyar a japán és a koreai nyelvet fogja ismerősebbnek érezni, vagyis relatíve a magyarhoz hasonlónak. A kettő közül a koreainak messze könnyebb az írásmódja, de ha csak beszélni akarnál megtanulni, akkor akár a kettőt párhuzamosan is tanulhatnád, és valószínűleg nem kerülne dupla befektetésbe.

Vannak Budapesten koreaiul tudó, és japán ismerőseim, ha érdekel, vagy valakivel gyakorolni szeretnél....

(Kínaiban nem tudok segíteni.)

De miért egyszerre a 3-at? Szerintem egy is elég, aztán ha már megy, jöhet a többi.

Ha elém tennének egy koreai és egy japán nyomtatott szöveget, egyből felismerném a koreait, nem lehet összetéveszteni a japánnal. A kínait nem ismerem. Szóval ennyit tudok, japán-koreai között nagy a különbség. Én nyáron kezdek el koreaiul tanulni.

Munkavállalás szempontjából a japánt vagy a koreait javasolnám elsőként. Elég sok ázsiai cég van Magyarországon is, ahol a tolmácsokat nagyon megbecsülik, ha igazán jól tudja az adott nyelvet. (Van is ilyen ismerősöm, ő japánul tud, és szépen is keres.)

Hogy a kettő közül melyikkel kezdj... amelyik jobban vonz. :) Én anno koreait akartam tanulni, de erre nem volt lehetőségem, ezért választottam a japánt. Aztán meg a kettő párhuzamosan nem működött, ráadásul a japán kötelező volt (suliban tanultam), a koreai "szakkör" meg is szűnt, szóval...