Egyetemisták, miért esik nehezetekre nyelvet tanulni?

1.Alap/ingyenes nyelvoktatás minősége nulla.

2.Minőségi oktatás 3000ft/óra.

Nem akarlak kioktatni,de...

1,Neked most nem volna bevételed

2,Tudod nagyon sok mérnöki karon,ahol nem büfészakon szerzed meg a Diplomádat (bölcsész),brutálisan nehéz egy BSc. képzést is megcsinálni,mert nincs idő a kötelező gyakorlatok miatt,most nem a szemináriumokra gondolok...

Gondolhatod,hogy nincs elég idejük erre...2-3 hónap meg önmagában lófasz egy nyelvet normálisan középszintre megtanulni az igaz,de akinek a 2-es is elég,az emiatt hagyja a végére...

Én személy szerint 2 idegen nyelven beszélek.(a keleti régióban meg semmi munkalehetőség)ha nyelvet kellőképpen beszéled,akkor külföld,és Punkt!

Helyesbítek: könnyű elhelyezkedni normális ANGOL nyelvtudással. Bármely nyelv nagyszerű, de with a conversional level of English only. That's it.

Másrészt: aki jól tud nyelveket tanulni, az nyelvszakra megy. Neki akár egy év, egy nyelv. A bent ragadtak pedig munka és család mellett járnak egyetemre, ami önmagában is nagyszerű. Meg kell nézni, hogy az eszperantó megfelel-e az egyetemnek. Ja, hogy angol kellene? Az nem egy nyaras nyelv.

Egyébként én már három idegen nyelvet beszélek, pedig nem vagyok nyelvzseni. Igaz, nem munka mellett tanultam.

Sok diplomázó a nyelvvizsgája után soha az életbe nem fogja használni a nyelvet, csak a diplomájához kell. Ezért elég neki az "éppen csak átmentem rajta", ami némely szaknál teljesen reális, mert eléggé kicsi az esélye annak, hogy egy pszichológushoz orosz, japán, török, spanyol, olasz, angol, német stb. kliens fordul, vagy egy pl történelem-magyar szakos tanár köteles lenne szót érteni a külföldi diákjával.tegye azt meg a idegen nyelves kollega.

Persze van, ahol kell a perfekt nyelvtudás, a gazdasági szakosoknál vagy a nyelvtanároknál. De némely tanulmányoknál teljesen fölösleges, csak a hallgató kapacitását csökkenti egyes tárgyakról, illetve pénzkidobásnak minősül.

30/F

Több oka lehet, pl.:

- Rossz az iskolai (nyelv)oktatási rendszer - vö. Svédországban szinte mindenki beszél angolul, ez ott alap.

- Az egyetemistának nincs ideje/pénze/energiája nyelvet tanulni, elvették a nyelvtől a kedvét korábbi tanulmányai során. (Azt nem mondom, hogy nincs nyelvérzéke, mert mindenkinek menne a nyelvtanulás, akinek kedve van hozzá és normálisan tanítják.)

- Esetleg egyéb személyes okok is lehetnek, esetleg végigbulizza az egyetemet. Nem általánosítok, de ilyen is lehet.

Igaz, aki pl. már középiskolában tudja, hogy egyetemre fog menni és ismeri a követelményeket, valamit biztos tehetne annyi idő alatt érte, nem tudom.

Sokaknak csak a magyar közoktatás nyújtotta nyelvórákra van pénze ami egyenlő a nullával, van aki befizet jó drága tanfolyamokra de nem tanul mert azt hiszi hogy az hogy beül már elegendő lesz a tudás megszerzéséhez.

Vannak akik nem tanulnak csak a kifogásokat keresik mint például ez nekik úgyse fog menni, nem is fogják használni, túl elfoglaltak az egyetemmel és hasonló.

Általában aki egyetemre jár, és azt jól szeretné teljesíteni, hamar szembesül azzal a ténnyel, hogy kevés ideje marad nyelvtanulásra. Műszaki vonal esetén ez különösen igaz.

Ha valaki nyelvvizsgára készül egyetem közben, hamar tapasztalja, hogy az egyetemi eredmények rovására megy.

A nyelvvizsgával rendelkezők zöme már egyetem előtt letette azt, hisz középiskolában rengeteg szabadidő adódik, mely fordítható nyelvtanulásra.

Valóban, a leendő egyetemisták már előre betervezhetnék a nyelvvizsgát, viszont sokan hajlamosak tologatni azt, más időpontra, mondván hogy van még idő...

Persze akadály részét képezheti az is, hogy a nyelvvizsga nem egyenlő a középszintű érettségivel.

Azaz többlet szellemi munkabefektetés szükséges, mely tevékenység gyakran igényel magántanári és/vagy nyelvtanfolyami segítséget, melynek anyagi vonzata sok esetben nem megoldott.

Persze ilyenkor sem szabad feladni, megoldás lehet pl. diákmunka vállalása, habár ilyenkor meg mindig fáradt az ember és megint kevés az idő, de nem kivitelezhetetlen, tapasztalatból mondom.

Munka mellett nehéz tanulni.

Utolsó vagyok, még egy valamit megemlítenék. Azok akik most szereznek diplomát, ill. korábban, kb. a 25-30 éves korosztály.

Az ember a nyelvekre legjobban 14 éves kor alatt fogékony. Amikor az említett korosztály azokat az időket élte, szinte alíg volt oktatási segítség, maximum magnószalag, azelőtt meg magnetofon.

Kevés lehetőség volt idegen nyelvű filmek letöltésére, felirat letöltésére szintén.

Akik 2000 után születtek, szinte belenőttek a számítógép világába és az internetbe, sokkal több lehetőségük van pl. filmet nézni felirattal/ zenét hallgatni.

Ma már interaktív gyakorlófelületek vannak, lehet chatelni, idegen nyelvű fórumokat olvasgatni, stb.

Ki lehet írni pl. ide a gyikra, egy-egy mondatot, hogy helyes -e, általában válaszolnak.

15 évvel ezelőtt ez nem volt.

Ha valamit nem értettél, kevesebb eszköz állt rendelkezésre.

Szóval az elmúlt 15 évben óriási változás ment végbe és ez meg is fog jelenni a jövőben.

De sajnos ez a korosztály ebbe a kategóriába esett bele és ez adatott meg.