Melyik nyelveket tanuljam meg?

Attól függ, mellette mi az ami érdekel. Ha csak a nyelveket nézzük, akkor hogy tisztességesen megtanuld az egyiket, ahhoz iskola után is legalább egy órát kell tanulnod mellette. Ha felveszed az olaszt, akkor ez már napi három órát jelent csak a nyelvből. Ha mellette a szerbet is tanulni akarok, akkor ott meg, mivel magadtól tanulod, minimum két óra kell. Így ha pl. délután 2-re érsz haza, ahhoz hogy fejlődj, kis szünetekkel, este 8-ig tartana a tanulás, és még utána jön a többi tantárgy. Jobb (vagy inkább rosszabb) esetben csak az érettségi tantárgyakat kell tanulnod, de sok helyen ugyan úgy megkövetelik pl. a biológiát vagy kémiát (ráadásul ha jól tudom, nektek már természettudományos érettségi is kell). Tehát az egész napod rámenne. Az első héten még talán bírnád ezt, de utána belefáradnál, és úgy mint a némettel már megtörtént, megint lemaradnál.

Nyomasd tovább az angolt, németből próbálj felzárkózni. Olaszt, ha tényleg meg van a jó alapod, akkor talán még az is belefér, de a szerbet hanyagolnám, mert túl sok lesz az már.

A négy nyelv akkor hasznos, ha amit elsőként is írtam, mellette nem érdekel más. Úgy értem, hogy mellette nem akarsz pl. orvos lenni, mert akkor egyik részről esélytelen, hogy a reál tárgyak kemény tanulása mellett te három nyelvből még nyelvvizsgát is tegyél. Na meg akkor a későbbi életed során is csak akkor lesz fontos a nyelv, ha kimész külföldre. De ha nem érdekel különösebben semmi, viszont szívesen tanulsz nyelveket, szívesen tanulod szabadidődben és szívesen lennél pl. tolmács, akkor talán érdemes a 4. nyelvet is elkezdeni tanulni. Egyébként továbbtanulásnál 2 nyelvvizsgát fogadnak el, azok után jár a pont, harmadik vagy negyedik már "nem ér semmit". Nem adnak érte pluszpontot.

Az hogy továbbtanulásnál mit fogadnak el, meg hogy pont szempontjából hány nyelvből érdemes nyelvvizsgázni, az egy dolog. De érdemes középiskola alatt minél több nyelvet összekaparni, ha az ember ilyesmi építeni akar. Ugyanis egy kemény egyetemen még ennyi idő se lesz a nyelvtanulásra.

Szerbül, románul, szlovákul, vagy ilyen szomszédos nyelveken azért nem érdemes tanulnunk, mert akármilyen állást hirdetnek ezekkel a nyelvekkel, ott fog tolongani egy rakás határontúli magyar a jelentkezők között, akik sokkal jobban tudják a nyelvet, mert anyanyelvi környezetben sajátították el. Emiatt inkább őket veszik fel.

Az angol és a német nyelv mindenképpen hasznos, utána következik a francia és az orosz, utána olasz és spanyol. Végülis az olasszal se lőhetsz nagyon mellé, azért Olaszország közel van, és Magyarországon nem beszélik annyian a nyelvet.

Az orosz alapvetően azért tűnhet nehéznek, mert különbözik azoktól a nyelvektől, amiket nagyjából ismer az ember. Az angolhoz, némethez, magyarhoz nem sok köze van. A cirill betűs Ábécé nem nagy kunszt, pár nap alatt meg lehet tanulni olvasni. Kb. ugyanolyan ragozós nyelv, mint a német. 6 főnévi esete van, a németben 4. Viszont az oroszban a főnevek is durván ragozódnak, nagyon sokféle ragot kaphatnak. Igeidőkből nincs viszont annyi.

A franciának a kiejtését mondják nehéznek, alapvetően viszont csak a pontos hangok elsajátítása a nehéz (mint minden másik nyelvben), különben a kiejtés nagyon szabályos, ha már megtanultad az elején, hogy milyen betűkapcsolatot hogyan mondasz ki, mik a néma magánhangzók a szó végén, hangkötés, ilyenek. Összességében a francia kiejtés a némethez hasonlóan szabályos, csak a szabályai furák is picit logikátlannak tűnik az egész elsőre.

Az angolhoz hasonlóan sok ideideje van, a némethez hasonlóan ragozódik, de sokkal lájtosabban. Kivéve az igeragozást, amely a franciában durvább, mint a németben. Viszont könnyebbség, hogy a szavak jórésze ugyanaz, mint angolban, és még a némettel is sokszor vannak hasonló szavak.