Japán "Te" て - forma hogy is van igéknél?
A て kapcsolatos formájára lennék kíváncsi az igéknél.
Nem értem a て,で végződés és a szótő közötti rész mi alapján változik meg.
pl:
書く (szótári alak) 書きます (masu forma) ~き->いて (て-forma képzése) かいて(て-forma)
(mert ebből nekem úgy jön le, hogy a masu forma megváltozott szótagjának magánhangzóját kell beilleszteni a szótő és a て közé, de ez csak a erre a példára igaz)
a következő példákban nincs semmi logika(mármint nekem :D )
わかる > わかります > わかって
しぬ > しにます > しんで
読む > よみます > よんで
Szóval összefoglalva valaki megtudná mondani a mi alapján kell képezni a te formát igéknél, esetleg még azt mitől függ, hogy で vagy てkerül a végére.
A te alak és az ezzel majdnem teljesen megegyező ta alak talán a japán ragozás legösszetetebb része.
Ugyebár az igéknek két csoportja van ragozás szerint: ichidan/ru-igék/II. tipusú igák és godan/u-igék/I. tipusú igék.
Az ichidan-ok (tehát oboeru, kariru, haraeru, iru) egyszerűen megválnak a ru-végződéstól és te-t kapnak.
A kivételek: suru -> shite; kuru -> kite. Speciális kivétel iku, aminek itte lesz a te alakja (szabályosan iite lenne).
A godan igék (iku, aru, yobu, hanasu) kicsit nehezebbek, mivel itt több csoporttá válnak szét:
1) su-re végzödők
itt su-ből shite lesz
hanasu -> hanashite
sasu -> sashite
2) ku/gu-re végzödők
itt ku-ből ite lesz, és gu esetén tovább viszi a zöngésedést és ide lesz.
kaku -> kaite
kiku -> kiite
oyogu -> oyoide
togu -> toide
3) mu, bu, nu-re végződök
itt az utolsó szótagból nde lesz
sumu -> sunde
asobu -> asonde
shinu -> shinde
komu -> konde
4) ru, tsu vagy u-re végződök
itt tte-vé alakul az utolsó szótag
hashiru -> hashitte
kaeru -> kaette
aru -> atte
kiru -> kitte (persze itt 切る-ról van szó, nem 着る-ról, ami kite)
katsu -> katte
iu -> itte
au -> atte
És azt hiszem a szótári alak ezzel be van fejezve.
A igék tagadás két féleképpen is lehetséges:
nai -> nakute: ez a leggyakoribb (nakute mo ii, nakute we ikenai)
nai -> naide: ez ritkébb (naide kudasai)
Nakute azt jelenti, hogy nem csinált meg valamit, míg naide erősen hangsúlyoza, hogy az nélkül csinált valami mást
Tabenakute neta -> nem ettem és aludtam
tabenaide neta -> evés nélkül aludtam (ebben benne van, hogy elvárt lett volna, hogy egyen alvás előtt)
A kopula (da) te alakja de. (Na-mellékneveknél is ez jön elő)
Melléknevek az utolsó i-jüket kute-re váltják le. Tagadásukban a nai i-jét. (Itt nincs olyan, hogy oishikunaide, csak oishikunakute)
Desu-nek és masu-nak is van te alakja, de ezeket nem használhatod úgy, ahogy a szótári alakot (igaázból csak kifejezésekben használatos): deshite és mashite.
Hozzátenném, hogy a te-alak kapcsolatos jelentésében a masu igegyök is használatos, bár ritkább és sokkal formálisabb.
Továbbá van egy olyan partikula, hogy tte (néha: te), ami a to, mint idéző partikula szlenges formája. Ez után elhagyható a iu/omou stb. És így láthatsz ilyet:
kaku tte - itt ez nem te alak, még ha te is van utána; itt "kaku" idézve van.
Aztán még azon se lepődj meg, ha a te alak után van egy extra te. Ez onnan jön, hogy te alak + iru a folyamatos jelen japánban, de itt beszédben gyakran elhagyják az i-t belőle. Viszont ha ezt a folyamatos jelent te-alakba teszük akkor iru -> ite + i elhagy, marad: te alak + te.
mattete = matte ite = kicsit várj
Alapvetően a szótári alakkal szoktuk csinálni, mert azzal a legkönnyebb.
Három igecsoport van, mindig u-re végződik az ige
Az első csoport:
ikimasu - iku
yomimasu - yomu
Tehát a "masu" előtti hirgana elcsúszik egyet, és az u-s végződést kapja.
Ezeknek így képezzük a ~te formáját:
Ha az utolsó hiragana mu, nu, bu, akkor ~nde lesz a te forma:
yomu - yonde
shinu - shinde
tobu - tonde
Ha tsu, ru vagy i a vége, akkor ~tte lesz a te forma:
tatsu - tatte
iru - itte
au - atte
Ha ku vagy gu, akkor ~ite
kaku - kaite
gu végű most nem jut eszembe bocsi, de gondolom érted :D
Ha su a vége akkor ~shite
osu - oshite
Akkor most jön a kettes csoport. :)
A kettes csoportban azok az igék vannak, amiknél a masu előtt nem i-re, hanem e-re végződő hiragana van, illetve van pár kivétel, amiket meg kell tanulni. Itt a ragozás úgy megy, hogy a masu helyére kerül a ragozás, és szótári alakban mindig ru-re végződnek, pl:
taberu - tabete (tabemasu)
kariru - karite (karimasu)
A 3. csoport pedig a rendhagyó igéké, ebből kettő van:
kimasu - kuru - kitte
shimasu - suru - shite
Azért rendhagyó, mert a szótári alakjuk nem következik logikusan a masu alakjukból. Hát kb ennyi. :)
Második, felhívnám a figyelmdedet bár hibádra (ha érdekel, különben nem kell elolvasnod):
"Ha tsu, ru vagy i a vége, akkor ~tte lesz a te forma:
iru - itte"
Itt gondolom u-t akartál írni i helyett
"Ha ku vagy gu, akkor ~ite"
Gu végűnél ide lesz
"A kettes csoportban azok az igék vannak, amiknél a masu előtt nem i-re, hanem e-re végződő hiragana van, illetve van pár kivétel, amiket meg kell tanulni."
Mondjuk ez csak elvi kérdés és nem is fontos, de igazából ezek nem kivételek. Japán igéknél az ichidanoknak két csoportja van: "felső" (iru) és "alső" (eru).
"kimasu - kuru - kitte"
Kuru-nek kite, nincs っ
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!