Japán nyelvi segítség? Kanji olvasatok?

Azt szokás mondani, hogy kun-olvasatott, ha magában áll és on-olvasatott, ha mással együtt áll. A probléma csak az, hogy ez, bár a legjobb szabály amit lehet mondani, mégis semmit sem ér, mivel nem igaz mindig. Bár ha nincs más, akkor érdemes eszerint neki állni.

Általában az igaz, hogy magában nem sok kanjinak használjuk a on-olvasatát. Kivétel ezalól mondjuk pont a legalapabb kanjik, a számok. Kombinációkban is inkább az on-olvasat szok állni, de itt már sokkal több kivételt találsz. Pl: 片道 (katamichi), vagy 空手 (karate).

Azt is szokás hangoztatni, hogy egy kombinációban vagy on-on, vagy kun-kun olvasatot használsz. Na ezt is érdemes megjegyezni, de ettől függetlenül vannak kivételek ehhez is. Így hirtelen erre mondjuk nem is tudok példát mondani. 金色 (kiniro) mondjuk pl ilyen. (És akkor már 銀色 (giniro) is).

Ezentúl van néhány szó, amit kun-kun és on-on olvasatában is használnak: 夢幻 (yumemaboroshi- és musouként is hallottam már). Biztos vagyok benne, hogy van egy sokkal alapabb példa is erre, de most nem jut eszembe.

Vannak olyan érdekes dolgod is, hogy pl: harakiri és seppuku (gondolom tudod, hogy ezek kb. ugyanazok csak 腹切 (harakiri) itt még on-on olvasatot használsz, 切腹-nál (seppuku) meg miután megfordítottad a kanjikat már on-ont.

Tehát bár a fenti 2 szabály azért sokat segít egy tippnél, de édes kevés. Főleg tekintetbe véve, hogy ezek mind csak az on és kun közti megkülönböztetésre jók, de a legtöbb kanjinak viszonylag sok on olvasata van. (Több kun esetén, azért egyszerűbb, mert azok általában melléknevekhez vagy igékhez kötödnek és csak akkor használod, ha az adott igéből vagy melléknévből levezett szóról van szó). Mindenesetre ezt be kell magolni, nincs más út. Ezért is érdemes kanjikat nem olvasatokként tanulni, hanem kombinációkat, mivel azzal, hogy le tudod írni a kanjit és tudod az olvasatait még praktikusan semmire se mész. Az összetételeket jelentésük miatt úgyis meg kell tanulnod előbb vagy utóbb.

Alapvetően, ami befolyásolja:

-Magában áll vagy sem

-Melyik kanji(k-)val áll együtt

-Milyen okurigana-t kap

És akkor pár szó az okurigana-ról. (送り仮名. Szószerint kíséró kana, amúgy itt pont egy kun (okuri, mivel, hogy az a okoru (kísér, küld igei alakból származok) on, kun olvasásról van szó. A り itt pl. okurigana. Ezek olyan kanák, amik a kanji után jönnek. Általában igéknél és mellékneveknél vannak (mivel, hogy a ragozott rész mindig okurigana így azoknál mindig van, de van egy-két főnévnél is: 定か (sadaka).) Ezeket azért hoztam fel, mivel, hogy az okurigana egyértelműen meghatározzas az olvasatott. (És alapvetően kun olvasatott). Ha egy kanjinak sok kun olvasata van, akkor általában azért, mert sok ige/melléknén írodik vele, így sok féle okuriganája is van. De ezek a kun olvasatok általában csak azon bizonyos okuriganáknál jelenik meg. (Hátulütő viszont, hogy van, hogy kombinációkból kihagyják az okuriganát, de mégis kiolvassák. Pl: magát azt, hogy okurigana is írják úgy, hogy　送仮名, de ettől függetlenül nem változik az olvasat).