Külföldön is nyelvvizsgához kötik a diplomát?

te is csak a lényeget kerülöd el: a nyelvvizsga csak egy igazolása annak, hogy te bírsz valamilyen szinten egy nyelvet, nincs köze ahhoz, hogy a nyelvoktatás milyen. Egyszerűen egy igazolás, mint mondjuk a jogosítvány, hogy te valamilyen szinten használni tudod azt a nyelvet.

És mivel legalább egy nyelv egy fontos és elvárható követelmény a diplomásoknál, ezért ezt valamivel igazolni is kell.

Ha az a gondod, hogy a nyelvvizsga szerinted nem méri elég jól a tudást, akkor az ellen kell puffogni. Ha az a gondod, hogy túl drága, akkor az ellen. De hogy az egészre azt mondani, hogy hülyeség, az botorság.

A hosszú kommentedhez még hozzátenném azt, hogy a 40éven felüli szabály alól kivételt képez, ha szaknyelvi nyelvvizsgát várnak el a hallgatótól, ott ugyanis nem lehet a krohatárra hivatkozni. Tehát a 43 éves anyám, aki ötösre lediplomázott pénzügy és számvitel szakon nem veheti kézhez a diplomáját, mert ő még oroszt tanult, olyan fontos dolgokat, hogy Lenin apó piros kendővel integet és Reggelente tornázni szoktam és így tovább és ezen kívül semmit nem tud, mert azt is olyan jól tanították, mást meg még nem tanult. És nincsenek rá száz ezrei, hogy tanfolyamra járjon. Tulajdonképpen nem is lenne rá szüksége, mert ahol van, ott egy büdös szót nem kell külföldiül beszélnie, viszont a nyelvvizsga hiánya miatt nem sorolják át magasabb fizetési osztályba, mert ez még nem is diploma, és mindezt olyan vén boszorkányok mondták nekik, akik ezer éve szereztek diplomát, azóta sem frissítették fel a tudásukat és akkor még szerencséjükre nekik nem kellett nyelvvizsga és anyámnak kell nekik elmagyarázni dolgokat a szakmába vágóan.

Amúgy nekem szerencsém volt, mert olyan középiskolába kerültem, ahol első két évben jó tanárom volt, ekkor leraktam a középfokút, onnantól kezdve viszont másikat kaptunk és sehova sem fejlődött az osztály. Sőt. Ahogy előtte nyolc év alatt is csak kb. egy alapfokú szintre jutottam el általánosban. Ha akkor két évre nem fogok ki egy jó tanárt, még mindig nem lenne nyelvvizsgám, mert az egyetemen nem oktatják csak jó pénzért, de ott is úgy, hogy sokan mondják, hogy XY-hoz fel ne vedd, mert a hülye is azon röhög, hogy még kiejteni sem tudja a szavakat.

Jó kis rendszer.

Tényleg igaz, hogy a magyarok nem beszélnek nyelvet, de szerintem nem vagyunk hülyék, hanem alapvetően szar az egész nyelvoktatás én például személyesen is ismerek olyan tanárt, aki a rendszerváltás után gyorstalpalóval avanzsált oroszból német tanárrá. o.O

"ergo a nyelvtanári szakokról kijövők esetleg sokat tudnak a nyelvről, de alig valamit a nyelvtanításról"

Ez az összes többi tanári szakon elég hasonlóan van, nem nyelvspecifikus. Volna itt mit fejleszteni, de alapvetően a tanárképző tárgyak és a tanítási gyakorlat során kell az ilyesmit megtanulni, és bizony kell hozzá egy adag érzék is.

"Ma M.o.-on a tulajdonképpeni nyelvi fejlesztést a kb 1%-nyi önállóan tanulni képes diákok, és a másik 99%-ot tanító magánnyelvtanárok végzik"

Ezt a bal kisujjadból szoptad vagy a jobból? Honnan szedsz ekkora ökörségeket? Hol a FORRÁS az adataidra, amitől nem puszta vagdalkozásnak és levegőbe beszélésnek tűnne? Amit állítasz, az nem igaz. Sőt képtelenség is, mert valami olyasmit feltételez, mintha lenne a sok hülye iskolai nyelvtanár, aki nem tanult meg nyelvet tanítani az egyetemen, és ezek semmi értelmeset nem csinálnának az iskolában, meg volna egy csomó Marsról idepottyantott "igazi" nyelvtanár, akik kizárólag magánórákat adnak igen hatékonyan. Holott a kettő nyilvánvalóan ugyanaz a kör. Én nagyon sok jó tanárt ismerek iskolákból, és sok embert, akik az iskolai képzésben szerezték meg a tudásukat is és a nyelvvizsgára felkészítést is. Miféle indulat mondat veled ilyen rosszindulatú rágalmakat?

"Itt nem arról van szó, h miért lehet alátámasztani a magyar rendszert, hanem h külföldön mindez hogy van, és esetleg ott miért van úgy, ahogy. "

akkor egészen konkrétan külföldön csomó helyen (pl. Hollandia, Dánia, északi országok) az MSc képzéseken már alapból végig angolul mennek az előadások - ezeknél valóban nincs is szükség nyelvvizsgára, hiszen aki nem beszél angolul, az nem érti az órát.

"1. a közoktatás nem képes felkészíteni a leendő diplomaszerzőket egy olyan nyelvtudási szintre, amit megkövetel"

akkor amiatt kéne sírni, hogy sz@r a magyar közoktatás, és akkor ezen kéne balhézni, hogy hogyan lehetne színvonalasabb - de érdekes módon nem erről megy a rinya, hanem a könnyebb megoldásról, hogy akkor ne is legyen követelmény. Ami meg így szánalom.

Megjegyzem, azért már nem kevés embernek sikerült pusztán a középiskolai órák alatt legalább egy középszintet összeszednie, főleg az internet korábban, mikor csomó mindenhez amúgy is kell angol, vagy ha komolyan akarok tanulni, akkor annyi segédanyagot találok ingyen, amennyit akarok, annyi helyen tudok angolul olvasni, amennyi csak akarok. Példa, évfolyamtársam úgy jött az egyetemre, hogy nem tanult gimiben angolt, csak autodidakta módon, viszont egyetemen felvett egyetemi angolórákat, meg sokat olvasott amúgy is angolul, ment angolul hallgatni dolgokat, és a BSc végére már tök jól beszélt angolul.

----------------

"6. Nincs összefüggés egy szakember idegennyelvi szakirodalomban való tájékozódási képessége és aközött, h van-e nyelvvizsgája, vagyis egy nyelvvizsga nélküli szakember is ugyanolyan jól el tudja látni a szakmai feladatát, mint egy nyelvvizsgás... amellett, h a munkahelyek sokszor évekig azzal idegesítik, h mikor lesz már meg a nyelvvizsgája, stb."

ja, ilyen alapon a diploma és a szaktudás között sincs összefüggés, szóval minek is követeljük meg egy mérnöktől, hogy diplomája legyen, egy diploma nélküli is érthet hozzá ugyan olyan jól.

Tényleg ne szórakozzunk már, volt szerencsém a középszintes angol nyelvvizsgához is, meg napi szinten olvasok angol nyelvű szakirodalmat, és hallgattam angolul kurzusokat meg külföldi eladókat. Akinek az utóbbi megy (márpedig egy diplomás szakembernek a munkájához, saját maga továbbképzéséhez ezeknek mennie kell), az azért össze fog tudni hozni egy nyelvvizsgát.

----------

"Ma már az akreditált nyelvvizsgaintézmények is kezdik átvenni a Rigó Utcai visszaélési szokásokat: képtelenek a nyelvvizsgaeredmények kritikája esetén a betekintési és fellebbezési feltételek; a vizsgafeladatok szintje hullámzó; tömbösítettek a szóbeli és írásbeli vizsgarészek (a Rigó utca a különválasztást úgy kompenzálta vissza, h egyszerűen C-típusnak nevezte azt, h az egymástól mindig is külön kezelt és lefolytatott szóbeli és írásbeli vizsgát egy bizonyítványban vonta össze - volt olyan, aki alig 2 hét eltéréssel írásbelizett és szóbelizett, mégis 2 bizonyítványt kapott, amit jópénzért vontak neki össze egybe); stb. "

ismételten: akkor sírjunk ezek miatt, de ne jöjjünk azzal, hogy akkor nem is kell nyelvvizsga. Miért van az, hogy soha nem ezeken verik ki a balhét, ha egyszer ezek szerint ezekkel van a gond?

"7. A fentiek miatt kialakult egy réteg azokból, akiknek elsőre sikerült szerencsével, vagy lováriból vagy eszperantóból a nyelvvizsgája, és azokból, akiknek nem kell v. kellett nyelvvizsga, v esetleg nem maguk finanszírozták a tanulmányaikat - ezek véleménye szerint igenis kell nyelvvizsga a diploma mellé, MERT NEKIK SIKERÜLT MEGSZEREZNI; és van egy olyan réteg, amely tisztán látja, hogy az előző nem veszi komolyan azokat a nehézségeket, amiket a nyelvvizsga megszerzése jelent a munka, a szakismeretek megszerzése, és az életben való elindulás mellett - mivel mint említettem, a közoktatás az érettségivel bezárólag nem képes megadni az alapokat."

Nem azért mondják az emberek, hogy a nyelvvizsga alap, mert nekünk megvan, és akkor szívjanak mások, hanem mert egyrészt a használható nyelvtudás már ki volt fejtve, hogy nélkülözhetetlen alap ahhoz, hogy valóban szakembereket képezzünk, ennek a meglétéhez meg kell egy tanúsítvány, mint ahogy a későbbi munkáidhoz esetlegesen szükséges tárgyakból is vizsgázni meg szigorlatozni kell (pedig tuti, hogy az egyetemi tárgyaid egy jó részét sokkal kevésbé fogod használni, mint a nyelvtudást), meg ahogy abszolutóriumot kell csinálni a diplomához. A másik meg, hogy a munkaerőpiacon is alap a nyelvvizsga, szóval amúgy is szükséges dolog az elhelyezkedéshez, és az államnak sem lenne buli olyan emberek képzését pénzelni, akiknek aztán emiatt is kisebb az elhelyezkedési esélyük.

Amúgy mint írtam már, aki akarja, az fel tud készülni akár egyetem mellett is nyelvvizsgára, van rá 3 éve. Csak azok az idejüket nem siránkozással meg hisztivel töltik. Hanem ők azok, akik komolyan vették azokat a nehézségeket, amiket egy nyelvvizsga jelent, és emiatt teljesítették is.