Jó ez a present continuous magyarázat?

"britesen próbálja kiejteni a szavakat, de az r-eket mindenhol kiejti, ami amerikai jellemző ... á-val amerikaiasnak tűnik ... Katyvasz."

Mondjuk ez kb. mindenkinek a kiejtésére igaz, akinek nem az anyanyelve, és akinek brit meg amerikai tanárai is voltak, meg aki brit meg amerikai filmeket meg mindenfélét néz meg hallgat. De ezzel együtt is ejthette volna szebben is azt a continuous-t azért...

Van különbség, hallgasd meg:

[link]

12: "ez kb. mindenkinek a kiejtésére igaz"

Az enyémre aztán nem! Pedig nekem sem anyanyelvem, volt nekem is angol meg amerikai tanárom is, nézek angol és amerikai tartalmakat is. Csak én mindig vettem magamnak a fáradságot, és megnéztem a szavak brit és amerikai kiejtését is, és következetesen az amerikai kiejtést használom.

"Csak én mindig vettem magamnak a fáradságot, és megnéztem a szavak brit és amerikai kiejtését is, és következetesen az amerikai kiejtést használom."

Igen, vannak ilyenek, azért volt ott, hogy "kb", de legtöbb embernek az a lényeg, hogy kommunikálni tudjon, ahhoz meg elég az elég jó kiejtés, nem kell a tökéletes (ami eleve nem is mindenkinek jön össze, bármennyire szeretné is, de az meg, hogy következetesen brit vagy épp amerikai legyen a kiejtésünk, végképp részletkérdés, hiszen aki az anyanyelvének több nyelvjárását is ismeri, az is keveri, ahogy épp jólesik neki).

Kedves kérdező, az eredeti kérdésre válaszolva csatlakozom ahhoz, aki azt írta, hogy igen, használható a videó, jó és érthető a magyarázat. A kiejtéssel ne foglalkozz (érthető volt a szó? igen? akkor ennyi), akinek jó füle van, hallotta a diftongust a végén, csak hát nem hangsúlyos a lelkem, fülelni kell reá. (Csak így zárójelben: a szó valóban négyszótagú - írásban: con‧tin‧u‧ous, szóban azonban sajna csak három, mivel a kettős hangzó nem számít két szótagnak, csak a mi szótagoló fülünk veszi külön, egy angol soha, ahogy az -ous melléknévképző sem szótagolható - /kənˈtɪnjuəs/)

A második kérdésedre egy mostanában érettségizett/nyelvvizsgázott ember avatottabb választ tudna adni, de nem hinném, hogy a brit angol lenne a kötelező. Az én időmben (s tudd, már nyanyóka vagyok) sem volt követelmény, csak annyi volt az elvárás, hogy ne keverd. Ha amerikai angolt használtál, ne keverj bele brit szavakat, kiejtést, és fordítva.

A tanítványaim nagy részének is amerikaias a kiejtése (ált. iskola), gondolom, filmek, csevegőszobák, játékok hatására (és nem kis szomorúságomra:))), gondolod, hogy a nyelvvizsgára elhagyják, ékes brit angolsággal levizsgáznak, aztán tovább beszélik az amerikait?

Kérdezz meg a környezetedben mostanában vizsgázott fiatalokat, de én kb. biztos vagyok benne, hogy nyugodtan beszélhetsz "amerikaiul", csak jól tedd. Sok sikert hozzá!

18: "legtöbb embernek az a lényeg, hogy kommunikálni tudjon"

Na de itt egy olyasvalakiről beszélünk, aki – Kérdező állítása szerint – ELTE-n szerzett diplomával rendelkezik angolból. Kitől várjuk el, hogy a lehető legmagasabb szinten igyekezzenek a nyelvet beszélni, ha nem tőlük?

A fő probléma, ha egy kicsit szakmázhatunk, nem az, hogy több nyelvjárásból szedegeti össze a szavak kiejtését, hanem az, hogy a fonémarendszere inkoherens. Ugyanazt a LOT fonémát hol O-nak, hol Á-nak ejti – holott ez semelyik nyelvjárásban nem ingadozik: vagy mindig O, vagy mindig Á. Egy másik videójába belenéztem: a got-ot GOT-nak, de a forgot-ot már FORGÁT-nak ejti, pediga kettőnek azonosan kéne végződnie. Ha ő brit angolt beszél, akkor az ő kiejtési rendszerében ez az Á hang egyáltalán elő sem fordulhatna.

Ahogy a nem magánhangzó előtti R sem. A TH-kat meg meg sem próbálja dentálisan ejteni, helyette magyarosan D-nek vagy SZ-nek ejti.

Ez angoldiplomás szint volna?

19: Kevered az elválasztást és a szótagolást. Előbbi az írás, utóbbi a beszéd része. Amikor azt mondod, "valóban négyszótagú … szóban azonban sajna csak három", azzal saját magadnak meg a szótag definíciójának mondasz ellent. Abból, hogy elválasztáskor négy részre lehet osztani (con‧tin‧u‧ous), a szótagok számával vagy határával kapcsolatban nem feltétlenül lehet helyes következtetéseket levonni. A prism szó például kétszótagú /ˈprɪ-zəm/, de nem elválasztható. Vagy a teacher elválasztása teach·​er, szótagolása viszont tea-cher. De a continuous esetén speciel megegyezik az elválasztás és a szótaghatár.

Az pedig tárgyi tévedés, hogy az /uə/ diftongust alkotna. Nem, az nem diftongus! Az /u/ és az /ə/ két külön szótaghoz tartoznak, ún. hiátust alkotnak, melyet bizonyos nyelvjárások egy hiátuskitöltő /w/ beszúrásával kerülnek el: /kənˈtɪnjəwəs/. Ezt egy diftongussal nem lehetne megtenni, ami bizonyítja, hogy az /uə/ nem diftongus. És ha nem diftongus, akkor két külön szótag.